Mi az ásványi műtrágya: fő típusok, összetétel, kijuttatási mennyiség

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-02 13:56

Gondolt, mi az az ásványi műtrágya? Ezt a kérdést általában a kezdő gazdálkodók teszik fel leggyakrabban, mivel a szakemberek nemcsak a terminológiát, hanem az otthoni alkalmazás módját is ismerik. Cikkünkből mindent megtudhat arról, hogy milyen típusú ásványi csávázószerek léteznek, mi az összetételük, hogyan határozható meg egy adott esetben a műtrágya kijuttatási aránya stb.

Mi az ásványi műtrágya?

Tehát az ásványi kiegészítők a szervetlen elemek egy speciális csoportját alkotják, amelyek számos hasznos anyagot tartalmaznak, amelyek a növények megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez szükségesek. Az ilyen műtrágyák lehetővé teszik a talaj jó termékenységének elérését és gazdag betakarítást. A legkeresettebb ásványi elemek:

• foszfor;
• kálium;
• nitrogén.

Az ilyen anyagokat tartalmazó műtrágyákat mind a nagygazdaságokban, mind a magánkertekben aktívan használják. Meg kell azonban érteni, hogy a föld ásványi elemekkel történő megtermékenyítését meg kell közelíteninagy felelősség. Túlzott adagolással nemcsak a növényt pusztíthatja el, hanem megmérgezi a talajt is, ami után több évig nem lehet növényt ültetni rajta.

Nitrogén műtrágyák

A növények termesztésére szolgáló ásványi műtrágyák fő típusai közül a nitrogén-kiegészítőket használják leggyakrabban. Leggyakrabban ennek az elemnek a hiánya a talajban a tavaszi szezonban érezhető, amikor a kultúrának sok erőre van szüksége ahhoz, hogy a szárak és a levelek növekedését elősegítse. A nitrogénhiány a növekedés lelassulásában vagy leállásában nyilvánul meg. A meglehetősen gyenge hajtások és a kis halvány lombozat is beszélhet erről a problémáról.

A paradicsom, a kerti eper, a burgonya, az almafák és az uborka reagál leginkább a talaj nitrogénhiányára. Ha úgy találja, hogy a paradicsombokor szárai a kefék súlya alatt törni kezdenek, azonnal öntözze be a kultúrát nitrogéntartalmú vízzel hígított ásványi műtrágyákkal. Erre a legjobb megoldás a karbamid és a kalcium-nitrát.

Egy kezdő kertésznek vagy kertésznek sem szabad megfeledkeznie arról, hogy a különböző típusú nitrogéntartalmú műtrágyák különböző módon hatnak bizonyos növényekre, ezért mielőtt a fejtrágyát a talajra alkalmazná, feltétlenül olvassa el a megvásárolt gyógyszer használati utasítását. Például a felesleges karbamid a talaj oxidációjához vezethet, ami káros a karfiolra, salátára, hagymára, uborkára és sok más növényre.

Nitrogén műtrágya adagja

Gondoltamaz ásványi műtrágyák kijuttatási aránya 1 ha-ra? A legtöbb gyártó az utasításokban feltünteti a grammok számát 1 négyzetméterenként, de az érték kiszámítása meglehetősen egyszerű: csak meg kell szoroznia az eredeti számot 10-zel az ötödik hatványra. Vagyis ha 10 gramm karbamidot kell kijuttatni 1 négyzetméterenként, akkor 1 hektáronként 1 tonna ásványi műtrágyát kell kijuttatni. Íme egy rövid lista a nitrogéntrágyázási arányokról egy adott növényhez:

• cserjék és fák - 10-20 gramm 1 négyzetméterenként;
• répa és paradicsom - 20 gramm 1 négyzetméterenként;
• zöldség - 5-12 gramm 1 négyzetméterenként.

