Kelet-Szibéria – Csendes-óceán (ESPO) olajvezeték

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A Kelet-Szibéria – Csendes-óceán (ESPO) olajvezeték egy grandiózus csővezetékrendszer. A nyugat-szibériai és kelet-szibériai olajmezőket köti össze Primorye kikötőivel a Csendes-óceán partján. Biztosítja az Orosz Föderáció belépését az ázsiai-csendes-óceáni térség olajtermék-piacaira.

Az útvonal földrajza

Az ESPO az Irkutszk régióból származik, megkerüli a Szaha-Jakut Köztársaságot, az Amurt, a Zsidó Autonóm Régiókat és a Habarovszki Területet. Az útvonal végpontja a Nakhodka-öböl a Primorsky Krai-ban.

Az olajvezetéket a Transneft állami cég építette, és a kezelését is ő végzi.

Előzmények

A csővezeték története a XX. század 70-es éveiben kezdődik. Ezután a Szovjetunió azt tervezte, hogy csővezetékrendszert épít ki az olaj kivonására az ország központi régióiból a Csendes-óceán partjára. Az előzetes feltárási munkákat elvégezték. Ezeknek a terveknek azonban nem volt célja, hogy valóra váljanak

De beA 20. század végén ezt az elképzelést fokozatosan a gyakorlatba kezdték átültetni. Az olajvezeték építésének kezdeményezője a Jukosz cég vezetése volt. A végpont azonban Kína volt.

Az első szándéknyilatkozatot, a javasolt szállítási útvonalat és működési jellemzőit 2001 nyarán írta alá az Orosz Föderáció miniszterelnöke és a Kínai Népköztársaság elnöke. Ezt követően egy ideig a felek képviselői kísérletet tettek a projekt megvalósítására egyetlen ország érdekei szerint, ami nem engedte, hogy a folyamat elmozduljon a "holtpontról".

2002 tavaszán a Transneft Corporation kidolgozott egy projektet a kínai fél részvétele nélkül. Ugyanakkor az útvonalnak Angarszkból Nakhodkába kellett volna futnia. Ezt a tervet a japán kormány aktívan támogatta.

Egy évvel később mindkét projektet egy - a Kelet-Szibéria - Csendes-óceán olajvezetékbe egyesítették. Az új terv szerint a csővezetékek fő vonala Angarszktól a Nahodka-öbölig futott. Ezzel egyidejűleg tervezték egy leágazást a kínai Daqing városába.

Idén nyáron, miután az Orosz Föderáció Természetvédelmi Minisztériumának környezetvédelmi bizottsága megvizsgálta a projektet, elutasították, mivel a jelentések szerint természetvédelmi területeken és rezervátumokon halad át. Ennek eredményeként a Transneft kénytelen volt megváltoztatni a kiindulási pontot Angarszk városáról Taishet városára, és meghatározni a végső pontot - a Kozmina-öblöt.

Építés

A legnagyobb olajvezeték-rendszer építése 2006 áprilisában kezdődött. Először isAz „ESPO-1” projektet 2009 decemberében helyezték üzembe. Csővezeték volt Taishet városából a Skovorodino állomásig (olajszivattyú állomás).

Az ESPO-1 hossza 2694 kilométer volt, évi 30 millió tonna olajszivattyúzó kapacitással.

2009 áprilisában a korábbi megállapodásoknak megfelelően megkezdődött a vezeték felőli Kína felé vezető ág építése. Üzembe helyezés 2010. szeptember végén.

A „Kelet-Szibéria – Csendes-óceán” (ESPO-2) vezeték 2. szakaszát 2012 végén helyezték üzembe. Ennek a szakasznak a hossza, amely összeköti a Skovorodino olajszivattyú állomást (Amur régió) a Kozmino olajkikötő termináljával Nahodka városa közelében, 2046 km.

A csőrendszer jellemzői

A Kelet-Szibéria – Csendes-óceán olajvezeték teljes hossza 4740 km. Az olaj, amelyet ezen a vezetékrendszeren keresztül szállítanak a világpiacokra, ESHPO néven vált ismertté. 2015 elejére az első szakasz, az ESPO-1 kapacitását éves szinten 58 millió tonnára növelték. A Skovorodinóból származó kínai daqingi ág kapacitása évi 20 millió tonna olaj.

Az olajvezeték üzembe helyezése lehetővé tette egy másik nagyszabású orosz projekt - a Szibéria hatalma gázvezeték - lefektetésének és áramellátásának költségeit.

Feltételezhető, hogy 2020-ra az ESPO-1 kapacitása évi 80 millió tonnára nő.

