Eredménytartalék: felhasználási hely, képződési források, mérleg a mérlegben

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A beszámolási időszak végén minden vállalkozás, szervezet összefoglalja tevékenységét. Ennek eredményeként kerül meghatározásra a nettó nyereség vagy veszteség. A második lehetőség a vállalat tevékenységének nem megfelelő megszervezéséről, nem hatékony gazdálkodásról beszél, és a folyamatok alapos, elmélyült, átfogó kiigazítását igényli a további tevékenységek során. Ha egy cég nettó nyereséget termel, azt szükségletei szerint feloszthatja. Ez befolyásolja a szervezet további fejlődését. Hol használhatja fel a felhalmozott eredményt, milyen hatással van a cég tevékenységére? Ezeket a kérdéseket a továbbiakban megvitatjuk.

Mit tartalmaz a koncepció

Hol használható fel a felhalmozott eredmény? Ennek megértéséhez figyelembe kell vennie a felhalmozás lényegét és jellemzőit. Ezt a bevételt felhalmozott nyereségnek is nevezik. Az összes adó, bírság és egyéb kötelező befizetések megfizetése után a vállalkozásnál marad. Ezenkívül a bemutatott koncepció szorosan összefonódik a nettó nyereséggel.

Profit,elosztást igénylő, az eredményül kapott mutató, amely tükrözi a vállalat teljesítményét a teljes időszakra vonatkozóan. A nettó eredmény azt tükrözi, hogy a társaság hogyan teljesített a beszámolási időszakban.

A számvitel a felosztás előtti nyereséget tekinti végső mutatónak, ami a szervezet beszámolójának 84. fiókjában is megjelenik. Nem terjesztik, hanem egyetlen eredményre hozzák. A nyereség felosztásáról a részvényesek a közgyűlésen döntenek, amelyre a beszámolási időszak tavaszi vagy nyári zárása után kerül sor.

A felosztás előtti nyereség kiszámítása egy bizonyos séma szerint történik. Ehhez vegye ki az adatokat a 90. „Értékesítés” fiókból. Az áruk eladásából, szolgáltatásnyújtásból vagy munkából származó nyereség összegét tükrözi. Ez az információ tükröződik a kölcsönben. A számla 90. terhelése az előállítási költséget mutatja. Itt is felszámítjuk az áfát, és az egyéb költségek is megjelennek.

A felosztást igénylő bevétel keletkezésének folyamatában a meghatározott számla végegyenlege a 99-es számlára kerül átvezetésre. Profit and Loss-nak hívják. Ha nyereség keletkezik, a könyvelő a következőképpen könyveli el az összeget:

Dt 90 ct 99

Ha a 90. számla egyenlege negatív, a tranzakció így néz ki:

Dt 99 Ct 90

A működési és nem működési tevékenységekből származó műveletek eredménye a 91. számlán jelenik meg. Ennek neve „Egyéb bevételek és ráfordítások”. A következő tranzakciók jelennek meg ezen a számlán:

• a vállalkozás tulajdonában lévő eszközök értékesítése vagy bérbeadása;
• befektetett eszközök leértékelése vagy átértékelése;
• devizaügyletekből származó nyereség;
• befektetés más szervezetek jegyzett tőkéjébe;
• vagyon adományozása vagy felszámolása;
• értékpapír-tranzakciókból származó bevétel (kiadás).

A következő tranzakciók hajthatók végre ezen a számlán:

• Dt 91 Ct 99 - a beszámolási időszak nyereségét meghatározzák.
• Dt 99 Ct 91 - veszteség történt.

Pénzügyi eredmények kialakulása

A felhalmozott eredménynek más forrásai is vannak, amelyeket figyelembe veszünk a társaság tevékenységének eredményének kialakításakor. Így a 90, 91 számlákon lévő összegek leírását a számviteli gyakorlatban mérlegreformálásnak nevezzük. Egyes vállalatoknál azonban a felhalmozott eredmény előállítási eljárása nem ér véget.

