Időközbeni számviteli jelentés: jellemzők, követelmények és űrlapok

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az adótörvény megállapítja a gazdálkodó szervezetek éves és évközi beszámoló készítésének kötelezettségét. Az első dokumentum célja egyértelmű - információkat tartalmaz a vállalkozásnál a beszámolási időszakban végzett műveletekről. Ezek az adatok szükségesek a nyilvántartások összeállításának helyességének, a tranzakciók tükrözésének megbízhatóságának ellenőrzéséhez.

Ami a közbenső pénzügyi kimutatások elkészítését illeti, nem minden szakember érti annak fontosságát. Jelen dokumentum a CGT (összevont kifizetői kör) megalakítása (változtatása) feltételeinek betartása és a Kbt. 269 NK. Mindeközben a Kódex nem tartalmaz külön követelményeket a közbenső pénzügyi kimutatásokra, azok formájára és elkészítésének gyakoriságára vonatkozóan. DEa hatályos számviteli törvények egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznak e tárgyban. Nézzük meg a jelenlegi helyzetet a cikkben.

Általános követelmények

A pénzügyi (számviteli) kimutatások elkészítésére vonatkozó szabályokat, amelyek meghatározzák a beszámolási dátumot és időszakot, a 13. és 15. cikk 402-FZ. Az Art. 13. pontja szerint a jelentésnek megbízható információkat kell tartalmaznia, amelyek alapján a felhasználók képet alkotnak a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről, tevékenységének eredményeként, az adott időszakra vonatkozó pénzeszközök rendelkezésre állásáról és mozgásáról. Mindezek az információk a későbbiekben a vezetői döntések alapját képezik.

A jelentési időszak (a 15 402-FZ. cikkel összhangban) az az időszak, amelyre vonatkozóan a jelentés készül. A jelentés dátuma az a nap, amelyen az információ összegzésre kerül. Egyszerűen fogalmazva, ez az ellenőrzési időszak utolsó napja.

Közközi pénzügyi kimutatások: alapítási feltételek

Tehát mikor kell dokumentumot generálnia? Térjünk rá a törvényre. A 402-FZ rendelkezései szerint az időközi számviteli (pénzügyi) kimutatásokat legfeljebb egy évig készítik. Ezzel egyidejűleg a Kbt. A jelen normatív aktus 13. §-a szerint vannak olyan esetek, amikor azt a gazdálkodó szervezetnek kell elkészítenie. Közbenső pénzügyi kimutatások különösen akkor készülnek, ha a megfelelő kötelezettség rögzített:

1. Szövetségi jogszabályok. Például egy ilyen dokumentumot egy LLC igényel, ha a nettó bevételt negyedévente osztják el a résztvevők között, illfélévente egyszer (ezt a szabályt az LLC-ről szóló szövetségi törvény 28. cikkének 1. szakasza állapítja meg), vagy ha szükséges, határozza meg a társaságból kilépő résztvevő részesedésének valós értékét (1. szakasz, 8. cikk). és az említett szövetségi törvény 23. cikkének 2. cikkelye).
2. A szerződésekben, a vállalkozás alapító okirataiban.
3. Egy gazdasági társaság tulajdonosának döntéseiben.
4. A Jegybank és a Pénzügyminisztérium szabályzatában.

Nüanszok

Az Art. (1) bekezdésében fogl altaknak megfelelően. 30 402-FZ, mielőtt az állami számviteli hatóságok elfogadták az ipari és szövetségi szabványokat, a gazdasági társaságok a Központi Bank és az engedélyezett szövetségi végrehajtó struktúrák által jóváhagyott jelentéstételi és nyilvántartási szabályokat alkalmazzák. A vonatkozó szabályokat a PBU 4/99.

Az említett PBU 48. cikke kimondja, hogy a szervezetnek időközi pénzügyi kimutatásokat kell készítenie egy hónapra, az év elejétől számított negyedévre, eredményszemléletű alapon, kivéve, ha a szövetségi állam más eljárást ír elő. jogszabályokat. Ugyanezen Szabályzat 52. pontjában ugyanakkor pontosítás található, hogy az általunk vizsgált dokumentumot jogszabály vagy a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által előírt esetekben biztosítjuk. Az Art. 15. bekezdése szerint pedig 21 402-FZ, az ipari és szövetségi szabványok nem mondanak ellent e törvény rendelkezéseinek.

Így, figyelembe véve a fenti normák összességét, a fizető fél nem köteles közbenső pénzügyi kimutatásokat készíteni és benyújtani kizárólag ezen indokok alapján.a RAS 4/99.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a jogszabály nem írja elő a dokumentumnak mind a Szövetségi Adószolgálatnak, mind az állami statisztikai hatóságnak történő elküldésének kötelezettségét. A gazdálkodó szervezeteknek csak éves jelentéseket kell benyújtaniuk (a 18 402-FZ cikk 1. pontja, a Rosstat 185. sz. rendelete, 2008.08.12., az NK cikk 23. bekezdése 1. albekezdésének 5. albekezdése).

A szervezet belső dokumentumai

Ha a gazdálkodó a közbülső pénzügyi kimutatások elkészítésére és benyújtására vonatkozó kötelezettség hiányában a megadott okokból mégis felismeri, hogy gazdálkodási vagy adózási okokból szükséges elkészíteni, akkor a gyakoriságról szóló határozat az időzítést, a mennyiséget, a formákat, az egyes mutatók kiszámításának eljárását helyi törvényeknek kell rögzíteni.

E dokumentumok egyike a számviteli politika. A normák rögzítik, hogy azt a társaság vezetője hagyja jóvá. A számviteli politika módosítása is elfogadható. Ezeket a vezető külön rendeletével hagyja jóvá.

Egy másik helyi törvény a gazdálkodó szervezet szabványa - "Vállalkozási számviteli és beszámolási szabályzat". Külön kidolgozható és önálló dokumentumként jóváhagyható, vagy a számviteli politika mellékleteként is elkészíthető.

A belső szabvány jellemzői

Ha ezt a dokumentumot a 402-FZ. cikk 1., 11., 12. 21. bekezdésében fogl altak szempontjából tekintjük, akkor a társaság számvitelét szabályozó jogi aktusnak tekintjük. Más szóval, egy belső standardnak számviteli szabályozás ereje lesz, ha aza tartalom nem ütközik az ipari és szövetségi szabványokkal.

Ezt figyelembe véve a vállalkozás kialakíthatja azt a rendet, amely a gazdálkodó szervezet számára a szervezési és számviteli folyamatok racionalizálásához szükséges.

Jelentés a CGT megalakulásának (változásainak) feltételeinek teljesítéséről

Az al. 3 p. 3 art. Az adótörvény 252. §-a szerint egy konszolidált kifizetői csoport létrehozásáról szóló megállapodásban részes vállalkozásnak számos követelménynek kell megfelelnie.

Így a nettó eszközök értékének, amelyet a pénzügyi kimutatásoknak megfelelően számítottak ki a dokumentumoknak a Szövetségi Adószolgálathoz a megállapodás nyilvántartásba vétele céljából történő benyújtásának napját megelőző jelentési dátum szerint, nagyobbnak kell lennie, mint a az alaptőkét.

Ha egy vállalkozás, az Art. (2) bekezdése szerint. Az LLC-ről szóló szövetségi törvény 23. §-ának megfelelően ki kell fizetnie a résztvevőnek a tőkerészesedésének valós értékét és a társaság számviteli politikáját, majd rögzítik a negyedéves jelentéskészítés szükségességét, a számítás információkon alapul. a résztvevő jelentkezésének napját megelőző későbbi időpontban elkészített jelentési dokumentumokból a vonatkozó követelményekkel

E megközelítés jogosságát a Pénzügyminisztérium is megerősíti. A Hivatal a 03-03-10/51217 számú levelében az alábbiakat ismerteti. A fizetők összevont csoportjának létrehozásáról szóló megállapodásban részt vevő gazdálkodónak különböző időszakokra (különböző dátumokra) kell közbenső pénzügyi kimutatásait készítenie. Ez a konkrét cselekedettől függ.ilyen követelményt ír elő. Például egy gazdálkodó szervezet tulajdonosának döntése rögzítheti a havi jelentéskészítési és jelentéstételi kötelezettséget.

