Csirkék fertőző bronchitise: kórokozó, diagnózis, kezelés és megelőzési intézkedések

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 20:59

A csirkék fertőző hörghurutja nagyon veszélyes betegség, amely általában az állomány egy részének elpusztulásával és a tojástermelés jelentős csökkenésével jár. Jelenleg az IBK-t a baromfitelepeken sajnos elég gyakran észlelik. A megelőző vakcinázást tekintik a betegség elleni küzdelem fő intézkedésének.

Egy kis történelem

Ezt a betegséget a Coronaviridae családba tartozó RNS-tartalmú vírus okozza. Az IB kórokozó egyik jellemzője a gyors mutáció képessége. Ez jelentős nehézségeket okoz a fertőző bronchitis megelőzésében a baromfitelepeken.

Az IBV vírust először 1936-ban izolálták amerikai tudósok. Egyes adatok szerint ezt a betegséget 1946 körül hozták be Oroszországba. Jelenleg hazánk baromfitelepein elsősorban a csirkék szenvednek. a fertőző csirke bronchitis vírus két törzséből: Massachusetts és 793B. Oroszországban ebből a két fajtából a legnagyobbimmunológiai készítmények száma.

A csirkék fertőző hörghurutának kórokozójának biológiája

A Massachusetts szerotípust először a múlt század 40-es éveiben azonosították az Egyesült Államokban és Európában. Ez a törzs elsősorban a madarak légzőszerveit érinti. Ennek eredményeként a csirkékben akut légúti fertőzések alakulnak ki, amelyek elpusztulhatnak. A 793B főként brojlercsirkékben okoz magas elhullást. Ez a törzs a madarak légzőrendszerét és húgyúti rendszerét egyaránt érintheti.

Ez a két vírustípus különbözik:

1. Ellenáll a káros környezeti tényezőknek. Az ivóvízben az IBV vírus például akár 11 órát is életben maradhat.
2. Ellenáll a savas környezetnek. Lúgban az IB törzsek általában gyorsan elpusztulnak.
3. Viszonylag ellenáll az UV sugárzásnak. Hatása alatt a vírus a legtöbb esetben egy nap alatt elpusztul.

Magasabb hőmérsékleten az IB vírus általában meglehetősen gyorsan elpusztul. Például 50 °C-on ez 10 percen belül megtörténik.

Mi a betegség veszélye?

A csirkék és a felnőtt madarak is megfertőződhetnek IBV-vel. Leggyakrabban a fiatalok szenvednek ebben a betegségben. A csirkéknél a legtöbb esetben a légzőrendszer érintett. Felnőtt tyúkoknál és jércéknél az IBV általában a reproduktív rendszert érinti. Egyes esetekben a csirkék akár teljesen abba is hagyhatják a tojásrakást.

A fertőző bronchitis veszélye a termelékenység csökkenése mellett a baromfi magas mortalitásában rejlik. A járvány idején a gazdaságban bekövetkezett veszteségek gyakran meghaladják a 35%-ot. Ez arra vonatkozik, hogyanfiatal és felnőtt madarak.

Amennyiben a fertőzés bejut a gazdaságba, nagyon nehéz lesz eltávolítani. Még a felépült csirkék is több hónapig a vírus hordozói maradnak, és továbbadhatják más egyéneknek. A legtöbb esetben az IBV egy diszfunkcionális állatállományban nem gyógyítható, és sajnos krónikussá válik.

A fertőzések terjedésének okai

Ez a betegség főként egyénről egyénre terjed. Azaz IB-járvány törhet ki a farmon például új csirkék vagy jércék vásárlása után. Néha a keltetőtojás a fertőző hörghurut kitörésének oka is a gazdaságban lévő csirkékben. A beteg tojótyúkokból nyert ilyen anyagból tenyésztett csibék a legtöbb esetben szintén fertőzöttnek bizonyulnak.

Hogyan terjed a fertőzés?

A fertőző hörghurutban szenvedő egészséges csirkék fertőzésének módjai a következők:

1. Aerogén. Ebben az esetben a vírus egy beteg madár orrlyukaiból és csőréből szabadul fel, és a légáram hordozza.
2. Kapcsolatfelvétel. Ily módon a vírus gyakran azokban a gazdaságokban terjed, ahol nagy a csirkék túlzsúfoltsága.
3. Orális-széklet. A csirkékről ismert, hogy időnként megeszik saját ürüléküket. Ebben az esetben a fertőzés is nagyon könnyen előfordulhat.
4. Szexuális. A kakas takarással átadhatja a betegséget a tyúknak.

