Német atomenergia: jellemzők és érdekességek

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Viszonylag a közelmúltban a német energiaügyi miniszter bejelentette, hogy megtagadja az új atomerőművek építését, és a közeljövőben áttér a megújuló források használatára. Ez egy nagyon merész kijelentés. Egy ilyen erős és fejlett iparággal rendelkező állam csak szél-, nap- és vízenergia felhasználásával lesz képes kielégíteni a villamosenergia-igényt? Ez egy nagy kérdés. Az iparági szakértők véleménye ebben a kérdésben nagyon ellentmondásos. Amint azonban a történelem mutatja, Németországban az energiaszektor dinamikusan és nagyon gyors ütemben fejlődhet, számos visszatartó tényező ellenére. Ez a cikk az atomenergia (és nem csak) fejlődésének problémáival és történetével foglalkozik a modern Németország területén.

Atomerőművek építése Nyugat-Németországban

1955-ben megkezdődött az atomerőművek aktív építése a Német Szövetségi Köztársaságban. Ennek oka Németország belépéseNATO szövetség. Ezt megelőzően Németországban megvétózták az atomenergia fejlesztését. A tilalmat nemcsak a nukleáris programok fejlesztésére szabták ki, hanem számos más iparágra is (köztük a hadsereg és a fegyverek fejlesztésére). Ezeket a korlátozásokat Németország második világháború utáni feladása és nyugati területeinek az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenőrzése alá történő átadása után vezették be.

1961-ben üzembe helyezték az első atomerőművet. Nagyon szerény műszaki jellemzőkkel rendelkezett (teljes teljesítmény - csak 15 000 watt, reaktortípus - BWR). Valójában ez egy kísérleti projekt volt, amelynek célja nem nyereség, hanem fontos tudományos adatok megszerzése volt.

1969-et az első kereskedelmi atomerőmű, az Origheim üzembe helyezése jellemezte. Ennek az állomásnak a reaktorának teljesítménye már 340 000 watt volt. Ebben az erőműben PWR típusú reaktor volt.

Németország atomenergia-iparának további fejlődését az atomreaktorok új módosításainak kifejlesztése, valamint az energiaforrások (különösen az olaj) tőzsdei árának növekedése ösztönözte. Az iparág soha nem látott növekedési ütemet mutatott. A német energiaszektor teljes szerkezetében az atomerőművekben termelt villamos energia részarányát negyvenöt százalékra tervezték növelni. Ezt a mutatót azonban soha nem sikerült elérni: 1990-re az atomenergia részesedése a teljes termelés 30 százalékát tette ki.

Az atomerőművek építésének helyszíneit leggyakrabban a folyók alsó (vagy középső) folyásánál választották ki. Ez figyelembe vette a lakosság igényeita közeli városok villamosenergia- és üzemanyagforrásaiban. Éppen a szétszóródás miatt volt minden atomerőműben egy (ritka kivétellel két) erőmű. Ráadásul az akkori atomerőművek maximális teljesítménye nem haladta meg a 100 000 wattot, ami a mai mércével mérve igen szerény mutató.

Nem állítható, hogy azokban az években az atomenergia fejlődése teljesen akadálytalan volt. Nyilvános beszédek hatására legalább három atomerőmű építését leállították. Egy másik állomást az üzembe helyezés után egy évvel leállítottak. Valószínűleg akkoriban született meg az ötlet, hogy Németországban az energiát a megújuló energiaforrásokra tereljék át.

Mindazonáltal a békés atom fejlődését számos áttörő siker jellemezte. Így Nyugat-Németország lett a világ első kapitalista állama, amely kereskedelmi hajót tudott építeni atomerőművel. A világhírű "Otto Hahn" szárazteherhajóról beszélünk. A kísérlet nagyon sikeresnek bizonyult: ezt a hajót tíz évig aktívan használták, és több mint megtérült az építésébe fektetett pénz.