A 99-es számlán többek között más számlák egyenlege is átvezetésre kerül. Ezek lehetnek:

• 76. számla. A neve "Rendkívüli kiadások és bevételek". Ez lehet például a természeti katasztrófákból származó pénzeszközök elvesztése vagy a veszteségek biztosítási kártérítésen keresztüli kompenzálása stb.
• 10. Pontszám. „Anyagoknak” hívják. Ez a mérlegbe beérkezett, a gyártás során nem használható készletelemek értékét tükrözi.

A felhalmozott eredményről szóló jelentésben a teljes összeget növeljük, ha a pénzügyi kimutatásokban hibákat találnak. Ebben az esetben az ilyen intézkedések a költségek indokolatlan túlbecsüléséhez vezetnek. Ezenkívül az összeg növekszik a fel nem vett osztalékok jelenlétében, ha több mint három év telt el azóta, hogy azok a részvényesekhez jutottak.

Ha olyan hibák vannak, amelyek túlbecsülik a nyereség összegét, akkor az éves eredménytartalék összege csökken.

Ez az eredmény nem mindig csak a megfelelő folyószámlákon lévő pénzeszközök rovására jön létre. Például, amikor az állóeszközöket amortizálják, a nyereség nő, de nem ad hozzá pénzt. A gazdasági elemzés során ezt figyelembe kell venni.

A beszámolási időszak utolsó napján a szervezet a 99-es számla eredményét leírja a 84-es számlára. Ez tükrözi a bevétel teljes összegét a felosztás előtt. Ehhez a főkönyvelőnek könyvelést kell végeznie a beszámolási időszak nyereségének kézhezvételekor:

Dt 99 Ct 84

Ha veszteség lenne, a tranzakció a következő lenne:

Dt 84 Ct 99

Ezután a 99-es számla nullázódik, és a következő jelentési időszak végéig semmilyen művelet nem történik rajta. Érdemes megjegyezni, hogy a 84-es számlaszám aktív-passzív. Mielőtt a jövedelem összegét jóváírják, levonják belőle a jövedelemadót.

A forgalmazás előtti bevétel és a fedezetlen veszteség lényege

Miután mérlegelte, hogy melyik számlán kell a felhalmozott eredményt jóváírni, hogyan zajlik ez a folyamat, ügyelnie kell a bemutatott kategória lényegére. Ez egy abszolút mutató, amely tükrözi a vállalkozás hatékonyságát. A számvitelben nincs jelentős különbség a felosztást igénylő nyereség és a fedezetlen veszteség között. A különbség a vezetékezésben rejlik. A nyereség vagy veszteség terhelési és jóváírási számlái eltérőek.

A legtöbb esetben egy több mint egy éve működő cég a többletköltségeket a korábbi évek bevételeiből fedezi. A pénzeszközök a tartalékalapból, a pót- vagy jegyzett tőkéből is leírhatók.

Ha nyereség keletkezik, a szervezetnek joga van önállóan eldönteni, milyen célokra fordítsa azt. A döntés a részvényesek közgyűlésén születik. A finanszírozás irányát a piaci helyzettől függően, valamint magán a vállalaton belül választják meg. A beszámolási időszakban kapott nettó nyereség felosztásának több iránya van.

Az eredménytartalékot az 1. számú kötelezettségi adatlap tartalmazza. Ebben az esetben az eredménytartalék miatt tőkeemelésről van szó. Ezek a szervezet saját forrásai, amelyek újra befektethetők a termelésbe. A felosztás előtti nyereség mutatója alapján következtetést vonhatunk le a termelés során felhasznált források hatékonyságára vonatkozóan. Ha részletesen elemezzük a bemutatott mutató kiszámításakor felhasznált információkat, akkor következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők befolyásolták azt a jelentési időszakban.

Ha a szervezet veszteséget szenvedett el, annak összege a mérlegben zárójelben szereplő mínuszjellel jelenik meg. Ebben az esetben rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a társaság miért nem termelt nyereséget ebben az időszakban. Számos tényező vezet a bevétel csökkenéséhez. Ezeket be kell azonosítani, majd módszertant kell kidolgozni a negatív hatások jövőbeni megelőzésére.