Az IBK veszélye ezért többek között nagy számban rejliklehetséges fertőzési útvonalak.

Az áramlás formái

Csirkékben akut és krónikus fertőző hörghurut is kialakulhat. Ezek a csirkék áramlási formái csak a tünetek súlyosságában különböznek egymástól. Akut betegségben az utóbbiak kifejezettebbek. Krónikus formában csak a madár nehéz légzése és orrváladéka figyelhető meg.

Leggyakrabban a farmon lévő csirkék természetesen elpusztulnak akut IB-ben. Azonban még krónikus esetekben is nagyon magas lehet a halálozási arány. Egyes esetekben a gazdák az állomány akár 30%-át is elveszítik a betegség ezen formájával.

A betegség tünetei a légzőrendszer érintettsége esetén

Az IBV vírus lappangási ideje 36 órától 10 napig tarthat. A legtöbb esetben ennek a betegségnek az első jelei a fertőzés után egy héttel észrevehetők. Csirkéknél a tyúkok fertőző hörghurutjának következő tünetei gyakran észlelhetők:

• köhögés;
• légszomj;
• fogyás;
• nyak torzulása;
• kötőhártya-gyulladás.

A beteg fiókák szárnyai általában nagyon lelógnak. Maguk a fiókák gyengének és inaktívnak tűnnek.

Tünetek felnőtt madárnál

Ezekben a csirkékben az IB vírus a légzőrendszerre és a reproduktív rendszerre egyaránt hatással van. A felnőtt madár tünetei a következők:

• fütyül légzéskor;
• hasmenés zöld széklettel;
• lényegesa tojástermelés csökkenése.

A fertőző hörghurutban szenvedő csirkék letargikusnak és gyengének tűnnek. Az általuk lerakott tojások héja a legtöbb esetben puha.

Tapasztalatlan gazdák A csirkéknél előforduló IBV-t általában nem veszik azonnal észre. Ennek a betegségnek a tünetei főként légúti. Ezért a kezdők gyakran összetévesztik a fertőző hörghurutot a közönséges megfázással.

A csirkékben végzett hosszú IBK-kúra többek között a veséket érinti, és nem látja el hatékonyan funkcióit. Ez súlyos hasmenést okoz. Ha a csirke már átjutott ebbe a stádiumba a betegségen, akkor semmi esetre sem lehet megmenteni.

Patológiai változások

A csirkék gyakran meghalnak IBV-vel, ahogy már említettük. Ugyanakkor egy ilyen madár tetemében a következő változások találhatók:

• számos vérzés a légcsőben és a hörgőkben;
• gyakran - savós és hurutos váladék jelenléte (gyulladással);
• fejletlen petefészkek vérzés jeleivel felnőtt madárnál;
• petefészek tüszősorvadása;
• petefészekciszták.

Abban az esetben, ha a fertőző hörghurut csirkében súlyos formában ment végbe, a patoanatómiai vizsgálatok a nyálkahártya duzzadását és a hám beszivárgását is feltárhatják. Az ilyen madár veséi a legtöbb esetben megnagyobbodtak, és tarka mintázattal különböztethetők meg. Az urátok gyakran megtalálhatók az IB által elejtett csirkék húgycsatornáiban.

Hogyandiagnosztizálás?

A nátha elleni csirke IB-k összekeverése így elég egyszerű. Ezért a fertőző hörghurut pontos diagnosztizálása érdekében az állatorvosok laboratóriumi vizsgálatokat végeznek. Ebből a célból a madártól a légcsőből és a gégéből tampont vesznek. Ezenkívül az ilyen anyagokat vírus jelenlétére ellenőrzik.

Egyes esetekben szerológiai vizsgálatokat is végezhetnek a diagnózis során. Az állatorvosok azonban:

• enzim-immunvizsgálat elvégzése;
• biológiai molekuláris kutatást végez;
• közvetett hemagglutináció végrehajtása.

Ha madarakban fertőző hörghurut gyanúja merül fel, egyebek mellett kéthetente vért vesznek elemzésre. A kutatás ebben az esetben természetesen a kórokozó törzsének azonosítása érdekében is folyik.

Fertőzős hörghurut kezelése csirkékben

Amikor IBV-t észlelnek egy farmon, először el kell választani az egészséges madarat a betegtől. Valójában a csirkék kezelésére általában az általános vírusellenes terápia módszerét alkalmazzák. Ebben az esetben olyan gyógyszerek, mint:

• kék jód;
• Anfluron.

