Mezőgazdasági szövetkezet: koncepció, típusok, célok. Mezőgazdasági szövetkezet alapító okirata

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági artel és a hasonló üzleti szektorokhoz kapcsolódó egyéb állami szervezetek egyre népszerűbbek. Ennek a ténynek egyszerű magyarázata van: az ilyen struktúrák lehetővé teszik több magánszemély vagy jogi személy erőfeszítéseinek kombinálását, ami nagyban megkönnyíti a különböző célok elérését a vállalkozás keretein belül. Ezenkívül egy ilyen társítási formátum lehetővé teszi a műveletek sikeres méretezését és a termelékenység új szintjének elérését.

Az együttműködés relevanciája

Amikor olyan kifejezés hangzik el, mint „mezőgazdasági szövetkezet”, meg kell értenie, hogy mezőgazdasági termelők vagy személyes leányterületeket üzemeltetők által létrehozott szervezetről beszélünk.

Egy ilyen struktúra kialakításának alapja az önkéntes tagság, a közös termelés vagy bármilyen más tevékenység tekinthető az alkotás céljának.

A vállalkozás indításához viszont szükség vana szövetkezetben részt vevők vagyonrészesedés-készletének megléte. Ez kielégíti a szervezet anyagi igényeit.

Azt is fontos megérteni, hogy egy mezőgazdasági szövetkezet lehet fogyasztó és termelő is. Mindegyiknek megvan a maga sajátossága és célja.

Érdemes megjegyezni, hogy a különböző országokban az együttműködés alapelvei alapvetően megegyeznek, és a különbségek nem nevezhetők jelentősnek. Például az ilyen struktúrák szerves jellemzője az irányítási mechanizmus demokráciája. Vagyis a részesedés nagyságától függetlenül mindenkinek van szavazati joga, beleértve a vezető testületek megválasztását is. Az ilyen választásokat, valamint a fontos kérdések megoldását csak általános szavazással lehet megtartani.

Alapfogalmak

Ahhoz, hogy teljes mértékben megértse, mi az a mezőgazdasági szövetkezet, figyelnie kell a legfontosabb kifejezésekre. Ezeket a definíciókat folyamatosan használják az együttműködési formában szervezett struktúrák különböző tevékenységi területeinek leírására.

Kezdheti tagsággal. Tehát a szövetkezet tagja olyan jogi vagy természetes személy, aki megfelel a jelenlegi szövetségi törvény és magának a szervezet alapszabályának minden követelményének. Továbbá a szervezet résztvevője köteles az előírt összegű részesedési hozzájárulást teljesíteni. Ha minden az elfogadott sorrend szerint történt, akkor az új szervezeti tag szavazati jogot kap.

A szövetkezeti tagok leányvállalati felelőssége is figyelmet érdemel. NÁL NÉLEbben az esetben olyan többletkötelezettségekről beszélünk, amelyek nem kapcsolódnak a résztvevőre vonatkozó szabványos követelménylistához, amikor a hozzájárulást teljesítik. Ilyen többletfelelősség lehet például olyan helyzetben, amikor a hitelezők jogszabályi követelményeket terjesztettek elő a szövetkezet felé, de a szervezet nem tudja azokat az előírt határidőn belül teljesíteni. Érdemes még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy mind a leányvállalati felelősség nagyságát, mind mértékét az Orosz Föderáció szerkezeti okirata és jogszabályai határozzák meg.

Az ilyen szervezetek alkalmazottja alatt azt a személyt kell érteni, aki nem tagja a szervezetnek, és munkaszerződés alapján bizonyos típusú tevékenységben vesz részt.

Azt is fontos megérteni, hogy mi az a mezőgazdasági termelő. Olyan jogi vagy természetes személyről beszélünk, aki bármilyen termék előállításával foglalkozik. Ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartozó mezőgazdasági termékek arányának több mint 50%-a kell, hogy legyen az adott vállalat által előállított teljes termékmennyiségnek.

Részesedési hozzájárulásként érdemes megemlíteni egy ilyen jelenséget. Ezt a kifejezést úgy kell érteni, mint a szövetkezeti tag hozzájárulását a szervezet befektetési alapjához. Ez lehet pénzügy, föld és bármilyen ingatlan, valamint olyan tulajdonjog, amelynek pénzértéke van. Vannak alap és kiegészítő megosztások is.

A szövetkezeti kifizetések nem mások, mint a szervezet tagjainak fizetett kifizetések mindegyikük hozzájárulása és munkatevékenysége szerint.