Számítástechnika

A saját tőke és a tartalékok kitölthetőknettó nyereség. A helyes kiszámításához egy egyszerű technológiát használnak. Ehhez meg kell határozni a nettó bevétel összegét, az év eleji felosztás előtti bevételt, valamint az osztalék összegét. Ha a társaság JSC, a kifizetéseket a megfelelő értékpapírok tulajdonosai részére teljesítik. Az LLC esetében az osztalékot az alapítóknak fizetik.

A megfelelő adatok a mérleg 1370. sorában, az eredménykimutatás 2400. sorában szerepelnek. Ha a társaság nettó nyereséget ért el, a számítás a következőképpen néz ki: NP=NPt.y. + PE - D. Hol:

• Ne.g. – az év eleji felosztás előtti eredmény.
• PE a nettó nyereség.
• D – tulajdonosoknak fizetett osztalék.

Ha a jelenlegi időszakban nem érkezett bevétel, az nem tudja feltölteni a tőkét és a tartalékokat. Ebben az esetben a számítás a következő képlet szerint történik: NP=NPn.g. – U – D. Hol:

Y a vállalat nettó veszteségének összege

A veszteség nagyobb lehet, mint az év eleji felhalmozott nettó nyereség összege. Ebben az esetben a mérlegben negatív érték szerepel. Zárójelben van. Ez már fedezetlen veszteség, ami csökkenti a mérleget.

A számvitel különböző változatai

A felhalmozott eredmény összege többféleképpen számolható el. Összesen két lehetőség van:

1. kumulatív.
2. Éves.

A felhalmozó számviteli rendszerrel az előző időszakok és a tárgyévi eredményre külön alszámlák nyitása nem történik meg. A teljes összeg tükröződikszámlaszám 84. A szervezet működésének első évétől kezdődően halmozódik fel. Ha veszteség van, azt a korábban képzett megtakarítás fedezi.

A felhalmozó számviteli rendszer leggyakrabban a kisvállalkozásoknál található. Az időjárási megközelítés részletesebb. Ebben az esetben külön alszámlák vannak az előző beszámolási időszakokra vonatkozó felhalmozó összegekhez. A másodrendű számlák különböző formátumúak lehetnek. Például vannak 84.1 és 84.3 fiókok. Az első a beszámolási évre vonatkozó felosztás előtti nyereség elszámolására szolgál, a második pedig az elmúlt időszakokra.

A részletes információkhoz az éves beszámoló (nagy és közepes szervezeteknél a mérleghez csatolt) magyarázó megjegyzéséből, vagy a könyvelési tételek számlájából 84. Az elmúlt időszakok beszámolója szintén elemzésre használják. Ha a korábbi évekből származó hibákat találunk, azokat az idei év eredményeként figyelembe vesszük.

Információk az aktuális időszakról

A társaság felhalmozott eredménye a tárgyidőszakban különböző alszámlákon jelenik meg. Például a könyvelést így lehet vezetni:

• 84.1-es alszámla – Beérkezett nyereség.
• 84.2-es alszámla – Nyereség elosztás előtt.
• 84.3-as alszámla – Felhasznált nyereség.

Ha a cég nettó bevételt kap ebben az évben, akkor azt a számviteli osztály az alábbi tételekkel tükrözi:

Dt 84,1 Ct 84,2

Ha egy műveletet 84,3-as számlával hajtottak végre, ez azt jelenti, hogy a nyereséga vállalat különféle igényeire használják.

Különböző könyvelési módok alkalmazásakor a beszámolási időszak utolsó könyvelésével a számviteli osztály a 99-es számláról leírja és a 84-es számlára utalja át. Ebből az összegből először le kell vonni az adót, majd az eredményre kell alkalmazni. Tedd közzé a következő bejegyzéseket:

• Dt 99 Kt 68 - adó számítása folyamatban van.
• Dt 84 Kt 75 - osztalék elhatárolás (70. számla - alkalmazotti jutalmak használhatók).

Ki jogosult a használatra?

Mielőtt a szétosztás előtt mérlegelnie kell, hogy az eredménytartalékot hol lehet felhasználni, érdemes odafigyelni arra, hogy ki tudja azt bizonyos igényekre fordítani. Csak a cég tulajdonosainak van joga eldönteni, hogy milyen kiadásokat fedezzenek a cég terhére. Ezek lehetnek részvényesek vagy tagok. Ezért a könyvelői számlát gyakran tulajdonosi számlának nevezik.

