A kollegiális szervek Mi az a kollegiális végrehajtó szerv

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Ha a munkaszervezésről és a kitűzött feladatok ellátásáról a társaság (tisztségviselők vagy meghatalmazottak csoportja) közgyűlésen (közgyűlésen) dönt, akkor az ilyen vezetést kollegiálisnak nevezzük. A kollegiális testületek tehát olyan testületek, amelyekben az alapvető döntéseket a tagok többségének elve alapján, előzetes megbeszélés után, az összes észrevétel figyelembevételével hozzák meg. Ilyen irányítás mellett az irányítást nem egy személy, hanem a társaság egy része gyakorolja, amelynek minden tagja egyenlő jogokkal és személyes felelősséggel tartozik.

A kollegialitás elvét a kormányzat valamennyi ágának munkájában alkalmazzák: a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás terén. A politikai pártokat, kereskedelmi és non-profit szervezeteket ugyanaz az elv vezérli.

Előfordulás okai

A kollegiális testületek olyan hatóságok, amelyek a döntéshozatali folyamat különböző hibáinak kiküszöbölése érdekében jöttek létre. Emellett a kollegiális igény más pontokhoz is kapcsolódik:

• az oktatás létszükségletéveltörvényhozás és igazságszolgáltatás;
• hogy minden fél érdekeit maradéktalanul figyelembe vegyék;
• hogy a végrehajtó szervek ne legyenek kísértve az önkény és törvénytelenség végrehajtására.

Azaz a kollegialitás ellensúlyozta a parancsegységet, és védekező mechanizmus volt az emberi tényező ellen.

fajták

Törvényhozó testületi testületek: parlament, szenátus vagy nemzetgyűlés; bírói: Bírói Tanács (Legfelsőbb Bírói Tanács), Magas Képesítési Bírói Testület; végrehajtó szervek: a Minisztertanács, a Minisztertanács, a Minisztérium Tanácsa, az Önkormányzati Tanács (a helyi önkormányzat végrehajtó szerve); nemzetközi testületi testületek: a FÁK Külügyminiszteri Tanácsa, Észak-atlanti Tanács.

A kivétel a fegyveres erők (majdnem minden országé), amelynek elve a parancsegység egysége. A kollegialitás megvalósulhat (például ülések formájában), de kizárólag tanácsadó jellegű. Az orosz fegyveres erőkben az egyetlen testületi szerv a Tiszti Becsületbíróság, amely a tisztek becsületét és méltóságát védi. Ennek a testületnek a tagjai hatáskörükön belül bizonyos döntéseket dolgoznak ki. Az alakulat parancsnoka ezen határozatok meghozatalát semmilyen módon nem befolyásolhatja. Csak fellebbezési lehetősége van ellenük.

Vannak olyan területek, ahol a kollegialitás nem feltétlenül fejeződik kiegyik vagy másik kollegiális végrehajtó szerv jelenléte. A felmerült problémákról szükség szerint szervezett workshopokon születik döntés. Ilyen rendszer létezik például az oktatásban, az egészségügyben, az üzleti életben, a sportban, valamint a vallási közigazgatásban is.

A munka megszervezése és mit tartalmaz a megbízás

Hogyan szervezik a testületi szervek tevékenységét? Mekkora a hatalmuk?

A kollégiumi testület feladatai:

• a különböző osztályok vezetőinek együttműködésének megkönnyítése érdekében;
• felhívni a találkozó résztvevőinek figyelmét a jelenlegi helyzetben hozott döntésekre;
• megoldások megvalósítási módszereinek tisztázása és javítása;
• hozzájáruljon a kollektív végrehajtó testület tagjai közötti személyes kapcsolatok javításához.

A szakértõi munkát nem helyettesítõ, hanem kiegészítõ kollegiális tanácsadó testület (például szaktanács, bizottság) funkciói:

• elmélyülten tanulmányozzon minden kérdést, és vonjon le következtetést a lényegéről;
• koordinálja az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy egy adott kérdésben több szakértő tudását egyesítse.

A végső döntéshozatali jogkörébe tartozó testületi testület tevékenysége akkor releváns, ha nincs e funkció ellátására szakági vezetés, vagy különösen felelősségteljes döntések meghozatalához van szüksége segítségre.

A testületi testület munkájaa döntések végrehajtását irányító hatalom a szervezetek különböző típusú tevékenységeire irányul:

• stratégia és politika (általában);
• menedzsment és adminisztratív tevékenységek;
• a jóváhagyott határozatokat végrehajtó végrehajtók tevékenysége.