Ne felejtsük el, hogy az ásványi műtrágyák közül a nitrogéntartalmú műtrágyák a legveszélyesebbek a növényekre. A tápanyagok feleslegével a kultúra túlzott mennyiségű nitrátot kezd lerakni, amelyek veszélyesek az emberi szervezetre. Ráadásul a túl sok nitrogén is káros minden zöld növényre. Például, ha egy kertész arra gondol, hogy trágyát használjon műtrágyaként, és túl tömény kompozíciót tesz az uborka gyökere alá, akkor a növény szó szerint kiég, különösen, ha csirketrágyáról van szó.

Hogyan kell etetni?

Sok kezdő gazdálkodót érdekel, hogy hol vásárolhat műtrágyaszórót. Általában olyan speciális berendezésekről beszélünk, amelyeket a fejtrágya nagy területeken történő eloszlatására használnak. Rendeljen hasonló készüléketkereshet az interneten vagy kereshet az üzletekben kertészek és kertészek számára. Arra azonban fel kell készülni, hogy a műtrágyaszóró elég jó összegbe kerül, ezért csak akkor érdemes műtrágyaszórót vásárolni, ha nagyméretű talajok trágyázásáról beszélünk. Ellenkező esetben a fejtrágyázás történhet kézzel vagy szórópisztollyal.

Sok ásványi műtrágyát fel lehet hígítani vízzel, majd ezzel az összetétellel meglocsolni a talajt a gyökér alatt, vagy permetezni a leveleket permetezőpalackkal. Ami az első lehetőséget illeti, ez a legalkalmasabb gyökérnövényekhez és különféle fejlett gyökérrendszerű növényekhez (fák, cserjék stb.). A nagy levelű és erőteljes szárú növényeket (paradicsom, uborka, paprika) a kívánt koncentrációjú oldat elkészítése után a legjobb ásványi öntetekkel kezelni szórópisztollyal. Most már megértette, hogy nincs mindig szükség műtrágyaszóróra?

Foszfát műtrágyák

A legtöbb foszfátműtrágya körülbelül 20 százalék foszforsav-anhidridet tartalmazó ásványi műtrágya. A legtöbb növényfajta műtrágyázására a legjobb megoldás a szuperfoszfát, amely ideális minden olyan talajtípushoz, amely ezt a kémiai elemet igényli. A foszfát-műtrágyák kijuttatása a növény növekedésének korai szakaszában történik, amikor a talajt magas páratartalom jellemzi. Vagyis a gyökérre való fejtrágyázás előtt szükségesöntözze a talajt több egymást követő napon.

Egyes hivatásos kertészek kettős szuperfoszfátot használnak, amelyben a hatóanyag koncentrációja többszöröse egy hagyományos gyógyszer adagjának. Ezenkívül nem tartalmaz haszontalan CaSO_{4, ami lehetővé teszi, hogy sok pénzt takarítson meg a műtrágya vásárlásán. A kettős szuperfoszfátot azonban nagyon ritkán adják el kis mennyiségben, és csak a nagy gazdaságok engedhetik meg maguknak, hogy nagy csomag ásványi műtrágyát vásároljanak, bár az ilyen fejtrágyázás nem kevésbé hasznos egy kezdő kertész számára.}

A foszfát műtrágyák egy másik fajtája a foszforliszt, amelyet leggyakrabban zöldség-, gyümölcs- és gabonatermesztésre szánt savanyú talajokon használnak. Ez az elem segít a kártevők elleni küzdelemben, és jelentősen növeli a növények immunitását. Ezért használják ezt a fejtrágyát olyan gyakran gyógyászati célokra, hogy megszabaduljanak a fertőző betegségektől. Bár meg kell érteni, hogy a kívánt eredményt csak a megfelelő adagolással lehet elérni, amely minden gyógyszerre és tenyészetre egyedi.

Mi a veszélye annak, ha ásványi műtrágyát öntözésre szánt vízbe juttatunk? Minden a talajba véletlenül bevitt gyógyszer koncentrációjától függ, de a legtöbb esetben nem kell aggódnia, mivel a gazdálkodók a legtöbb esetben panaszkodnak a foszfor hiányára a talajban, mint annak feleslegére. Ezenkívül ez a kémiai elem magas hőmérsékleten nagyon gyorsan lebomlikhőmérsékleten, ezért nem ajánlott trágyával kijuttatni. Ezért, ha azt a kérdést teszi fel magának, hogy miért veszélyes ásványi műtrágyákat vízbe juttatni, akkor a foszfor esetében nincs ok az aggodalomra.

Kálium fedőlap

Ha az ásványi műtrágyák használatáról beszélünk, akkor egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a különféle hamuzsír-készítményeket, amelyek célja a talaj káliumszintjének növelése. Ezeket a fejtrágyákat késő ősszel, a terület ásásakor ajánlott felvinni. Kivételként kis mennyiségű hígított műtrágyát lehet kijuttatni a növény fejlődésének szakaszában, de csak akkor, ha feltétlenül szükséges.

A gyökérnövényeknek (burgonya, répa) és a gabonanövényeknek van leginkább szüksége kálium-kiegészítőkre. A legjobb műtrágyázási lehetőségek:

• kálium-szulfát - termésnövekedés alatti fejtrágyázásra alkalmas;
• kálium-szulfát - késő őszi talajműveléshez használják.

Ezek a készítmények nem tartalmaznak kémiai szennyeződéseket (magnézium, nátrium, klór), így használatuk semmilyen módon nem befolyásolja az emberi egészséget. Az ásványi műtrágyagyártók szerint a hüvelyesek etetésére is alkalmasak a különféle hamuzsír-készítmények, de a borsónak vagy a babnak ritkán van szüksége műtrágyára, így a csávázószerek használata csak a legtermékenyebb talajokon lesz indokolt.

Hamuzsír felhasználási aránya

Mivel a káliumsó két nagyon veszélyes klorid elemet tartalmaz – a kloridotnátrium- és kálium-kloridot, akkor a gyógyszer adagját gondosan ellenőrizni kell, különben a tenyészetek súlyosan károsodhatnak. Íme csak az alapvető kijuttatási arányok, amelyeket egy kezdő gazdálkodónak követnie kell:

• kálium-szulfát - 25-30 gramm/1 négyzetméter;
• kálium-klorid - 20-25 gramm/1 négyzetméter.

Meg kell érteni, hogy az ásványi műtrágyák összetétele hátrányosan befolyásolhatja más kémiai elemek jelenlétét. Például a talajban lévő káliumtöbblet magnéziumhiányhoz vezet, amitől a gyümölcsök csúnyák és keserű ízűek lesznek (a horgas uborka jó példa erre).

Bár a kálium-műtrágyák hiánya nem a legkedvezőbb módon befolyásolja a zöldnövények egészségét is. A kálium fontos szerepet játszik a növények vízháztartásában, ezért kémiai elem hiányában különféle betegségek, illetve a levelek és szárak hervadása léphet fel.

Komplex ásványi műtrágyák

Sok kezdő kertész felteszi a kérdést: "Léteznek-e nitrogén-foszfor-kálium típusú ásványi műtrágyák?" Igen, vannak. Ezenkívül az ilyen készítmények az egyik legnépszerűbbek a modern kertészek és kertészek körében. Bár meg kell érteni, hogy a vegyes műtrágyákat különféle kémiai elemek kombinálásával állítják elő, így költségük sok kívánnivalót hagy maga után. Az alábbi lista bemutatja a legnépszerűbb komplex készítményeket és összetételüket:

1. Az "Ammophos" egy nitrogén-foszfor műtrágya, amely foszfort és nitrogént öt:1 arányban tartalmaz. Ezt az ásványi komplexet nagyon jól felszívják a fiatal növények, különösen, ha burgonyáról vagy uborkáról van szó.
2. A "Diammophos" egy nitrogén-foszfor műtrágya, amely 75% foszfort és 25% nitrogént tartalmaz. A készítmény hideg vízben kiválóan oldódik, az év bármely szakában talajművelésre alkalmas. Nem tartalmaz különféle ballasztelemeket.
3. Az "Azofoska" egy nagyon hatékony szemcsés műtrágya, amely egyszerre három elemet tartalmaz: káliumot, foszfort és nitrogént. Az anyagot alacsony toxicitás, valamint hosszú eltarthatóság jellemzi. Alkalmas a legtöbb növényfajtához.

