Ammónium-szulfát műtrágya – nitrogén- és kénkamra

Ammónium-szulfát műtrágya – nitrogén- és kénkamra
Ammónium-szulfát műtrágya – nitrogén- és kénkamra

Videó: Ammónium-szulfát műtrágya – nitrogén- és kénkamra

Videó: Ammónium-szulfát műtrágya – nitrogén- és kénkamra
Videó: Szülési szabadságról és a szabadság kiadásáról 2024, Lehet
Anonim
ammónium-szulfát
ammónium-szulfát

A szintetikus ammónium-szulfát egy nitrogén-kéntartalmú műtrágya, amely 24% ként és 21% nitrogént tartalmaz. Külsőleg egy fehér kristályos sóhoz hasonlít, amely jól oldódik vízben és kémiailag semleges. Az ammónium-szulfát gyenge higroszkópossággal rendelkezik, és hosszú távú tárolás során nem csomósodik, miközben megtartja a folyóképességét. A benne található anyagok értékét pedig nehéz túlbecsülni. Ugyanaz a nitrogén jelentős hatással van a növények élettevékenységére. Joggal tekinthető vezetőnek az ásványi műtrágyák között. A kén pedig a növények táplálkozásában betöltött fontosságát tekintve a harmadik helyet foglalhatja el, mivel a foszfor a második helyet foglalja el.

Az ammónium-szulfát olyan műtrágya, amely mindenféle növény számára hasznos. Felhordva gond nélkül oldódik vízben, majd a növények jól felszívják. Ezenkívül inaktív, és még nagy nedvesség esetén sem mosódik ki a talajból. És ennek a műtrágyának a hatékonysága nem alacsonyabb, mint a karbamid és az ammónia hatékonyságasalétrom. De ha figyelembe vesszük néhány fizikai és kémiai tulajdonságát (éghetetlenség, robbanásbiztonság, csomósodásmentesség) és költségét, akkor az ammónium-szulfát sokkal jövedelmezőbb lesz, mint „riválisai”. Ennek a műtrágyának szintén fontos összetevője a kén, amely fontos szerepet játszik a növények életében. A fehérjék és esszenciális aminosavak, például a metionin és a cisztin része. Vitaminokban és olajokban is megtalálható.

ammónium-szulfát műtrágya
ammónium-szulfát műtrágya

E tekintetben az ammónium-szulfát pozitív hatással van a növényekben végbemenő redox folyamatokra, valamint az enzimek aktiválására és a fehérjeanyagcserére, melynek szintézisének kiindulási terméke a kén oxidált formája.. És ha ez nem elég, akkor a fehérjék szintézise késik, és a növényekben megkezdődik az úgynevezett kénéhezés, amely jellemzőiben hasonlít a nitrogénéhezésre. Ugyanakkor a mezőgazdasági növények fejlődése leáll, száruk megnyúlik, leveleik csökkennek. Igaz, az utóbbiak nem halnak ki, hanem halvány színt vesznek fel. És amint azt a vizsgálatok kimutatták, a kénhiány okozza a nitrogén-anyagcsere megsértését. És elkerülhető, ha ammónium-szulfátot ad hozzá. Ez a műtrágya segít helyreállítani a kénhiányt.

A gazdálkodók azt is tudják, hogy a nitrogénműtrágyák túlzott használata környezeti problémákhoz vezethet, különösen, ha nem kiegyensúlyozott tápanyagokról van szó. Ez lehet felszíni és talajvizek szennyezése, termékhulladék. Karbamidban és nitrátban isműtrágyáknál jelentős (akár 30%-os) nitrogénveszteség lép fel, ami a kilúgozás és a denitrifikáció miatt következik be. És az ammónium-szulfát az akkumulátor legfeljebb 3% -át veszíti el. Megjegyzendő, hogy a nitrogén benne van a növények számára leginkább hozzáférhető formában, és a teljes vegetációs időszakban részt vesz a termés kialakulásában.

ammónium-szulfát műtrágya kijuttatása
ammónium-szulfát műtrágya kijuttatása

Az ammónium-szulfátot a szalma újrahasznosítására is használják. Ezáltal műtrágyává alakul. Vagyis a növényi maradványokkal együtt 10 kilogramm/tonna szalma dózisban kerül a talajra. Ugyanakkor hozzájárul a rostok felgyorsult bomlásához. Ezzel kapcsolatban több probléma is megoldódik egyszerre - a talajok további műtrágyát kapnak, a szalmát hasznosítják, és védik a környezetet. Ha pedig a gabonatermés 20-30 centner hektáronként, akkor az ammónium-szulfát az utánuk visszamaradt szalmával együtt akár 40 kilogramm nitrogént, 18-24 kilogramm káliumot, akár 80 kilogramm foszfort, ill. 35-45 kg kén kerül a talajba, ami jelentősen megnöveli a termékek fehérje százalékát.

Ajánlott: