2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30
A szakirodalomban vagy az internetes oldalak oldalain gyakran olvashatunk arról, hogy a növények etetésére humuszt kell használni. Ami? A kérdés gyakran felmerül a kertészeti szakmában kezdők körében. Valójában a humuszt közönséges humusznak nevezik. Növényi eredetű szerves anyagok bomlásának eredményeként keletkezik.
Az állati trágya, a madárürülék, a tőzeg, a fűrészpor, a szalma, a fű a bennük megtelepedő mikroorganizmusok létfontosságú tevékenysége következtében fokozatosan barna homogén masszává - humuszsá - válnak. Mi ez, reméljük többé-kevésbé megérti. A talajban lévő humusz meghatározza a termékenység mértékét. Különböző kutatóintézetek tanulmányai igazolták, hogy a különböző növények terméshozama közvetlenül függ a humusz százalékától a talajban, amelyen termesztették őket.
Igen, tudományos kutatás nélkül is minden kertész tudja, hogy a növényeknek, legyen szó zöldségről, bogyóról, gyümölcsről vagy virágról, humuszra van szükségük a jobb növekedéshez. A talaj humusztartalma, amelyhez szükségesjó eredmény, minden egyes típushoz külön kell számolni. Hasonló számításokat végeznek az egyszerre kijuttatott humusz mennyiségének megállapítására és az ilyen fejtrágyázás gyakoriságának meghatározására.
A gyenge talajok kevés szerkezeti részecskét tartalmaznak, és könnyen feloldódnak a vízben. Öntözés vagy eső után kéreg képződik rajtuk, aminek következtében a levegő és a víz gyakorlatilag nem hatol be a növények gyökereihez. A helyzet humusszal korrigálható. Mi az, már tudod. Most fontolja meg, hogyan befolyásolja a talaj tulajdonságait. Először is természetesen sokszorosára nő a benne lévő tápanyagok mennyisége. Másodszor, sokkal lazább lesz. A szegény talajhoz humusz hozzáadása után öntözés után már nem képződik kéreg rajta. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű levegő és víz kerül a növények gyökereibe.
A háztartási parcellákon a mesterségesen és a szükséges mennyiségben bevezetett talajhumusz sokkal termékenyebbé teszi ezeket a földeket, mint a sztyeppek, sőt az erdők. A mesterségesen nem művelt talajok közül a csernozjom talajok a leggazdagabbak humusztartalomban. A réti füvek és virágok elpusztulása során keletkeznek, amelyek a vegetációs időszakban jelentős növénytömeget halmoznak fel. Legkevésbé a podzolos és homokos talajokban fordul elő.
Tehát a humuszt szerves anyagokból nyerik. Hogy mi az, azt már megtudtuk. Most pedig nézzük meg közelebbről, hogyan is keletkezik. A trágyában található szerves anyagok táplálékul szolgálnaktalaj mikroorganizmusai. Bomlása során az első szakaszban szén-dioxid (CO2), foszfor és nitrogén szabadul fel. Ezután az utolsó szerves elem ammóniává alakul. Ez a folyamat az aerob baktériumok hatására lehetséges. Ezután az ammóniás nitrogén nitráttá alakul.
Az utolsó folyamat a mikroorganizmusok két csoportjának tevékenysége eredményeként megy végbe, amelyek ebben az esetben oxidálószerként működnek. Ebben az esetben az ammónia kezdetben salétromsavvá alakul, majd az ammóniasók nitrátokká alakulnak. Ez a fázis tekinthető a trágyabontás utolsó fázisának. Ebben a szakaszban humuszsá alakul.