Az atomerőművek építésében a legjelentősebb piaci részesedést a Kraftwerk Union fogl alta el. Később a Siemens ipari óriáscég vette át.

1989 áprilisában beindították a neckarwestheimi állomás második atomreaktorát. Ezt követően a nukleáris ipar lefagyott a politikai aréna további fejleményeire számítva. Tudniillik Németország egyesítése és a fal lebontása hamarosan következett, hosszúidő, amely megosztotta az embereket. Természetesen ezek az események nem befolyásolhatták az energiaszektor fejlődését. Az új politikai vezetés az alternatív energiaforrások fejlesztésére fog fogadni Németországban.

A nukleáris ipar fejlődésének története Kelet-Németországban

Nyugat-Németországhoz képest az energia (elsősorban atomenergia) más modell szerint fejlődött. A Német Demokratikus Köztársaság hatóságai nagy kapacitású atomerőművek építésére hagyatkoztak. Bár az atomenergia fejlesztése ezeken a területeken kis késéssel kezdődött: az első 70 000 watt teljesítményű állomás („Reinsberg”) csak 1966-ban indult el. A Szovjetunió szakemberei és tudósai aktívan részt vettek ennek az atomerőműnek a tervezésében és építésében. A projekt nagyon sikeresnek bizonyult, az állomás közel negyed évszázadon át működött komolyabb balesetek és vészhelyzetek nélkül. Ez volt egyébként a szovjet szakemberek első külföldi tapasztalata az atomenergia és az atomerőművek építése terén.

A Nord lett a következő atomerőmű. A projekt nyolc erőmű megépítését fogl alta magában. Az első négy 1973 és 1979 között épült, ezt követően kezdték meg a többit. Négy erőmű állította elő az ország teljes villamosenergia-termelésének tíz százalékát, és fontos szerepet játszott a német energiaszektor fejlődésében.

Elmondható, hogy az NDK atomenergiájának története a különböző államok egyesülésének és a berlini fal lebontásának pillanatában ért véget. Megváltoztak a társadalmi formáció és a prioritások. A zöld energia egyre népszerűbb. Németország felfüggesztette az egykori NDK területén lévő összes atomerőmű működését, és molylepkeszt. Az új kormány bírálta a Szovjetunió technológiáját, és veszélyesnek tartotta ezeket az állomásokat. Új állomások építése szóba sem jöhetett. A legtöbb szakértő szerint az ilyen akciók nagy csapást mértek az egész ország gazdaságára. A döntés egyértelműen politikai indíttatású volt, mert a világ számos országában sikeresen működnek ilyen állomások.

Üzemanyag biztosítása

Az uránércet aktívan bányászták az NDK területén. A szász és türingiai bányák a Szovjetunió ellenőrzése alá kerültek. Megalakult a Wismuth vegyesvállalat, amely az uránérc kitermelését felügyelte a Német Demokratikus Köztársaság területén. Az urán-üzemanyag-termelés volumene meglehetősen lenyűgöző volt. Az uránbányászat tekintetében az NDK a harmadik helyen végzett az országok globális rangsorában. A Német Demokratikus Köztársaság energiaipara gyors fejlődésen ment keresztül. Az ország területeinek egyesítése és az NDK-beli atomerőművek bezárása után az urántermelés meredeken visszaesett.

Nyugat-Németország nem volt szerencsés: területén gyakorlatilag nem volt ipari fejlesztésre alkalmas uránérc-lelőhely. A nyersanyagokat Nigerből, Kanadából, sőt Ausztráliából is importálták. Talán ez volt az egyik oka annak, hogy Németország felhagyott az atomenergiával.

