Mik azok a szövetkezetek? A szövetkezetek típusai és jellemzői

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az emberek ősidők óta csoportokba egyesültek. A primitív vadászok együtt vadásztak, a földművesek művelték a földeket. Nem tudták, mik azok a szövetkezetek. De társulásaik a szövetkezet modern koncepciójának tulajdoníthatók.

Szövetkezet – mi az?

A "szövetkezet" szó két latin szóból ered: "együtt", "együtt" és opus - "munka", "munka". Ezért arra a kérdésre válaszolva, hogy mik is azok a szövetkezetek, a nemzetközi szinten általánosan elfogadott definíciót leegyszerűsített változatban együttes fellépésnek, együttműködésnek fordítjuk.

A szövetkezet magánszemélyek vagy jogi személyek társulása az élet különböző területein való együttműködésre. Ez magában foglalja a termékek előállítását és forgalmazását, az épületek építését és üzemeltetését, a szolgáltatások és áruk vásárlását és fogyasztását. Az önkéntes egyesület önfinanszírozással és önkormányzattal fejlődő jogi személynek minősül.

A szövetkezet minden tagjának tőkerészesedése alapján szövetkezeti vagyon jön létre. A szervezet munkájának eredménye profit, közösúj ingatlan. A szövetkezet sajátos jellemzője az egyes tagok részvétele a munkában. Az egyesület előtt konkrét célokat tűznek ki, közös alapot hoznak létre. A szövetkezet minden tagja részesedéssel (részesedéssel) járul hozzá. A részvényesek irányítják a szövetkezetet, felelősek az esetleges kockázatokért, és felosztják a nyereséget.

A szövetkezetek fő típusai

A szövetkezetek típusait különféle kritériumok alapján különböztetjük meg. A tevékenység típusa szerint megkülönböztetünk termelő és fogyasztói szövetkezeteket. Mi a különbség köztük? A termelési típusra jellemző, hogy az egyesület minden egyes tagjának kötelező munkaerő-részvétele a haszonszerzési célú termelő tevékenységben. A munkavállalást részarányos hozzájárulással lehet helyettesíteni. Az SHPK (mezőgazdasági termelőszövetkezetek) széles körben elterjedt.

A fogyasztói szövetkezetben az ilyen részvétel nem kötelező. Egy ilyen egyesület non-profit szervezetként jön létre a részvényesek igényeinek kielégítésére. A fogyasztói szövetkezetek közé tartoznak a fogyasztói társaságok (PO), a mezőgazdasági szövetkezetek (SHK) és a tagok-részvényesek egyéb szövetségei.

Fogyasztói szövetkezetek

A fogyasztói szövetkezetek típusát számos típus képviseli. Mindenekelőtt a fogyasztói társadalmak. Állampolgárokat és jogi személyeket alkotnak mezőgazdasági és egyéb termékek beszerzésére, biztosítják a részvényesek igényeit termékeik értékesítésében és a szükséges áruk ellátásában. A Selpo és a raipo egy felismerhető rövidítéssé vált, ami az övékről beszélterjesztése és jelentősége.

A mezőgazdasági szövetkezetek összehozták a személyes leányparcellákat vezető embereket és a mezőgazdasági termelőket. A személyes munkavállalás ebben az esetben kötelező. Az SHK kertészeket vagy kertészeket egyesít, mezőgazdasági termékeket dolgoz fel vagy értékesít, szállítással, biztosítással vagy hitelezéssel foglalkozik.

Tevékenység a szövetkezet nevében

A szövetkezetek nevéből jól látható a létrehozásuk célja vagy a tagok tevékenysége. A garázsépítő szövetkezet a garázsok tulajdonosait, az építőszövetkezet az ingatlanok kezelését szervezi, a dachák és nyaralók tulajdonosait a dachaépítő szövetkezet. Lakásépítésre lakásépítési és lakástakarékszövetkezetek működnek. A hitelezéshez lakás-takarékszövetkezeteket (CPC) alakítanak. Vonzzák a részvényesek megtakarításait kamatozó kölcsönök nyújtására, anyagi segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak, mezőgazdasági vállalkozásoknak és egyéni leánygazdaságoknak. Az egyesület feladatait a tagok-részvényesek önkéntes megállapodása alapján látja el.

Más típusú szövetkezetek

A meglévő szövetkezeteket más szempontok szerint is fel lehet osztani. Milyen típusú szövetkezetek léteznek? Nehéz egyértelmű választ adni, mivel a jellemzők összefonódása a különböző fajok jellemzőivel való egyidejű hasonlósághoz vezet. Számos nagy tömb kiemelkedik.

