Erőművek építése a Krím-félszigeten. A Krím-félsziget energiája

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A Krím Oroszországhoz csatolása után a félsziget energiarendszerének fejlesztése nemcsak műszaki és gazdasági, hanem fontos politikai jelentőséget is kapott. A krími energiaszektor sok évtizeden át nagymértékben függött az ukrán energiarendszertől származó ellátásoktól. Az orosz hatóságok már 2014-ben, felismerve ezen ellátások megbízhatatlanságát, egy ambiciózus és összetett projekt kidolgozásába kezdtek, amelynek eredményeként a Krím-félszigetet teljes mértékben el kell látni saját termelésű villamos energiával.

Állapot 2014-ig

Az 1980-as években a Krímben atomerőművet építettek, amely jócskán fedezte volna a félsziget energiaszükségletét. Csernobilban azonban szörnyű katasztrófa történt, az építkezést felfüggesztették, majd teljesen lefagyták. Az Unió összeomlása után Ukrajnának nem volt sem lehetősége, sem vágya, sem szüksége az építkezés folytatására.

A fiatal ország nagyon leromlott energiarendszerrel kapta meg a Krímet. A jelenleg is működő erőművek közül a „legmodernebb” 1958-ban épült. A függetlenség első éveire emlékeznekgyakori áramszünet a Krímben. A drága tüzelőanyaggal működő erőművek építése a gazdasági válság idején rendkívül veszteségesnek tűnt. Emellett Ukrajna az Uniótól örökségként egy erőteljes energiarendszert kapott több atomerőművel, amelyek sokkal olcsóbban termelték az áramot, mint a hőerőművek.

Ezért a félsziget energiaellátásának problémáját a zaporozsjei atomerőműből származó ellátások segítségével sikerült megoldani. Az olcsó villamos energia fokozatosan elkezdte kiszorítani a drága gázt fogyasztó CHP-erőműveket. A félszigeten a központosított melegvízellátás folyamatosan csökkent. A krími lakosságot arra kényszerítették, hogy otthonaikat elektromos vízmelegítőkkel és -melegítőkkel szereljék fel.

Emellett az ukrán hatóságok alternatív energiafejlesztést tűztek ki célul a félszigeten. A 90-es évek végén megjelentek az első szélerőművek a Krím-félszigeten, 2013-ra teljes kapacitásuk 60 MW volt. A mintegy 400 MW teljesítményű naperőművek szintén külföldi befektetők költségén épültek. A hőerőművek pedig egyre inkább pusztulásba estek.

Csatlakozás után

2014 tavasza óta a krími energiaszektorban felgyülemlett összes probléma az Orosz Föderáció vállára hullott. 2013-ban a félsziget összesen mintegy 6,5 milliárd kWh-t, míg a krími energiarendszer mintegy 1,2 milliárd kWh-t termelt. Az Ukrajnából származó villamos energia aránya megközelítőleg elérte a 82%-ot. Sőt, a barátságtalan ukrán hatóságok bármikor leállíthatják a szállításokat, ahogy az az ellátással is történtfriss víz.

Nem lehetett gyorsan növelni a saját energiatermelést, túl nagy a léptéke egy ilyen feladatnak. Az orosz kormány szakaszosan közelítette meg a probléma megoldását. Az első lépés az Ukrajnától való függőség jelentős csökkentése a Kercsi-szoroson átvezetett energiahíd segítségével. A második szakasz a Krím-félszigeten olyan erőművek építése, amelyek néhány éven belül teljesen felszámolhatják a félsziget energiahiányát.

Blockade

2015 ősz végéig Ukrajna teljesítette a szerződésben fogl altakat, rendszeresen ellátta árammal a Krímet. Ám november 22-én az ukrán aktivisták a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével elkezdték aláásni az elektromos vezetékek oszlopait. Hamarosan teljesen megszakadt a félsziget áramellátása. Egy héttel később az egyik elektromos vezetéket helyreállították, de a nacionalisták és az agresszív közvélemény nyomására az ukrán vezetés megtagadta az áramellátás újraindítását és az Oroszországgal kötött szerződés megújítását.

Küzdelem az energiahiány ellen

Folyamatos áramszünetek kezdődtek a Krím-félszigeten. A félsziget energiaéhségének leküzdésére több tucat mobil nagy teljesítményű gázturbina állomást és több száz dízelgenerátort hoztak Oroszországból. A krímiek tömegesen vásároltak benzingenerátorokat. De ezek az intézkedések csak enyhítették a blokád következményeit. Nyilvánvalóvá vált, hogy energiahíd és új hőerőművek nélkül a Krím súlyos energiahiányra van ítélve.

Kellemes meglepetéssel szolgáltak az energiahíd építői. Jóval a határidő előtt, őkdecember 2-án elindította a híd első vonalát, a másodikat pedig december 15-én, napi 400 MW kezdett áramlani a Krímbe. Kisebb mértékben azonban az áramszünetek 2016 májusáig folytatódtak. Az összes villamosenergia-ellátás 800-810 MW-ra nőtt.

Új erőművek megnyitása a Krím-félszigeten

Annak ellenére, hogy a Krím energiarendszere sokkal stabilabbá és erősebbé vált az orosz energiarendszerhez való csatlakozás után, megmaradt az új, egyenként 470 MW teljesítményű hőerőművek beindítása Szevasztopol és Szimferopol közelében. prioritás. Ezen állomások első szakaszának 2017 szeptemberében, a másodiknak körülbelül 2018 márciusában kellett volna üzemelnie.

De a Krím-félszigeten az erőművek építését erősen hátráltatták a szankciók. A Siemenstől négy nagy teljesítményű turbinát vásároltak a hőerőmű számára, amelyeket a tilalmak megkerülésével a félszigetre szállítottak. A peres eljárások, valamint egyes krími vállalkozók tisztességtelen munkája miatt többször is el kellett halasztani az erőművek üzembe helyezését.

Jelentős eseményre került sor 2018. október 1-jén, ezen a napon helyezték üzembe két új hőerőmű első blokkját, és indult a 90 MW teljesítményű szaki hőerőmű. A Szimferopol melletti Tavricheskaya erőmű második blokkja 2018. december 28-án kezdte meg az energiatermelést. A Szevasztopol melletti Balaklava erőműben 2019. január 16-án teljes kapacitással beindították a második turbinát. A krími két új hőerőmű 940 MW-tal növelte a félsziget villamosenergia-termelését.

Lehetőségek

Ma a krími energiarendszer teljes kapacitással rendelkezikkb. 2160 MW, könnyen bírja az ünnepi szezont és a hideg telet. A régió azonban rohamosan fejlődik, így a szakértők azt jósolják, hogy már a 2020-as években a meglévő kapacitások már nem lesznek elegendőek. Az erőművek további építése a Krímben túl drágának tűnik.

Ráadásul Oroszország még nem tanulta meg a hőerőművekhez szükséges nagy teljesítményű gázturbinák előállítását, és nem valószínű, hogy az európai szankciókat ismét megkerülik. Ezért a hatóságok a félsziget energetikai szektorának más irányú fejlesztését is tervezik: a meglévő hőerőművek rekonstrukcióját és fejlesztését, valamint olyan állomások építését, amelyek a nap, a geotermikus források vagy a szél felhasználásával termelnek energiát.