Sikertelen kísérlet

OkkalA nyugat-németországi nukleáris üzemanyag-források korlátozottsága miatt a gyorsneutronos reaktorok fontos szerepet játszottak. Az első kísérleti gyorsreaktort 1985-ben építették. A helyszín a Kalkar Atomerőmű volt. A mérnöki remekmű sorsa azonban irigylhetetlen volt. Hosszú távú építkezés volt (hosszú tizenhárom éven át építették). Ráadásul a társadalmi tiltakozó hangulatok és tömegtüntetések miatt rendszeresen leállították az építkezést. Ennek az erőműnek a fejlesztésébe és megépítésébe mintegy hétmilliárd német márkát fektettek be (jelenlegi árakon ez az összeg megközelítőleg három és fél milliárd eurónak felel meg). A csernobili atomerőműben történt baleset sok kritikát váltott ki a létesítmény építését illetően, ezért be kellett fagyasztani (amire további 75 millió eurót költöttek).

Magát az atomerőművet vidámparkká alakították át. El kell mondanunk, hogy az ötlet bevált: évente több mint hatszázezer ember keresi fel ezt a parkot, rengeteg pénzt hagyva ott.

Tanfolyam az atomenergia használatának fokozatos megszüntetésére

Az atomerőművek építése elleni tiltakozások még a lendületes 1970-es években is zajlottak, amikor az energiaszektorban világszerte válságok voltak. A tiltakozó kedélyeket a "zöldek" szították, amelyek közvetlen felügyelete alatt több építkezést fogl altak le. Ennek eredményeként ezeknek az állomásoknak az építése leállt, és soha nem folytatódott.

A századfordulón (a 90-es évek végén) a Zöld Párt kerül hatalomra. Aztán az voltvéget vetett a nukleáris ipar fejlődésének Németországban. A szélenergia, valamint a napenergia egyre nagyobb közfigyelmet kezdett vonzani. Az ezen a területen végzett kutatásokat aktívan finanszírozták. És azt kell mondanom, nem hiába – a tiszta energia részaránya a teljes termelési mennyiségben gyorsan növekedni kezdett.

2000-ben törvényt fogadtak el az atomenergia használatának megtagadására. Természetesen szó sem lehetett arról, hogy minden atomerőművet egyszerre leállítsanak és molybajtsanak. Az atomenergia felhasználásának problémáját a következő módon kellett volna megoldani. Mindegyik atomerőmű modernizálás és nagyjavítás nélkül is üzemelhet, ezt követően javasolták ezen erőművek bezárását. A nagyjavítás előtti élettartam 32 év volt. A német gazdasági és energiaügyi minisztérium ma bosszúsan jelenti, hogy ez a program nem a tervek szerint valósul meg. Már 2021-ben sem kellett volna egyetlen állomásnak sem lennie a modern Németország területén. Pedig a németek sokat tettek ezért. Az atomenergia részaránya a teljes mennyiségben évről évre érezhetően csökken. A tervet 15 évre módosították, figyelembe véve a német ipar növekvő villamosenergia-igényét. Így az utolsó atomerőműnek 2035-ben be kell zárnia. Szakértők szerint Németországnak minden esélye megvan arra, hogy a megkezdett munkát a végéig befejezze. Ez példátlan esemény lesz a világtörténelemben.

Atomerőművek felszámolása

2011-ben minden 30 évnél idősebb atomerőmű voltleállították a kormánybizottság átfogó vizsgálata céljából. Jelentős biztonsági hiányosságokat nem azonosítottak. De kit érdekelt? A társadalom elhatározta, hogy felszámolja az atomfenyegetést. A Zöld Párt olajat önt a tűzre. Az ellenőrzés eredményeként 17 működő tápegységből 8 leállt.

Az atomerőmű-tulajdonosok kártérítési követelésekkel és az atomerőmű bezárásának mellőzésére irányuló követelésekkel árasztották el a német bíróságokat. Az üzlet azonban nem versenyezhetett az állammal. A német energiaügyi minisztérium a kancellár támogatásával úgy döntött, hogy 2022-ig bezárja a fennmaradó 9 blokkot.