Az olajvezeték-rendszer adotta távol-keleti orosz régió két objektumának csatlakoztatásának lehetősége: 2015-ben - a habarovszki olajfinomító; 2018-ban - Komszomolsky.

Jelenleg a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán csővezeték végpontján egy olajfinomító építésének tervdokumentációja készül.

Nehézségek a pálya elhelyezésében

Az ESPO lerakása során az építők kénytelenek voltak megoldani a legnehezebb műszaki kérdéseket. Ennek oka a szükséges infrastruktúra hiánya a helyszínen. A munkában terepjárók, repülés (helikopterek) vettek részt, amelyek irányították az általános helyzetet.

Az építkezést komolyan hátráltatták a nehéz természeti viszonyok, például a szeizmikus aktivitás és az alacsony hőmérséklet. A Kelet-Szibéria - Csendes-óceán olajvezeték teljes útvonalán a terep is komoly akadályokat gördített. A vízakadályok, az áthatolhatatlan tajga, a mocsaras területek megnehezítették a szükséges felszerelések szállítását és az építés alatt álló kommunikációk karbantartását.

De a meglévő problémák ellenére a projekt megteremtette a szükséges infrastruktúrát: kényelmes települések, autópálya menti utak, elektromos vezetékrendszerek, tisztító létesítmények stb. Minden kommunikációt biztonsági és kommunikációs rendszerekkel biztosítottak.

Tiltakozások

Az építkezés megkezdése előtt, 2006 elején elutasították a már kivitelezésre kész Kelet-Szibéria-Csendes-óceán projektet, amelyet a Transneft állami vállalat fejlesztett ki. Ez az állam szerint ennek köszönhetőkörnyezeti vizsgálat, amely szerint útvonala a Bajkál-tó északi partjaihoz közeli komplex szeizmológiai övezetben haladt.

A Transneft későbbi lépései a terveinek lobbizására az Orosz Föderáció Állami Dumája engedményekhez vezettek, és feloldotta a Bajkál-part közelében lévő építkezésekre vonatkozó korlátozásokat.

A kelet-szibériai olajvezeték körüli folyamatok is nagy nyilvánosságot kaptak. A Bajkáltól Amurig tartó útvonalon végig tüntetések zajlottak. Különösen aktív környezetvédelmi aktivisták tiltakoztak a tó melletti csővezeték lefektetésének munkálatai ellen. Azzal érveltek, hogy a tervezett védelmi intézkedések nem tudják megakadályozni a súlyos és katasztrofális következményeket, ha a kelet-szibériai-csendes-óceáni olajvezeték olajszennyezése vagy egyéb meghibásodása bekövetkezik.

Az Orosz Föderáció elnökének szerepe

Fokozatosan politikai felhangokat kaptak az olajvezeték építését ellenző lakossági követelések. Egyes aktivisták szlogeneket hirdettek Oroszország kormányának és elnökének lemondására

Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke 2006 nyarán a környezetvédők oldalára állt, és azt követelte, hogy az olajvezeték-rendszert a Bajkál-tó északi partjától legfeljebb 40 km-re helyezzék el.

Az államfő ilyen kifogásai következtében a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán (ESPO) vezeték útvonalának projektjét felülvizsgálták, és a munkálatok megkezdődtek a Bajkál-tótól jóval északabbra.

Csekk

A „Transneft” vállalat által a csővezeték építésének folyamatait ismételten ellenőrzésnek vetették alá. Közülük az elsőt az Állami Duma kezdeményezte 2007 augusztusában. A kezdeményezők megkeresésükben rámutattak arra, hogy a munkavégzés időtartama jelentősen elmarad a tervezett mutatókhoz képest. Ennek eredményeként az Orosz Föderáció Számviteli Kamara (2008 februárja óta) megkezdte a Kelet-Szibéria – Csendes-óceán olajvezetékre elkülönített állami források fejlesztésének ellenőrzését.

Egy évvel később bejelentették, hogy az ellenőrzés befejeződött. Eredményei szerint több mint 75 milliárd rubel verseny nélküli forgalmazás tényét állapították meg.

2010 márciusában S. Sztepasin, az Orosz Föderáció Számviteli Kamarájának vezetője az Orosz Föderáció Állami Dumájában tartott beszédében azt mondta, hogy szervezete feltárta a Transneft vezetése által elkövetett csalások tényeit. Az államot 3,5 milliárd rubel kár érte. A Számviteli Kamara kezdeményezésére büntetőeljárás indult, amelyet az Orosz Föderáció Nyomozóbizottsága folytat.

Azonban 2011 szeptemberében Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kijelentette, hogy a Transnefttel szemben semmilyen követelés nincs az ESPO építésével kapcsolatban. Nincsenek büntetőeljárás alá vont cselekmények.