Jogi állapot szerint. A szövetkezetek formálisak (jogalkotási) és informálisak. Az egyesületek kezdetben nem a törvény szerint rögzítették a kapcsolatokat. Ma a szövetkezetek az országban elfogadott törvények szerint működnek, alapító okiratokat regisztrálnak az állami szerveknél.

A szövetkezeti hierarchiában elfogl alt pozíció szerint. Vannak elsődleges, másodlagos, tercier és így tovább. Az oktatás szerkezetében különböznek egymástól. Az elsődlegeseket egyének alkotják, a másodlagosakat az elsődlegesekből, majd fokozatosan.

Hely szerint. Ez a jel jellemzi a városi, kerületi, vidéki és egyéb szövetkezeteket.

Az előfordulás időpontja szerint. Régi, elsődleges alapokon nyugvó, hagyományos, vevői elégedettségre épülő, modern, kutatási perspektívát adó egyesületek.

Tevékenység szerint. A kis, közepes és nagy szervezeteket különböző szempontok szerint különböztetjük meg: a részvényesek száma, a lefedett terület, a gazdasági tevékenység mértéke.

Létezési idő szerint. A szövetkezetek meghatározott időtartamra vagy határozatlan időre jönnek létre.

Tevékenységi kör szerint. A termelőszövetkezetek tárgyi és immateriális javakat állítanak elő. Az előbbiek közé tartoznak a mezőgazdasági és ipari termékek, az áruszállítással és értékesítéssel kapcsolatos szolgáltatások, a szabászat és még sok más. A második azok, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak, például orvosi.

A tagok társadalmi összetétele szerint. Megkülönböztetik a proletár-, kézműves- és parasztszövetkezeteket. Az első a tagok életkörülményeinek javítását célozza, a második és a harmadik egyesíti erőitgyártók a termékek előállításához és forgalmazásához, kölcsönöket bocsátanak ki és betéteket fogadnak el. Voltak szakszervezetek kaszt és minden osztályra jellemző tulajdonságok alapján.

A végrehajtott funkciók összetettségétől függően. Az egyszerű célú szervezetek a vállalkozás irányítását célozzák, a komplex feladatokat ellátó szakszervezetek közös munkát szerveznek.

Együttműködési cél

Mint minden társadalmi mozgalom, a szövetkezetek is meghatározott cél elérésére hivatottak. Mi olyan fontos, ami a kívánt cél mögött áll? A szervezési, oktatási, gazdasági, jogi és oktatási tevékenység elősegíti az együttműködés gondolatát. Az élet gazdasági oldalának jótékony hatását az összefogott emberek kölcsönös segítése, a szövetkezet boldogulását szolgáló közös kötelezettségek, a jogi kultúra emelése és a civil kezdeményezés ösztönzése éri el.

A szövetkezeti jelek egyesítése

A sajátosságok mellett a szövetkezeteknek, amelyek típusait, jellemzőit jellemzik, közös jellemzőik vannak. A tizenkilencedik és huszadik század jelentős egyesítő jeleket mutatott. Ezek a következők:

• személyes tagság;
• gazdasági cél megértése;
• a kölcsönös segítségnyújtásra összpontosít;
• ingyenes be- és kilépés;
• a szövetkezet tagjai elsősorban rászorulókká válnak;
• korlátlan számú részvényes csatlakozhat a szövetkezethez;
• egyesítés irányítás alapján történik;
• tagok-részvényesek részt vesznek a vállalkozás irányításában;
• összetevőkaz elemek az emberek.

A modern szövetkezetek közös jellemzői

Az együttműködés fejlődése a huszonegyedik században új közös vonások kialakulásához vezetett. A hagyományos jelek megváltoztatása a lényegen nem változott.

Fő jellemző: csak a szövetkezetekre jellemző a gazdasági és társadalmi tevékenységek kombinációja. A sikeres gazdasági funkciót ellátó szövetkezetek (alakítási típusaik eltérőek lehetnek) jótékony hatással vannak tagjaik társadalmi helyzetére.

További jellemző: ingatlan közös tulajdona. A közös tulajdon kialakítása belépési díjak és járulékok terhére történik. A belépődíj vissza nem térítendő, az egyesület tárgyi bázisának megteremtésére fordítják. Egy további részesedés kifizetése tetszés szerint vagy az alapszabályban előírt rendelkezés szerint történik. Mindkét típus visszaküldhetőnek minősül. A nyereséget a szövetkezet bevételeinek és kiadásainak különbözeteként számítják ki. A részvényeseket illeti meg, akik a közgyűlésen kiosztják. A veszteségek teljesnek minősülnek.

Fontos közös vonást mutat valamennyi tag közös pénzügyi felelőssége a gazdasági tevékenység eredményeiért. Az egyesület csődje és közös tőke hiánya esetén a részvényesek pénzeszközeit vonják be a hitelezői követelések kielégítésére. Korlátozott felelősséggel a részvényes részvényjuttatást vagy annak többszörösét fizeti meg. A korlátlan felelősség megköveteli, hogy a szövetkezet tagjai vagyonukkal feleljenek az eredményekérttevékenységét.

A másik jel a demokratikus kezdet. A demokrácia a szövetkezet vezetésében abban nyilvánul meg, hogy a legfőbb irányító szerv funkcióit csak a tagok-részvényesek közgyűlése tölti be. A köztes szerkezeti egységeket az ülésen választják meg, és ennek beszámolnak. A szövetkezeti tagok egyenjogúsága a részvények számától függetlenül egy szavazat birtoklása.

Tehát, foglaljuk össze, mik is azok a szövetkezetek. Ezek a polgárok önkéntes egyesületei, amelyek autonóm és demokratikus alapon egyesülnek, hogy kielégítsék gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket. A gazdasági tevékenység alapja a vállalkozás közös tulajdona.

Európai együttműködés története

A szövetkezetek klasszikus értelemben vett első egyesületei a 19. század közepén jöttek létre Angliában. Az 1830-as takácsok tapasztalata megbukott. 1844-ben a második próbálkozásuk sikeres volt. Huszonnyolc takács összefogott, hogy létrehozzanak egy üzletet, amely kedvezményes áron látta el a részvényeseket. 1949-ben a taglétszám kilencszázra emelkedett. A sikeres tapasztalatok nyomán létrejött a biztosítótársaság, az iparosok szövetkezete és a segélyszervezet. Az Egyesült Királyságban a fogyasztói szövetkezetek hétmillió embert egyesítenek több ezer szakszervezetbe. Ruhával és élelmiszerekkel látják el a fogyasztókat, háztartási cikkeket és szolgáltatásokat kínálnak, kielégítik a jogi és orvosi szolgáltatások iránti igényt. Az európaiak megértik, mi a szövetkezet az ország és minden egyes lakosának jóléte érdekében. NÁL NÉLA svéd fogyasztói szövetkezetek bizonyítottak a lakásépítésben, a mezőgazdasági fejlesztésben. Dániában a felnőtt lakosság fele 2000 fogyasztói szövetkezetben egyesül. A gazdálkodók között elterjedt az együttműködés. A tejtermelés, a húsfeldolgozás és egyebek a szövetkezetekhez tartoznak.

Együttműködés az USA-ban

A szövetkezetekről szóló törvény 1926-os elfogadását követően az Egyesült Államokban széles körben elterjedtek a termelői szövetségek, például a szövetkezetek. A Gazdaszövetkezetek Szolgálata ismertette a gazdálkodókkal, hogy mi az az együttműködés, milyen előnyökkel jár. A huszonegyedik század eleje megerősítette a szövetkezeti mozgalom életerejét. Ma a gazdálkodók fele szövetkezeti tag.

Szövetkezetek Oroszországban

Az oroszországi szövetkezeti mozgalom fejlődésének története a tizenkilencedik században kezdődik. A Kostroma régióból származó Luginin testvérek először 1865-ben hoztak létre hitel- és hiteltársulást. A huszadik század elejére Oroszország vezető helyet fogl alt el a világban a szövetkezetek számát és taglétszámát tekintve. Az 1917-es események megszakították az együttműködés további fejlődését. Az újjáéledés a kilencvenes években kezdődött. 1992-ben elfogadták az "Oroszországi fogyasztói együttműködésről" szóló törvényt, 1996-ban pedig az "Orosz Föderációban működő termelőszövetkezetek tevékenységéről" szóló törvényt. E szövetségi törvények mellett a szövetkezetek tevékenységét az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szabályozza. Minden szövetkezet alapszabályt dolgoz ki és fogad el a közgyűlésen, amely meghatározza a szervezet tevékenységének főbb szabályozóit (részvényrészesedés, tagok részvétele, felelőssége, ill. Egyéb). Ma Oroszországban a szövetkezetek száma, a résztvevők száma folyamatosan növekszik.

A szövetkezeti mozgalom fejlődésének kilátásai

A huszonegyedik század a kialakult hagyományokat folytatja. A szövetkezet fogalma és típusai változtak, de lényegük változatlan maradt. A több mint hetvenezer modern szövetkezet közül százhúsz típust lehet megkülönböztetni. A fajdiverzitás azt jelzi, hogy a szövetkezetek igazolták a hozzájuk fűzött reményeket a szövetkezeti tagok életmutatóinak javításában a különböző társadalmi-gazdasági körülmények között.