Fogadás alternatív és megújuló energiaforrásokra

Ma Németország vezető helyet foglal el a világon a megújuló alternatív energiaforrások felhasználásának számos mutatójában. A szélgenerátorok száma meghaladta a huszonháromezret. Ezek a szélmalmok állítják elő a világ szélenergiájának egyharmadát. Teljes kapacitásuk 31 gigawatt.

Az atomenergia részaránya ma az összes megtermelt villamos energia mindössze 16 százaléka. Németország villamosenergia-szükségletének több mint egynegyedét már most megújuló forrásokból fedezi. És ez a részesedés nagyon gyorsan növekszik. Németországban különösen gyorsan fejlődik a napenergia. A szélenergia fejlesztését azonban számos tényező nehezíti (a villamos vezetékek megfelelő számú hiánya, egyenetlen energiatermelés, integrálási nehézségekszélerőműveket az ország teljes energiarendszerébe).

Környezetfelügyelet

A német természetvédelmi minisztérium a káros gázok légkörbe történő kibocsátásának növekedését összesen 1,6 százalékkal közölte. Az ipari termelés ugyanakkor igen csekély (0,2 százalékos) növekedést mutatott. Ugyanakkor a hagyományosan a legtöbb káros anyagot termelő iparágak (vegyipar és kohászat) igen jelentős - 3,7 százalékos - visszaesést mutattak. A káros gázok légkörbe történő kibocsátásának növekedése csak a hőerőművek számának növekedésével magyarázható, amelyet számos atomerőmű bezárása és leállása váltott ki.

Iparági szakértők szerint a környezeti helyzet sokkal jobb lehet, ha mind a 17 felszámolt erőmű tovább működne. Évente százötven millió tonnával lehetne csökkenteni a kibocsátást. Körülbelül ennyit termelnek az összes közúti szállítás Németországban.

Érje el a német gazdaságot

Az atomenergia felhagyása miatt Németországban elszenvedett veszteségekre vonatkozó becslések nagyon eltérőek (30 milliárd - 2 billió euró). A legnegatívabb előrejelzés esetén a veszteségek a GDP mintegy hatvan kérdéses összegét teszik ki.

A lakosság és az ipar mindenesetre érezni fogja az atomenergia elhagyásának következményeit. A villamosenergia-árak jelentős emelkedése várható. Emiatt minden ipari termék legalább 15-20 százalékkal drágul, ami jelentősen gyengíti Németország pozícióját a nemzetközi piacon.aréna.

Már ma sok család nem tudja kifizetni villanyszámláját. A jövőben az adósság növekedésére és az áramkimaradások növekedésére kell számítanunk a lakók otthonaiban (csak tavaly kb. 120 ezer ilyen kényszerszünet volt).

Iparági kilátások

Németország nem korlátozódik csak a szélenergia fejlesztésére. A „zöld” energia fejlesztésének minden lehetséges lehetőségét kihasználjuk. Átfogó tudományos kutatások folynak a hatékony napelemek létrehozásáról, a geotermikus energia fejlesztéséről stb. Még az első gázos erőművek is megvoltak, ami a hulladéklerakó telepeken jön létre.

A "zöld" energia azonban önmagában nem lesz elég az ország szükségleteinek kielégítésére. Ezért hatékony hőerőműveket fejlesztenek és építenek. Ezek a CHP-k kicsik. Általában lakóépületek alagsorában helyezik el őket.

Az alternatív energiaforrások fejlesztésébe történő pénzbefektetés hatékonysága továbbra is rendkívül alacsony. Becslések szerint 130 milliárd eurós infrastrukturális beruházás az energiatermelés mindössze három százalékos növekedését eredményezte.

Az emberek és a kormány tétet váll alt az alternatív energiaforrások fejlesztéséért Németországban. Oroszország és számos más állam továbbra is aktívan épít atomerőműveket. Nehéz megmondani, melyik megközelítés a helyes. Az idő eldönti.