Számviteli politika kialakítása: alapok és alapelvek. Számviteli politika számviteli célokra

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A számviteli politika (AP) a vállalat vezetése által a pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott sajátos elvek és eljárások. Ez bizonyos tekintetben eltér a számviteli alapelvektől abban, hogy az utóbbiak szabályok, a szabályzat pedig az, ahogyan a vállalat betartja ezeket a szabályokat.

Koncepció

A számviteli célú számviteli politika olyan szabványok összessége, amelyek szabályozzák, hogy a vállalat hogyan készíti el a pénzügyi kimutatásokat. Kifejezetten olyan összetett számviteli feladatokhoz használatosak, mint az értékcsökkenési leírás, a bevétel elszámolása, a kutatás-fejlesztési (K+F) költségek előkészítése, a készletérték és a pénzügyi kimutatások konszolidációja.

Számviteli politika a nemzetközi szabványok szerinti jelentéstételhez. A Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 8) a PM-et a gazdálkodó egység által a pénzügyi kimutatások elkészítése és bemutatása során alkalmazott elvek, konvenciók, szabályok és gyakorlatokként határozza meg.

A számviteli politika nagyon fontosa pénzügyi kimutatásokban és jelentésekben szereplő információk helyes megértéséhez. A gazdálkodó egységnek egyértelműen meg kell határoznia a pénzügyi kimutatásai elkészítésekor alkalmazott elveket. Egy ilyen bizonylat létrehozása a vállalatnál fontos, mivel számos számviteli szabvány lehetővé teszi ugyanazon tranzakció alternatív feldolgozását.

Például az IAS 2 választási lehetőséget ad a gazdálkodó egységeknek a súlyozott átlag módszer vagy a FIFO készletmódszer használata között. Ha egy gazdálkodó egység nem hozza nyilvánosságra számviteli politikáját a készletértékelési módszer megválasztásával kapcsolatban, a pénzügyi kimutatások felhasználói nem tudnak összehasonlítani más gazdálkodó egységekkel.

Az IAS 8 a következő útmutatást nyújtja a PM kiválasztásához és használatához.

Ez úgy tekinthető, mint az a struktúra, amelyben a vállalatnak működnie kell. A struktúra azonban némileg rugalmas, és a vállalat vezetése olyan számviteli politikákat választhat, amelyek előnyösek a cég pénzügyi kimutatásai szempontjából.

Szükségesség

Sok vállalkozás alábecsüli a számviteli politika formális értelmezésének jelentőségét, ezért nem veszi figyelembe azokat a hatásokat, amelyek a vállalat nem hatékony gazdálkodásához vezetnek, hiszen a választott opciótól a cég tevékenységének különböző mutatói függenek, mint pl. mint termelési költségek, nyereség, adó és egyebek.

Egy vállalkozás pénzügyi és gazdasági tevékenysége akkor tekinthető eredményesnek, ha az eredmény pozitív. Ha a pénzügyi eredményszámviteli szempontból elemezve ez az elemzés legösszetettebb tárgya, ezért fejlesztésre, az új kutatásoknak megfelelő frissítésre szorul.

Úticél

Amikor egy vállalat összetett jelentést készít vagy számviteli módszert alkalmaz, be kell tartania az irányelveket.

A számviteli célokra alkalmazott számviteli politika a vállalatok között változhat: de bármit is tesz egy cég a PM tekintetében, meg kell felelnie a számviteli elveknek (GAAP) vagy az IFRS-nek.

Mivel a felső vezetés kritériumokat határoz meg a termékek vagy szolgáltatások minőségének megőrzésére a vállalaton belül, ezek az irányelvek a számviteli gyakorlatról való megbízható és pontos kép bemutatására is szolgálnak.

A számviteli alapelvek időnként engedékenyek, és a vállalati szabályzatok nagyon fontosak. A vállalat pénzügyi kimutatásainak áttekintésére felvett külső könyvelőknek át kell nézniük ezt a vállalati dokumentumot, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az megfelel a standard számviteli elveknek.

A UP a következő okok miatt fontos:

1. A könyvelés megfelelő alapjainak kiépítése. Egy vállalat pénzügyi ügyeinek megfogalmazásához pénzügyi kimutatásokat kell készítenie. És ha a pénzügyi kimutatásokat egyszerűen minden jelzés nélkül készítik el, akkor nem lesz benne konzisztencia. A számviteli politika segít meghatározni a közötti összhangotpénzügyi kimutatások. Ezenkívül szilárd alapot biztosít a vállalat számára a megfelelő struktúra követéséhez és a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez.
2. Közzététel. Fontos, hogy a társaság nyilvánosságra hozza, milyen számviteli politikákat követett. Mivel a számviteli standardok lehetővé teszik bármely mérlegtétel különböző szempontok szerinti bemutatását, fontos ennek a dokumentumnak a megfelelő közzététele.
3. Előnyök biztosítása a befektetők számára. Ha a vállalatok megemlítik a számviteli politikájukat, amelyet a pénzügyi kimutatásaik elkészítésekor alkalmaztak, az is segíti a befektetőket. Bemutatásával a vállalatok biztosítják a pénzügyi kimutatások elkészítésének következetességét. Ez a következetesség segít a befektetőknek megnézni a pénzügyi kimutatásokat, és összehasonlítani azokat más hasonló és különböző iparágakban működő vállalatokkal.
4. Az állam befolyásolhatja a vállalat pénzügyi kimutatásait. Mivel az ilyen dokumentációt a számviteli politikának megfelelően kell kialakítani, a vállalatok mindig a megfelelő szerkezetet követik. Ezeknek a cégeknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy csak a GAAP-nak vagy az IFRS-nek megfelelően készült EA-t követhetik. Így az állam közvetlen befolyást gyakorolhat a cég pénzügyi kimutatásaira, a kormány pedig megvédheti a befektetők érdekeit.

A számviteli politikákra vonatkozó követelmények

A PBU 1/2008 6. bekezdése a számviteli politikára vonatkozó követelményeket jelzi:

• minden tranzakciót és gazdasági tevékenységi tényezőt tükröznie kell;
• a tranzakció elszámolását időben kell elvégezni;
• gazdasági tartalomtényezők meghaladják jogi formájukat.

A bevétel elismerésének pillanata

A vállalatok az általánosan elfogadott számviteli elveket követik a bevételek elszámolása során. A bevételek elismerése azért fontos egy vállalat számára, mert pozitívan vagy negatívan hat a befektetőkre. A cég nem tudja elszámolni a bevételét, amíg meg nem szerzi. Ez nem jelenti azt, hogy minden bevétel készpénzben lesz. Hitelértékesítés esetén a kereset is valós.

Egy olyan számviteli politikához, amelyben a vállalatok hitelre adnak el árukat, és azt bevételként jelenítik meg, két dolog fontos. Először is, hogyan tud az első cég pénzt beszedni a hitelre történő eladásokból. Másodszor, amikor a bevételt elismerik: a hitelalap elfogadásának pillanatában vagy a finanszírozás átvételének pillanatában. A PM jelentős hatással van a bevételek elszámolására a vállalaton belül.

A számviteli politika kialakításának alapelvei

PM-módosítások a különböző szervezetekben különböző módokon. A választás végső soron az értékelési módszerek, a számlák kezelésének módja stb. meghatározásán alapul.

A számviteli politika kialakításának elvei meglehetősen specifikusak. Így néznek ki:

1. A teljesség elve. Az információknak a lehető legteljesebbnek kell lenniük, és tükrözniük kell a vállalat pénzügyi teljesítményének valós képét.
2. Az időszerűség elve. Az adatokat időben kell jelenteni.
3. Az elővigyázatosság elve. Az információnak valósnak kell lennie, nem lehetnek rejtett tartalékai.
4. A tartalom elsőbbségének elve a formával szemben.
5. Konzisztencia elve.
6. A racionalitás elve. A könyvelésnek optimálisnak kell lennie, az érték alapjánszervezet vagy cég.

Összetétel

Az UE-nak tartalmaznia kell:

• működő számlatükör;
• különféle számviteli nyilvántartások;
• dokumentumok elsődleges formái;
• leltározási módszertan és sorrend;
• eszközök és kötelezettségek értékelésének módjai;
• dokumentumáramlás, információfeldolgozás;
• üzleti tranzakciók felülvizsgálata és ellenőrzése;
• egyéb tételek.

A számviteli politika kialakításának alapjai

A fejlődés jelenlegi szakaszában uralkodó gazdasági viszonyok megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy bizonyos, minden évben alkalmazandó szabályok szerint rögzítsenek és jelentsenek. Léteznek a társaságokra vonatkozó szabályzatok, amelyeknek köszönhetően a könyvelést végzik, de a választás szabadsága biztosított. A cégek számos számviteli mód közül választhatnak, amelyek a legalkalmasabbak az üzleti tranzakciók számviteli megjelenítésére. Bármilyen módszer alkalmazásának korlátait a hatályos jogszabályok és a vezető, főkönyvelő szakmai felkészültsége korlátozza.

Ha a szervezetet most hozták létre és regisztrálták, akkor a számviteli politika jóváhagyása a regisztrációtól számított 90 nap.

A PM megalakításának fő célja a munkavégzéshez elfogadható könyvelési módszerek dokumentálása. Tekintettel a gazdaságban végbemenő folyamatos változásokra, célszerűnek tűnik megvizsgálni a „számviteli politika” fogalmának a szabályozási keretben megfogalmazott lényegét, ami pedig az alapját képezi.gazdálkodó szervezetek külgazdasági tevékenysége.

Minden számviteli szervezet a számviteli politika kialakításával kezdődik. Annak érdekében, hogy a társaság a leghatékonyabb számviteli rendszerrel rendelkezzen, a vezetőnek és a főkönyvelőnek ki kell választania a rendelkezésre álló lehetőségek közül azt, amelyik a legmegfelelőbb tükrözi a társaság gazdasági életét a beszámolókban (lényegességi szint megválasztása, amortizációs módszer, értékelési módszer). vagyonkivonás, a kétes tartozások elbírálására képzett céltartalék megállapításának módja, számítási módszerek stb.).

Természetesen ezek a lehetőségek különböző következményekkel járnak, és eltérő eredményekhez vezetnek. Nyilvánvaló, hogy egyes elemek (például az értékcsökkenés) hatása több éven keresztül nyomon követhető, mások hatása csak az évközi beszámolóban mutatható ki, néhány pedig nem befolyásolja a pénzügyi eredményeket.

Az olyan módszerek jó megválasztása, mint az értékcsökkenés, a készletek ártalmatlanításának felmérése, a szállítási és beszerzési költségek elszámolása, a kétes tartozások becsült tartalékának meghatározása a kulcsa a vállalkozás további hatékony irányításának.

A főkönyvelő felelős a politika kialakításáért, ami megfelel a „Számvitelről” szóló szövetségi törvény 6. cikkének (4) bekezdésének.

A számviteli politika kialakítása nehéz folyamat, amely a számvitelszervezés számos módja közül az egyik választása és indoklása. Ezeket a módszereket a törvénynek engedélyeznie kell. A főkönyvelőnek ismernie kell a szabályozási keretet.

Irat hiányában a cég pénzbírsággal sújthatóMűvészet. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 126. §-a szerint magának a vállalatnak 200 rubel, a fejére pedig 300-500 rubel.

Agresszív és konzervatív

A cégek a számviteli politikával kapcsolatban általában a két véglet perifériáján működnek. A cég vagy agresszív, vagy konzervatív megközelítést követ.

Függetlenül attól, hogy egy vállalat milyen megközelítést alkalmaz, ugyanazt kell tükröznie a pénzügyi kimutatásaiban, és azt, hogy a számviteli politikát hogyan követik a pénzügyi kimutatások elkészítésekor.

Hasonlóan a profitra gyakorolt hatás. Az agresszív megközelítés több/kevesebb nyereséget eredményezhet. És egy konzervatív megközelítés is képes erre. A vállalatnak ragaszkodnia kell egy meghatározott megközelítéshez az adatok konzisztenciájának megőrzése érdekében.

Ha egy vállalat agresszívről konzervatívra vagy konzervatívról agresszívre változtat, említse meg ezt a pontot, és indokolja meg, miért teszi ezt a befektetők érdekeinek védelmében.

Számviteli szabványok

Az IAS 8 a számviteli politikák kiválasztására és alkalmazására, a becslések változásainak elszámolására és a korábbi időszaki hibák korrekcióinak rögzítésére vonatkozik.

A szabvány megköveteli az ügyletekre, eseményekre vagy feltételekre vonatkozó bármely IFRS-nek való megfelelést, és útmutatást ad a megbízható információkhoz vezető mérlegtételekre vonatkozó PM fejlesztéséhez. A számviteli politika változásait és a hibajavításokat általában visszamenőlegesen, míg a számviteli becslések változásait általában visszamenőlegesen számolják el.perspektíva alapján.

A gazdálkodó egységnek következetesen meg kell választania és alkalmaznia kell a számviteli politikáját hasonló ügyletekre, egyéb eseményekre és feltételekre, kivéve, ha a standard előírja vagy megengedi olyan tételek kategorizálását, amelyekre eltérő politika lehet megfelelő. Ha a szabvány megköveteli vagy megengedi az ilyen kategorizálást, akkor a megfelelő házirendet kiválasztja és sorban alkalmazza minden kategóriára.

Számviteli politika és számvitel 2018-ra

A 2018-as főbb változások közé tartozik:

1. Meghatározta a politika fogalmát a különböző vállalatok számviteli céljaira. Szabályt vezettek be a számviteli módszer önálló megválasztására, függetlenül a többi társaság választásától. Ha azonban az anyavállalat saját szabványokat hagyott jóvá, amelyek a kapcsolt szervezetek számára kötelezőek, akkor a leányvállalatok ezek alapján választanak irányítási módszereket, amelyeket az anyavállalat hagyott jóvá. Ugyanis a szervezett adatok összehasonlíthatósága adott helyzetben akkor biztosítható, ha azokat azonos szabályok szerint tükrözik. A PBU 1/2008 legutóbbi kiadása nem határozta meg az EU társult szervezetek általi létrehozásának eljárását.
2. Meghatároztuk az UE létrehozásának módját a szervezet elszámolása céljából.
3. Egy szervezetnek most lehetősége van arra, hogy egységesítse politikáját az IFRS és az orosz szabványok szerint.
4. A számviteli politika létrehozásának általános algoritmusától való eltérések sorrendjét figyelembe veszik.
5. Most megjelent a számviteli politikábanfüggetlensége rögzítésének szükségessége.
6. Bevezették a jelentéktelenség fogalmát, olyan adatként kezdték érteni, amely nem befolyásolja a számviteli vezetői döntéseket.
7. Az egyszerűsített számvitel alanyai megszerezték a jogot a racionalitás elvének alkalmazására a számviteli módszerek és módszerek vonatkozásában.
8. Az IFRS kimutatásokat készítő cégek számára lehetővé tették, hogy előnyben részesítsék az IFRS-t a RAS-sel szemben.
9. Az év elején számos bizonyos mutató módosítható.

UP egyszerűsített kód alkalmazásakor

Az egyszerűsített pénzügyi kimutatások használatának jogát feljogosító cégeknek figyelniük kell a számviteli politika kialakításának sajátosságaira. Ezek általában kis szervezetek. Az UE létrehozásakor az ilyen vállalkozások egy egyszerű rendszer szerinti elszámolást biztosítanak.

Számukra lehetőség nyílik a munkatervben szereplő számlaszám csökkentésére, egyszerűsített nyilvántartások használatára. Egyes entitások általában ilyen nyilvántartások használata nélkül is vezethetnek nyilvántartást, csak az értékesítési könyv és az egyszerűsített pénzügyi kimutatások felhasználásával.

Kapcsolat az adózással

A számviteli politika adószámviteli célú megszervezése magában foglalja a bevételek (bevételek) vagy a ráfordítások adóalany által választott elszámolási módját, valamint az egyéb mutatók elszámolásának módját. A bevétel (bevétel) a központi kiindulópont e kérdés tanulmányozásában.

Az EU adóelszámolási szempontból 2018-as változásai közöttév kiemelt:

1. Módosult a tárgyi eszközök beszerzésének költségelszámolása. Azon objektumok listája, amelyekre gyorsított értékcsökkenés alkalmazható speciális együtthatóval, amely nem lehet magasabb 3-nál.
2. A K+F kiadások elszámolásának változásai hatással voltak a kiadások listájára, ahol új típusú kiadások kerültek be.

A helyzet az általános adórendszerrel

A számviteli politika pillanatainak jellemzői az OSNO alkalmazásakor a következők:

• tulajdon elkülönítése;
• A tevékenység folyamatosan engedélyezett;
• az UE egymást követő alkalmazása;
• egyértelmű időbeli bizonyosság szükséges.

A változások a szabályzat elkészítésekor felhasznált információkat is érintették.

A számviteli politika információs követelményei ALAP:

• maximális részletvisszaverődés;
• időszerű cselekvés;
• racionális számvitel.

Számviteli politika az egyszerűsítés érdekében

Az egyszerűsített adórendszer „Bevétel – kiadás” számviteli politikája:

• az anyagköltség mértékének meghatározására az egyik módszert kell alkalmazni: egységnyi készlet önköltségével, átlagköltséggel, az első beszerzéskori bekerülési értékével, a beszerzési költséggel. utolsó a beszerzés időpontjában;
• számíthatja a hitelek kamatait;
• A kiadásokat bérleti díj formájában is elszámolhatja.

Az adóelszámolásnál a vizsgált fogalom jellemzői a következők:

• az adópolitikában fel kell tüntetni, hogy a szervezet az egyszerűsített adórendszert alkalmazza a megfelelőobjektum;
• jelölje meg, hogy a szervezet milyen módszerrel értékeli az eladott áruk költségét.

Közintézmények szolgáltatásai

A költségvetési intézmény adózására vonatkozó számviteli politikának megvannak a maga sajátosságai:

• az intézmény céljától függ;
• finanszírozási forrásoktól függ;
• alapítók típusától függ;
• a pénzügyi szabályozás mértékétől függ.

Ezek a jellemzők rányomják a bélyegüket az ilyen vállalatok EU-jának megalakulására.

A költségvetési szervezet szabályzatának tartalmát a következő jellemzők jellemzik:

• intézmény típusa és felépítése;
• tárgy, tevékenységének célja;
• ágazati jellemzők.

Következtetés

A számviteli politika alkalmazásának számviteli megközelítése nem alapulhat egyetlen tranzakción, eseményen vagy feltételen. A PM-et a nagy kép és a pénzügyi kimutatások elkészítésének összefüggésében kell használni, valamint azt, hogy hogyan fogják ezeket a pénzügyi kimutatásokat bemutatni a befektetőknek.