Sok agráripari komplexum előszeretettel alkalmaz komplex ásványi műtrágyákat. A GOST RF a fő mutató, amelyre figyelnie kell az etetési készítmény kiválasztásakor. Ha a műtrágya nem tanúsított, akkor a gazdálkodónak meg kell értenie, hogy a fejtrágya használata nagy kockázatokkal jár. Ezért ha jó eredményt szeretne elérni, akkor csak azokat a termékeket vásárolja meg, amelyek rendelkeznek GOST jelzéssel.

Különbségek a szerves és ásványi műtrágyák között

Gondolt, mi a különbség a szerves és ásványi műtrágyák között? Az ebben a részben található információk segítenek ennek megértésében. Az alkalmazás általános célja ellenére a kémia és a szerves anyagok meglehetősen erősekkülönböznek egymástól. Az alábbi lista azokat a fő paramétereket mutatja, amelyek alapján a különbségek osztályozhatók:

1. Minden ásványi kiegészítőt kémiai úton vagy mesterséges alapanyagból történő extrakcióval állítanak elő. A szerves anyagok kizárólag a lények salakanyagaiból jönnek létre, és csak természetes alapjuk van.
2. A legtöbb ásványi műtrágya sokkal erősebben és gyorsabban hat, mint bármely szerves adalék. Az organikus tartósabb hatást biztosít, amely bizonyos időn belül érhető el.
3. A szintetikus adalékanyagok sokkal gazdaságosabbak, mint a szerves társai, ezért nagyon gyakran használják őket ipari méretekben. Az ásványi műtrágyák azonban károsíthatják a zöldségeket és a gyümölcsöket.
4. A bio-kiegészítők szűk fókuszúak, és egyszerre több cél elérését is segítik. Az ásványi műtrágyák általában csak egyetlen paramétert szabályoznak.
5. Az ásványi műtrágyák nagyon gyakran csak egy komponenst tartalmaznak, de a szerves anyagokban számos különféle szennyeződés található, amelyek nem mindig előnyösek egy adott növény számára.
6. Az organikus fejtrágyázás többször is javíthatja a talaj állapotát, de az ásványianyag-kiegészítők sajnos nem büszkélkedhetnek ilyen tulajdonsággal.

Reméljük, most már megérti a különbséget az ásványi és szerves trágyák között. Minden etetési típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért nem lehet azonnal beszélni egyik vagy másik típus feltétlen előnyeiről. Természetesen ásványi műtrágyák hozhatnakelég nagy kárt okoznak az emberi egészségnek, de sokkal hatékonyabbak, mint a bio, és sokkal gazdaságosabbak, különösen, ha nagy termelési mennyiségről van szó. Szóval minden nagyon kétértelmű.

Videó és következtetés

Reméljük, hogy ez a cikk segített megérteni, mi is az ásványi műtrágya. Ha továbbra is kérdései vannak ezzel a témával kapcsolatban, vagy csak szeretne többet megtudni erről, javasoljuk, hogy nézzen meg egy rövid videót, amely az ásványi csávázószerek típusairól és előnyeiről szól. Ennek a videónak a szerzője nagyon nagy közönséggel rendelkezik a csatornán, ami lehetővé teszi, hogy megbizonyosodjon a néző számára bemutatott információk minőségéről. Jó nézelődést!

Most már valószínűleg tudja, mik azok az ásványi műtrágyák, és hogyan lehet őket a legjobban használni. Természetesen meglehetősen elterjedt az a hiedelem, hogy minden kémiai kiegészítő rendkívül káros az emberi szervezetre, de ez korántsem így van. Igen, van némi valószínűsége annak, hogy az ásványi műtrágyák nitrátokat és egyéb káros szennyeződéseket juttathatnak a termékbe, de ez leggyakrabban nem magával a műtrágyával, hanem annak helytelen használatával jár. Ezért, ha úgy dönt, hogy karbamidot vagy kálium-szulfátot használ a kertjében, akkor biztonságosan végrehajthatja tervét a cikkünkben bemutatott utasítások alapján, vagy a gyógyszer csomagjával együtt.