Szövetkezeti tagság

Egy ilyen szervezetben a résztvevők két kategóriájának jelenléte lehetséges: a szövetkezet rendes tagjai és társult tagjai. Az első esetben magánszemélyekről és jogi személyekről beszélünk. Ráadásul a fogyasztói együttműködési forma csak egyének tevékenységében való részvételt jelenti. A szervezet minden tagja a megállapított módon és összegben törzsrészvényes hozzájárulást köteles fizetni. Az ilyen résztvevők a fő kötelezettségeken túlmenően felelősséget (leányvállalatot) viselnek, és későbbi szavazati joggal bekerülnek a struktúrába.

Ami a kapcsolódó típust illeti, ebben az esetben olyan jogi személyekről vagy magánszemélyekről beszélünk, akik részvényes hozzájárulást tettek és annak alapján osztalékban részesülnek. Emellett hozzájárulásuk részeként megosztják a szervezet tevékenységéből eredő esetleges veszteségek kockázatát. A társult tagokkal rendelkező mezőgazdasági szövetkezet lehetővé teszi, hogy ez utóbbiak ne vegyenek részt aktívan a gazdasági tevékenységekben.

A tagsági viszony megszűnésének alapja lehet a kizárás, a szervezetből való kilépés, a részesedés átruházása, a jogi személy felszámolása és a belépéskor befektetett pénzeszközök teljes összegének kifizetése. Érdemes megérteni azt a tényt, hogy már csak ezen körülmény alapján válhat a szövetkezet tagjává az, akire a részesedési hozzájárulás átkerült.

A mezőgazdasági szövetkezet célja

Az ilyen struktúrák természetesen nem véletlenül jönnek létre. Bizonyos feladatokat látnak el, amelyeket a résztvevők határoznak meg a szervezet megalakulása előtt. Tekintettel arra, hogy a szövetkezetekaz agrárszektorhoz kötődik nemcsak a tőke, hanem a konkrét személyek összefogása is, a célok jelenléte több mint logikus. Íme az ilyen szervezetek működésének alapelvei, amelyek egyben célok is:

- kormányzás demokráciája;

- önkéntes tagság;

- kölcsönös segítségnyújtás és gazdasági előnyök igénybevétele;

- a tagok további (kiegészítő) felelőssége;

- a nyereség felosztása az egyes résztvevők hozzájárulása szerint (részesedési hozzájárulás, meghatározott feladatok ellátása);

- a szövetkezeti tagok érdekeinek elsőbbsége.

De általában azért van szükség ilyen struktúrákra, hogy közös erővel és erőforrásokkal sürgős feladatokat lehessen megvalósítani. Arra is fontos odafigyelni, hogy a szervezet tevékenységével kapcsolatos információk mindig a tagok rendelkezésére álljanak.

Mindenki, aki hivatalosan részt vett a megalakult struktúra tevékenységében, tagsági könyvet kap, amely a következő adatokat tartalmazza: a felhalmozás időpontja, valamint a járulékos, alap- és pótlólagos hozzájárulás összege.

Fogyasztói szövetkezet

Ez a kifejezés a mezőgazdasági termelők tulajdonában lévő nonprofit szervezetre vonatkozik. Vezetése a demokratikus elvet alkalmazza, vagyis a szövetkezet egy tagjának egy szavazata lehet. A demokrácia megnyilvánulása annak a vágynak is betudható, hogy növeljék a résztvevők nyereségét, és olyan típusú szolgáltatásokat nyújtsanak számukra, amelyekre saját maguk számára szükségük van.háztartások.

A mezőgazdasági fogyasztói szövetkezet csak akkor jöhet létre, ha legalább 5 állampolgár és 2 jogi személy a struktúra tagja lesz. Az ilyen szervezetek tevékenysége kizárja az egységes állami vállalatok tagként való részvételét. Ez a korlátozás az állami tulajdonú LLC-kre és önkormányzati egységekre is vonatkozik.

Szükség esetén több szintű szövetkezetet is szervezhet úgy, hogy az egyes szervezeteket egyetlen szervezetté egyesíti. A jövőben ezek összoroszországi, sőt nemzetközi jelentőségű építmények lehetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a szervezet nevében fel kell tüntetni a tevékenység kiemelt célját, függetlenül attól, hogy fogyasztói vagy mezőgazdasági termelési típusról van szó. A szövetkezet, a szervezetek és minden egyesületként definiálható struktúra hatékony kereskedelmi tevékenység céljából lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy alapvetően új távlatokat érjenek el, akár az országon kívül is.

Egy ilyen típusú szervezet előnyei közé tartozik a termelőkhöz és fogyasztókhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége, és ennek eredményeként a jelenlegi piaci szegmensben elfogl alt pozíciójának kézzelfogható erősítése. Ilyen erőforrásokkal a szövetkezeti tagok hatékonyan tudják megvédeni saját érdekeiket mind a feldolgozó vállalkozások, mind a különböző kereskedelmi cégek előtt.