Hogyan születik meg a végső döntés

Az általános döntést hosszas viták alakítják ki, amelyek során mindenki konszenzusra jut (vagyis a végső döntést egyszerű szavazattöbbséggel hozzák meg). A többségi stratégia előnye, hogy meglehetősen egyszerű és kézenfekvő. A negatív oldal az a tény, hogy a kisebbség hallatlan marad.

A dokumentált átfogó határozat két részből áll:

• Az első rész egy bizonyos probléma fennállásának tényének megállapítása, valamint az ezzel összefüggésben kialakult helyzet elemzése.
• A második rész tartalmazza azon intézkedések listáját, amelyeket a meglévő problémák megoldása érdekében meg kell tenni, a felelősök kötelező megjelölésével és a végrehajtás határidejével.

A végleges határozattervezet előre megírható, a vita során javítható, majd az ülésen egészében elfogadható. A meghozott döntés egy szabályozó dokumentumban (például végzésben vagy utasításban) tükröződik.

Előnyök

A testület fő előnyei:

• hogy egy embercsoport együtt dolgozik (elvégre a kollégiumi testületekpartnerségek);
• minden szolgáltatás egyértelmű koordinációja megtörténik;
• egyazon probléma különböző nézőpontjainak megvitatása, ami új ötleteket eredményez;
• ez a munka hozzájárul a fiatal, kezdő vezetők képzésének feltételeinek megteremtéséhez;
• biztosítja a szervezet stabilitását azáltal, hogy a közös munka során a vezetők tisztában vannak azon szolgálatok problémáival, amelyekkel kapcsolatba kell lépniük.

A kollegiális testületek eredményes munkáját befolyásoló tényezők

A CO hatékonyságának jelentős növelése érdekében figyelni kell néhány pontra:

• A megbeszélés időtartama nem haladhatja meg a 45 percet (1 akadémiai órát). Ne vezessen azok, akik szeretnek időt vesztegetni.
• Előre össze kell készíteni a megvitatni kívánt kérdések listáját.
• A munka eredményessége nagyban függ a résztvevők számától: a kollégiumi csoport létszáma nem haladhatja meg a 10 főt (és legalább 5 fő).
• A találkozóra hozzáértő felkészülés szükséges: a szabályozó dokumentumok kiosztásának megszervezése, minden érdeklődő értesítése az esemény dátumáról és időpontjáról.
• Állítsa be a találkozó szabályait.

Végrevezető testületi testület

A végrehajtó testületi szerv (EKB) tevékenységének alapvető mozzanatai:

• A CRO élén egy elnök áll.
• Csak egy személy (nemjogi) tagja lehet a kollektív végrehajtó testületnek. Sőt, ha nem tagja a társaságnak, akkor csak tanácsadói szavazattal részt vehet az ülésen.
• A döntéshozatal és a munkaszervezés a testületi testület tagjainak belátása szerint történik.
• Minden döntést többségi szavazással hozzák meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

• Minden tagnak egy szavazata van.
• Szükség esetén a kollegiális végrehajtó testület tagjai közül bizottságok alakíthatók konkrét problémák kezelésére.
• Az Igazgatóságban a CRO-tagok nem lehetnek többségben.
• A kollegiális végrehajtó testület létszámának meghatározása a társaság teljes létszámától függ: például 30-40 fős létszám esetén a testületi testület legfeljebb 5 fős.
• A kollégiumi testület TIN-je tartalmazza az összes alapító tag TIN-számát. Ez azt jelenti, hogy csak miután az alapítók mindegyike megkapta egyéni TIN-jét, lehetséges a szervezet teljes TIN-számának összeállítása.
• Egy ilyen testület fennállásának időtartama 1-5 év. Ezen időszak letelte után a hatáskörök az igazgatóság ülésén vagy a közgyűlésen megújíthatók. Ezzel egyidejűleg sor kerülhet az új összetétel jóváhagyására vonatkozó eljárásra is.

Zárásként

Tehát a kollégiumi testületek olyan testületek, amelyek munkájatárgyilagos és megalapozott döntéseket hozni a szervezet tevékenységével kapcsolatban. A kollegialitás, valamint a hozzáértők bevonása a munkába lehetővé teszi a hibák közel nullára csökkentését és a döntések minőségének magas szintre emelését. A hatáskörrel való visszaélés elkerülése érdekében az egyes ilyen testületek feladatait és hatáskörét a szervezet alapszabálya szabályozza.