A csirkék fertőző hörghurutának kezelésére szolgáló kék jódot leggyakrabban fejenként napi 0,2 vagy 0,5 ml mennyiségben alkalmazzák. Ugyanakkor megengedett egy ilyen gyógyszert egy madárnak adni tiszta formában - táplálékkal és vízzel hígítva.

Az "Anfluron" jó válasz arra a kérdésre is, hogyan kell kezelni a fertőző hörghurut csirkékben. Ezt a gyógyszert egy ilyen betegségre használják, általában napi 0,5-1 ml mennyiségben. A kezelés folyamata ezzel a gyógyszerrel a legtöbb esetben egy hét. Adjon ilyen gyógyszert csirkéknek száraz formában szájon át, vagy adjon intramuszkuláris injekciót.

Az IBV elleni megfelelő intézkedéseket a gazdaságban természetesen azonnal meg kell tenni az első tünetek észlelése után. A csirkék fertőző hörghurutának kezelése és megelőzése azonban hatástalan lesz, ha a madarat piszkos, nem szellőző helyiségben tartják. A csirkeólban, ha fertőzést észlelnek, azonnal gondoskodni kell a jó szellőzésről. A házat is alaposan ki kell takarítani.

Továbbá a csirkeól kék jóddal való feldolgozása kötelező. Ezt az anyagot előzetesen vízzel hígítjuk, majd a kapott oldatot bepermetezzük a baromfiházba. A jód koncentrációja a levegőben a tartályban végül 10 mg/m3.

Népi kezelések

A csirkék megbetegednek fertőző hörghurutban, természetesen nem csak a nagygazdaságokban, hanem a magánháztartásokban is. A nyári lakosok az IB kezelésére különféle népi módszereket is alkalmazhatnak.

Az ilyen betegségben szenvedő tanyákon a csirkék igyekeznek több zöldet adni – csalán, sárgarépa teteje stb. Ezenkívül több vitamin- és ásványianyag-premixet adnak a baromfipéphez.

Betegségmegelőzés

Sajnos a fertőző hörghurut kezelése csirkékben gyakran nem hatékony. Az IBV vírusok nagyon túlélők és továbbadhatóksok tekintetben. Ezért a baromfitelepen fontos, hogy rendszeresen végezzenek különféle tevékenységeket, amelyek célja a betegség terjedésének megakadályozása.

Az IBV elleni leghatékonyabb megelőző intézkedés természetesen a védőoltás. A csirkék fertőző bronchitise ellen csak két fő vakcina létezik:

1. Élő vakcina. Az ilyen készítményeket általában csirkék vakcinázására használják. Az ilyen típusú eszközök korai védelmet biztosítanak a fiatal állatok számára. Az ilyen gyógyszerek alkalmazásával a csirkék legtöbb vírustípusával szembeni immunitás általában 2 hét után alakul ki. Az ilyen típusú vakcinák fő hátránya a bennük lévő törzsek vadon élő fajtákká történő mutációjának kockázata.
2. Inaktivált vakcina. Ennek a fajtának a készítményeit főként jércékhez és szülőállományhoz használják. Ha ilyen vakcinát alkalmaznak, a tojótyúkokban az anyai antitestek termelődni kezdenek.

Az inaktivált fertőző bronchitis elleni vakcina alkalmazása előtt a csirkéket előzőleg élő vakcinákkal beoltják. Ezenkívül egy ilyen eljárást legalább 4-5 héttel korábban kell elvégezni. Ezzel a technikával az esetek 95%-ában védelmet nyújthat a fertőzések ellen.

Hogyan lehet megelőzni a járványkitöréseket a farmon?

Az IB-járvány megelőzése érdekében a vakcinázáson kívül a következő tevékenységeket kell elvégezni a gazdaságokban:

• keltetőtojások fertőtlenítése;
• beltéri levegő minőségének ellenőrzése;
• madarak életkor szerinti megoszlása.

Természetesen csak a szomszédos, fertőző hörghurut szempontjából biztonságos telepeken kell takarmányt és új fiatal állatokat vásárolni a gazdaság számára. Ugyanez vonatkozik a keltetőtojásokra is.

Bizonyos biztonsági intézkedéseket a járvány terjedése tekintetében természetesen be kell tartani azon gazdaságok tulajdonosainak, ahol már kimutatták az IB-t. Az ilyen gazdaságoknak eleve tilos élő madarakat, embriókat és keltetőtojásokat exportálni és értékesíteni. Az ilyen gyárakban sem szabad csirkéket szobáról szobára mozgatni. Az ilyen gazdaságokban lévő beteg hímektől nem lehet spermát venni tyúkok megtermékenyítésére.