Termelőszövetkezet

Ezaz állampolgárok által közös tevékenység céljából létrehozott kereskedelmi szervezet. A mezőgazdasági termékek előállításáról, feldolgozásáról és értékesítéséről beszélünk. Valójában ez az oka annak, hogy a SEC-t bejegyezték. A mezőgazdasági termelőszövetkezet elvileg minden olyan tevékenység végzésére fókuszálhat, amelyet törvény nem tilt, de a fenti irányok a legnépszerűbbek.

Jogi személyek nem lehetnek termelőszövetkezetek tagjai, csak az Orosz Föderáció állampolgárai és csak azok, akik betöltötték a 16. életévüket. A szervezet résztvevői ugyanakkor kötelesek személyesen is részt venni annak tevékenységében. Hasznos lesz tudni, hogy az "artel" szót a kollektív gazdaság formájában szervezett szövetkezetekre használják.

Érdekes, hogy a mezőgazdasági szövetkezet jegyzőkönyve rögzíti a szervezet összes kulcsfontosságú döntését. Ez a dokumentum megjeleníti az összes információt a találkozóról, amely például az egyesület egy bizonyos tagjának kizárásáról döntött, vagy egyéb kérdéseket vizsgált. A jegyzőkönyvben megtalálható az értekezlet összes résztvevőjének neve, az utolsó ülés célja, és természetesen a végső döntés. Az ilyen dokumentáció szükség esetén lehetővé teszi a szervezet fontos döntéseinek teljes láncolatának nyomon követését.

A charter felépítése

Ez a dokumentum a szervezet munkájának alapja, enélkül a teljes értékű tevékenység nem lehetséges. Ezért a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapító okiratát feltétlenül meg kell alkotni.

A felépítését illetően több kulcsszakaszt is tartalmaz, amelyek száma szükség esetén módosítható. A szervezet alapítóinak kérésére a fő szekciók egyes részei külön kategóriákba sorolhatók. A legtöbb esetben a szerkezet így néz ki:

1. Kezdetben általános rendelkezéseket írnak elő. Meghatározza azt a tényt, hogy a szövetkezet jogi személy, határidő nélkül jött létre, és az alapszabály alapján működik. Továbbá rögzítésre kerül a tartalék és oszthatatlan alapok létrehozásának lehetőségéről, a szerződéskötési jogról és a tranzakciók jogáról, valamint mindenféle felelősségről stb.

2. A tevékenység céljai és tárgya. Ebben a részben a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapító okirata tartalmaz információkat arról, hogy milyen célból jön létre a szervezet, és minden tervezett tevékenység is egyértelműen meghatározásra kerül.

3. Tagság. Az alapító okiratnak ez a pontja határozza meg, hogy ki és milyen feltételek mellett lehet egy adott szervezet tagja. Ez a rész a magánszemélyekkel és jogi személyekkel folytatott interakció jellemzőit írja le.

4. A szövetkezeti tagok kötelezettségei és jogai. Ez az információs blokk azért szükséges, hogy részletesen meg lehessen határozni, mire van egyenlő joga a szervezet minden tagjának és milyen kötelezettségeket vállal. Tartalmazza a lehetséges szankciókat is abban az esetben, ha a résztvevők nem teljesítik a charta szerinti kötelezettségeiket.

5. A belépés rendje és feltételeiszövetkezet és az abban való tagság megszűnése. Információkat tartalmaz arról, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtani mindenkinek, aki egy adott egyesület tagja akar lenni. Ez a pont határozza meg a kérelem benyújtásának menetét és az esetleges elutasítás indokait is. Ebben a részben rögzítik a tagkönyv kiadásának jellemzőit és annak tartalmát. Az üzletrész átruházásának feltételeire és a szervezetből való kilépés feltételeire vonatkozóan szintén teljes részletben szerepelnek. Figyelmet kell fordítani a résztvevők lehetséges kizárására is a struktúrából.

6. Irányító szervek. Ez a mezőgazdasági fogyasztói szövetkezet alapító okiratában szereplő összes információ szerves részét képezi. Egy ilyen dokumentum mintája segít a szakasz szerkezetének pontosabb bemutatásában. Általánosságban elmondható, hogy itt van egy lista azon irányító testületekről, amelyeket feltétlenül meg kell alakítani. Ezenkívül a létrehozásuk feltételei és a legfontosabb munkaelvek rögzítettek.

7. Ingatlan. Ez a rész a saját és kölcsöntőke szerkezetének részletes meghatározásához szükséges. Leírja, hogy mi képezi egy nonprofit szervezet alaptőkéjét (belépési, kötelező, kiegészítő befizetések, tartalékalap stb.). A pénzeszközök és egyéb releváns információk felosztásának eljárását is figyelembe veszik.

8. A szövetkezet átszervezése, tevékenységének megszüntetése és felszámolása. Ez a rész szükséges az összevonás lehetőségének rögzítéséhez és abban az esetbena megosztás szükségessége. Meghatározza azt az eljárást is, amellyel egy adott nonprofit szervezet felszámolható.