A hatályos jogszabályok szerint a nyereség felosztásáról a résztvevők vagy a részvényesek közgyűlése dönt. A bevétel elosztásának elszámolása attól függ, hogy a tulajdonosok milyen döntéseket hoznak nyílt szavazással. Továbbá a számviteli osztály megkapja az értekezlet jegyzőkönyvében rögzített megfelelő utasításokat.

A tulajdonosok azonban néha súlyos hibákat követnek el a nyereség elosztása során. De a cég további sorsa e döntés helyességétől függ. A könyvelő és az elemző az, aki megmondhatja a részvényeseknek, hogy ebben az esetben mi a helyes lépés.

Több lehetőség közül választhatfelhalmozott eredmény felhasználása. Ennek a folyamatnak az eljárását az LLC-k és a JSC-k szabályozására vonatkozó jogszabályok szabályozzák. Számos lehetőség kínálkozik a szervezet így keletkező nettó nyereségének felosztására.

Tartalékalap

Ha figyelembe vesszük azokat a lehetőségeket, ahol felhasználhatja ezt a bevételt, először is erre kell figyelnie. A törvény előírja, hogy a részvénytársaságok a nettó eredményből kötelesek tartalékalapot képezni. Ezen túlmenően a nagyságának az alaptőke összegének legalább 5%-ának kell lennie.

Veszteségek esetén a felhalmozott tartalékkeret fedezni tudja azt. Ezenkívül ezt az alapot saját részvények visszavásárlására, kötvények visszaváltására használják. Ha a szervezet korlátolt felelősségű társaság, akkor önkéntes alapon tartalékalapot hozhat létre. Egy ilyen társaság alapszabályában fel kell tüntetni az ilyen alap méretét, a pénzeszközök felhasználásának céljait, valamint az éves levonások összegét.

Tartalékalap létrehozásához a könyvelő a következő bejegyzést rögzíti:

Dt 84 Ct 82

A mérlegben ez az összeg a harmadik szakasz 1360. sorában jelenik meg. Ez javítja a tőkeszerkezetet. A tulajdonosoknak tilos pénzeszközöket felvenni a szervezetből a tartalékalap erejéig. Ez növeli a vállalat biztonságát, növeli stabilitását és ennek eredményeként a befektetés vonzerejét.

Osztalék

Az osztalékot a felhalmozott eredményből fizetik ki. Ez a szervezet vagyonának csökkenéséhez vezet. Ez az összegaz a díjazás, amelyet a tulajdonosok azért kapnak, hogy tőkéjüket a társaságnak biztosítják. A könyvelés ilyen eljárását tükrözi a könyvelés:

Dt 84 Ct 75

Amikor kifizetik a pénzt a tulajdonosoknak, a következő bejegyzés jelenik meg:

Dt 75 ct 51

Pénz előre levehető a számláról. Ebben az esetben készpénzben adják ki a pénztárostól. A bekötés pedig a következő lesz:

Dt 75 ct 50

Az osztalék nem csak pénzben, hanem vagyonban is fizethető. Ez a gyakorlat azonban a bírósági eljárás során jogellenesnek minősíthető. Ezért a cégnek először el kell adnia az ingatlant, a kapott összegből le kell vonni az áfát, majd ki kell fizetnie a tulajdonosokat. Ha osztalékként olyan árukat vagy tárgyi eszközöket bocsátanak ki, amelyek értékesítése esetén ezt az adót nem kell megfizetni, az áfát nem kell felszámítani. Ez lehet például föld.

Fedd a veszteséget

Ha egy vállalat fedezetlen veszteséget szenvedett el, azt különböző módokon kell leírnia. Számos módja van:

• A tartalékalapból.
• A korábbi évekre felhalmozott nyereségalapból.
• További tőke miatt.
• Jegyzett tőke leszállítása.
• A tulajdonosok saját tőkéjéből.

Győződjön meg arról, hogy a vállalat miért szenvedett veszteséget. Intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő.