Bőrgyártás: története, leírása és alkalmazott technológiák

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A bőr az egyik első olyan anyag, amelyet az emberek elkezdtek feldolgozni. Kezdetben az állatbőröket csak a legdurvább módon öltöztették. Fokozatosan az ilyen ruhák egyre vonzóbbá és kényelmesebbé váltak. A későbbi szőtt termékek sem helyettesítették az embereknél a bundákat, cipőket, öveket. Az ókorban csak kis műhelyek foglalkoztak bőrtermékek gyártásával. Ma már az ilyen ruhákat, cipőket, kiegészítőket iparilag készítik. A bőrgyártás ma nagyon jól fejlett mind az egész világon, mind Oroszországban. Ugyanakkor hazánk a világ egyik legnagyobb fogyasztója az ilyen anyagoknak.

A bőrgyárak meghatározása

A ruhák, cipők és kiegészítők készítéséhez használt egyéb anyagokhoz képest a bőr egyszerűen egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. Az állat bőre egy nagyon összetett biológiai rendszer, amely egyszerűen tökéletesen megvédi a káros környezeti tényezőktől. És természetesen az ilyen anyagból készült ruhák és cipők ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek. Jól védik viselőjüket a nedvességtől is.alacsony hőmérséklet stb.

A bőrgyártás az a folyamat, amikor az állatbőrt ruhák, cipők és kiegészítők készítésére alkalmas állapotba öltöztetik. Ma az e szakterület gyárai a legmodernebb berendezésekkel vannak felszerelve, és termékeiket innovatív technológiákkal állítják elő.

Az állatbőrök ősi felhasználása

A bőrgyártás története több mint egy évezredre nyúlik vissza. Az elejtett állatok bőre jól megvédte a primitív embert a rossz időjárástól. Az ilyen ruhák kényelmesebbé tették a barlanglakók életét, de sajnos nem tartottak sokáig. A nedvesség és a hőmérsékletváltozás hatására a bőrök nagyon gyorsan használhatatlanná váltak. Idővel az emberek megtanulták meghosszabbítani az ilyen anyagok élettartamát a gyártással. Sajnos még mindig nem tudni, hogy pontosan mikor jelentek meg az első ilyen módon feldolgozott bőrtermékek.

A tudósoknak azonban sikerült kideríteniük, hogy az ilyen ruhák és cipők igen népszerűek voltak az ókori Egyiptomban már az ie 5. században. IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT. Ebben az országban egyszer a bőröket korábban nyújtott formában szárították. Ezután óvatosan zsírt dörzsöltek a felületükbe. A következő lépésben a héjakat lágyulásig gyúrjuk. A kapott strapabíró és meglehetősen tetszetős anyagból ezután elkészítették:

• ruhák és cipők;
• övek különféle célokra;
• táskák, tokok;
• pergamen;
• hajók;
• ideiglenes menedékhelyek.

Később a művészi bőrfeldolgozás módszereit is feltalálták. A Királyok VölgyébenEgyiptomban például találtak ebből az anyagból hímzett papi ruhákat, arannyal díszített szandálokat, különféle drága metszett háztartási cikkeket.

A reneszánszban többek között feltalálták a bőr díszítésének olyan módját, mint a finom dombornyomás. Aztán a kézművesek kitalálták az ilyen anyagok aranyozásának technikáját. Még később a francia művészek gyönyörű rátétekkel kezdték díszíteni a bőrt.

Oroszországban az öltözött bőrök is népszerűek ősidők óta. Az ilyen műhelyek a régi időkben hazánk területén mindenhol működtek. Például a régészek Novgorodban a szláv hegyen nyitottak egy 12. századi bőrműhelyt. Az általuk feltárt ősi építményben a tudósok egy kádat találtak a bőrök, bőrkészítmények és cipők áztatására.

Amikor elkezdték ipari módszerrel feldolgozni

Európában a bőrt a 18. század közepéig kézműves módon készítették. Ennek a szakterületnek az első gyárát Franciaországban, Elzászban nyitották meg 1749-ben. A bőrruházat, cipők és kiegészítők hatalmas és közepes méretű európai gyártása csak a 19. század elején kezdődött.

Oroszországban a 17. század óta léteztek bőrgyárak vagy – ahogy akkoriban nevezték – „yard”-ok. Például Alekszej Mihajlovics cár parancsára 1668-ban Moszkvában nyitottak egy hasonló vállalkozást. A bőrt ebben a bőrgyárban hatalmas, téglával bélelt gödrökbe öltöztették. Abban az időben Oroszországban bőröndözési technológiákat fejlesztettek ki, amelyeket ezt követően a 20. század elejéig megőriztek.

A XIX. Az oroszországi "gyárak" a világ legjobb bőrét gyártották, amely nagyon népszerű Európában, Amerikában és Ázsiában. Ezt az anyagot akkoriban egyszerűen hatalmas mennyiségben importálták külföldre. A forradalom és a Szovjetunió létrehozása után a természetes bőrtermékek hazánkban sajnos nagy hiányt okoztak. Csak a gazdag emberek engedhették meg maguknak az ilyen ruhákat és cipőket.

Bőr ma Oroszországban

Rögtön a peresztrojka után országunkat szó szerint elur alta a bőrroham. Az Oroszországban hagyományosan nagyon népszerű anyagból készült termékeket számos "shull" szállították a piacokra és az újonnan nyitott butikokba. A hasonló termékek iránt a következő években sem csökkent a kereslet hazánkban. Ma Oroszország talán a bőráruk fő gyártója és fogyasztója a világon.

Gyártás ma: különféle anyagok

Minden bőr egy igazán egyedi anyag. Tulajdonságai az állatfajtától, életkorától, a tartási és takarmányozási jellemzőktől, az alkalmazott öltözködési módoktól függenek. Oroszországban jelenleg a bőrgyártás minden technológiáját a GOST 3123-78 szabályozza. Ezért az ilyen típusú termékeket hazánkban megfelelő minőségben állítják elő. Jelenleg sokféle bőr létezik Oroszországban és a világban:

• nyereg-nyereg - szarvasmarha, sertés és ló érdes bőre, amelyet övek készítésére használnak;
• yuft - kombinált cserzőanyag,sertés, szarvasmarha vagy ló vékonyabb bőréből készült;
• borjú - puha, tartós bőr fényes elülső felülettel, legfeljebb 6 hónapos borjak bőréből nyerve;
• kinövés - egészen puha bőr is, legfeljebb 1 g-os borjúbőrből;
• félbőr - másfél évesnél fiatalabb szarvasmarhák bőréből készült még vastagabb és kissé érdes anyag;
• borjú és bika - fiatal üsző tehenek és másfél évesnél idősebb bikák bőréből készült bőr;
• chevro és kecske - különleges, szép finomszemcsés mintázatú anyag, amelyet kecskebőr cserzésével nyernek;
• chevret - cserzett báránybőr (kevésbé tartós, mint a kecskebőr);
• sertésbőr - durva, durva szemcsés felületű anyag, átmenő lyukakkal a sörtékön;
• velúr - szarvas, jávorszarvas, birka, vadkecske bőre, zsírcserzéssel feldolgozva;
• velúr – borjú-, chevro-, kecske-, chevret- vagy disznóbőrből készült anyag.

Különbséget tegyen olyan bőrtermékek között is, mint a világos nubuk, laika, lakkozott anyag.

Fő feldolgozási technológiák

A modern ipar különféle típusú bőröket gyárt, ezért csak óriási mennyiségben. A fent tárgy alt fajtákat cserzéssel vagy zsírozással állítják elő. Jelenleg ezek a bőrök a legelterjedtebbek a piacon. De néha az állatbőrök más technológiákkal is feldolgozhatók. A cserzett bőrök mellett jelenleg megkülönböztetik a bőröket:

• nyers;
• nyersbőr.

Az oroszországi bőriparban, valamint a világ minden táján a bőröndözés mindhárom módszere alkalmazható.

Barnulás és hizlalás

Minden állat bőre három rétegből áll, amelyek az öltözködési folyamat során átalakulnak vagy eltávolítódnak. Kívül az ilyen anyag borítja a hámot. A bőr középső rétegét tekintik a fő rétegnek. Kollagén fehérje molekulák alkotják. A bőr alsó zsírrétege laza szerkezetű. Ő az, akit eltávolítanak a bizonyos vastagságú öltözködés során.

A friss bőr középső kollagénrétege mozgékony marad. Ezért ez az anyag rugalmas és rugalmas. Egy bizonyos idő elteltével a középső réteg szálai elkezdenek kiszáradni, és összetapadnak egy folyamatos masszává. Ennek eredményeként a bőr kemény és törékeny lesz. Ennek elkerülése érdekében a gyártási folyamat során speciális anyagokat visznek be ennek az anyagnak a középső rétegébe - cserzőanyagokat vagy zsírokat, amelyek nem teszik lehetővé a szálak rugalmasságának elvesztését és összetapadását.

Mi az a nyersbőr

Jelenleg a bőriparban az állatbőröket elsősorban cserzéssel dolgozzák fel. De néha a nyersbőr készítésének ősi módszere ma is használható. Az ilyen anyagokat jobb minőségűnek tekintik, mint a cserzett, és általában a következő technológiával készülnek:

• a bőrt megmossuk és lenyúzzuk (a zsírréteget eltávolítjuk);
• kaparással távolítsa el a szőrt a bőrről;
• óvatosan gyúrja össze a bőrt a kezükkel, nyújtvadeszka vagy acél sarok mentén, valamint különböző irányokba csavarva, amíg meg nem puhul.

Az így készült bőr nedvesen enyhén csúszóssá válik. Ennek elkerülése érdekében a végső szakaszban hizlalják vagy speciális anyagokkal impregnálják.

Nyers bőr

Ezt a technológiát ma ritkán használják a bőrgyártásban. Az ilyen anyagot egyébként csupasznak nevezik. A nyers bőr meglehetősen egyszerű technikával készül. Ebben az esetben csak a szőrt és az alsó zsírréteget távolítják el az állat bőréről. Száradás után az ilyen bőr kanossá válik. Ezt az anyagot korunkban versenylovak ostorainak, egyes hangszerek membránjainak, szövőszékek alkatrészeinek gyártásához használják.

A bőrgyártás fő központjai Oroszországban és a világban

Hazánkban számos régióban működnek ezen a szakterületen működő vállalkozások. Például a bőrt és a bőrtermékeket olyan gyárak állítják elő, mint:

• Volgograd bőrgyár.
• Jaroszlavszkij.
• Taganrog.
• Bogorodszkij.
• Tverskoy.
• Rybinsky stb.

Természetesen a könnyűiparnak ez az ága korunkban és a világ számos más országában is jól fejlett. A bolygó bőrnyersanyag-gyártásának fő központjai Oroszország mellett ma a következők:

• Bangladesh (Hazaribagh város).
• Kína.
• India.
• Dél-Európa.

Alkalmazottak teljes száma,Jelenleg 500 000 embert foglalkoztatnak tisztán bőrgyártás, amelyet aztán ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők gyártására használnak fel a világon.