9. További rendelkezések. Ez az utolsó információs blokk, amely a mezőgazdasági fogyasztói szövetkezet alapszabályát alkotja. Minden ilyen típusú dokumentum mintája ezzel végződik. Erre a részre azért van szükség, hogy rögzítsék azokat a feltételeket, amelyek mellett magában a chartában bármilyen változtatást meg lehet tenni. Fel kell tüntetni az irat elkészítésének dátumát és az azonos jogerővel rendelkező példányok számát is.

Hogyan oldódik meg az adózás kérdése

A szövetkezetben az adminisztráció munkája a különféle jogszabályi feladatok megoldására összpontosul, ehhez több elszámolásra lesz szükség.

Így a nem kereskedelmi tevékenységből származó bevételek elszámolására a 86-os „Célfinanszírozás” számla kerül felhasználásra, amelyen ez az információ rögzítésre kerül. Az ilyen intézkedések alapja a pénzügyi és gazdasági tevékenységek számviteli terve.

A 90-es számla viszont a szervezet vállalkozói tevékenységéből származó bevételek figyelembevételére szolgál. Ezért hívják Értékesítésnek.

Van egy másik számla a 08-as számmal és a "Befektetések befektetett eszközökbe" címmel. A szervezet tőkebefektetéseinek nyilvántartásához szükséges.

Érdemes figyelni arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezet adóztatása a különböző objektumok építésének szerződéses módjában megvannak a maga sajátosságai. Ebben az esetben a 60-as számlán jóváírják az elvégzett munkák költségét, és a 08-as számlát terhelik.

Ha a gazdaságos módszert alkalmazzuk, akkor az alábbi kiadási tételeket használjuk az egyes objektumok építésével kapcsolatos költségek fenntartására:

- anyagok;

- rezsi;

- a mechanizmusok és gépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költségek;

- bérekre szociális szükségletek levonása mellett;

- egyéb kiadások.

Ha a szövetkezetben lévő összes pénzeszközt szigorúan rendeltetésszerűen használják fel, akkor az adóalap összeállításánál a célzott bevételeket nem veszik figyelembe. Ami az áfát illeti, az általános szabály szerint az ilyen szervezetek kötelesek azt megfizetni.

A mezőgazdasági szövetkezet közgyűlése: hatóságok

Ebben a struktúrában ez az irányító testület áll a legmagasabban, és jogosult a szervezet tevékenységével kapcsolatos döntések meghozatalára. A közgyűlés jogköre akkora, hogy képes a szövetkezet felügyelő bizottságának és elnökségének határozatait megerősíteni vagy hatályon kívül helyezni.

A Közgyűlés is kizárólagos hatáskörrel rendelkezik bizonyos kérdések megoldásában. Ez lehet például a nyereség és veszteség felosztásának eljárása a szövetkezet résztvevői között, a föld, valamint a szervezet tárgyi eszközeinek megszerzése és elidegenítése, az alapító okirat jóváhagyása, szerkezetének módosítása, a méret meghatározása. és alaptípusok, valamint átszervezés és felszámolás.

A mezőgazdasági szövetkezet vezetése e testület nélkül nem lehetséges. Egyébként kivétel és elfogadása szövetkezet tagjai is részt vesznek a közgyűlésben.

Earth probléma

Ha földről beszélünk, meg kell jegyezni, hogy az ilyen ingatlan tulajdonjog alapján a szövetkezethez tartozhat. Ugyanakkor a szervezet tagjainak joguk van a telephelyet részesedési hozzájárulásként átruházni, és átszervezés esetén ugyanúgy használhatják.

Megvásárolható a mezőgazdasági szövetkezet telke, vagy egyéb okból társulási tulajdoni státuszú lehet. Ami a földhasználatot illeti, az együttműködési formában szervezett építmények jogosultak védőerdőültetvények kialakítására, mezőgazdasági termelés keretében végzett munkák végzésére, valamint oktatási és kutatási célú földhasználatra. A h altenyésztés is ehhez a listához köthető.

A telkek néha azt a szerepet töltik be, hogy részesedést fizetnek tulajdon formájában.

Eredmények

Az egyesületek olyan iránya, mint a mezőgazdasági együttműködés mindenképpen ígéretes és releváns. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az ilyen típusú együttműködések fejlesztéséhez Oroszországban a Parasztgazdaságok és Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége nyújt a legaktívabb segítséget. Az ACKOR célja a mezőgazdasági és gazdálkodói kisszervezetek jogainak védelme, valamint mennyiségi növekedésük kompetens elősegítése. Ezért ez az egyesületi formátum egyre inkább gyökeret ereszt az Orosz Föderáció hatalmas területén.