Tekintettel a 402-FZ és al. 3 p. 3 art. 252. §-a alapján a Pénzügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy a nettó vagyon összegét olyan számviteli bizonylatokkal összhangban kell meghatározni, amelyek elkészítését és rendelkezésre bocsátását a 402-FZ által meghatározott feltételek egyike rögzíti. későbbi dátum. Ezt az eljárást a Szövetségi Adószolgálat 2013. január 19-i levele tartalmazza, amelyet megismertetés és alkalmazás céljából küldtek el az alacsonyabb adózású szolgáltatások tevékenységében.

A Pénzügyminisztérium 03-03-06/1/47681 számú, 2013. 11. 08-i levele is kimondja, hogy a szervezet nettó vagyonát a legfrissebb, korábban készült jelentések alapján kell kiszámítani. a CGT létrehozásáról szóló megállapodás bejegyzéséhez szükséges dokumentumok benyújtásának napja.

Információk kombinációja a cikk rendelkezéseinek végrehajtása céljából. 269 NK

A Kódex meghatározott normájának (2) bekezdésében fogl altak szerint a kifizetőnek minden adózási (beszámolási) időszak utolsó napján ki kell számítania az ellenőrzött adósságra ráfordításként elszámolt kamatok maximális összegét. A számítás úgy történik, hogy a %-os értéket elosztjuk a kapitalizációs együtthatóval. A kamat összegét minden időszakra külön-külön számítjuk fel.

Cap arány

A számítás a megfelelő időszak utolsó napján történik. Ennek meghatározásához először a fennálló ellenőrzött adósságot el kell osztani a saját összegévela külföldi vállalkozás közvetett vagy közvetlen részesedésének megfelelő tőkét a belföldi társaság törzstőkéjében (alapjában), majd az így kapott mutatót elosztjuk 3-mal (banki szervezetek és lízingtevékenységet folytató szervezetek esetében 12.5).

A saját tőke összegének meghatározása

Az Art. (2) bekezdésében fogl alt követelményeknek megfelelően. Az adótörvény 269. cikke értelmében a díjak és adók tartozásának kiszámításakor ezeket nem veszik figyelembe. Ez magában foglalja az aktuális hátralékot, a halasztások és törlesztőrészletek összegét, valamint a befektetési adókedvezményt.

Az Art. (2) bekezdésében 269. §-a szerint nincs megjelölve olyan konkrét adatforrás, amely alapján a gazdálkodó szervezetnek meg kell határoznia a saját tőke összegét. Ebből az következik, hogy a társaság nem köteles azt kizárólag a pénzügyi kimutatásokból származó információk alapján kiszámítani. Ez azt jelenti, hogy a tőkésítési mutató számításakor a tőke összege bármely forrásból elérhető számviteli adatok alapján meghatározható.

A közbenső pénzügyi kimutatások összetétele

A PBU 4/99 49. bekezdése határozza meg. A dokumentáció tartalmaz egy mérleget és információkat a veszteségekről és nyereségekről. Magyarázatot is tartalmazhat, ha azok jelenléte szükséges ahhoz, hogy az érdeklődők megértsék a mutatók értékét. Ezt a PBU 4/99 6. és 50. bekezdése tartalmazza.

Ha nincs magyarázat, akkor az azonos nevű oszlopokata mérleg és az eredménykimutatás üresen marad.

A kisvállalkozások egyszerűsített módon készítik az éves és időközi jelentést. Nem vonatkozik azonban a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok kibocsátóira.

Az eredménykimutatást, valamint a mérleget kötelező feltüntetni a bizonylatokban.