A termelőszövetkezet A termelőszövetkezetekről szóló szövetségi törvény. Jogi személy - szövetkezet

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az üzlet nem csak a személyes gyarapodás eszköze, hanem egy módja annak, hogy jelentős mértékben támogassuk anyagilag azt a területet vagy más szervezetet, amelyben a kis- és középvállalkozások szegmense jelentősen fejlett. Ennek ismeretében az önkormányzati szervek többsége aktívan (néha papíron sem) támogatja a polgárok kezdeményezéseit.

E vállalkozási formák egyike a termelőszövetkezet. Ez egy önkéntes (!) tagsági alapon működő állampolgár egyesülete termelő tevékenység végzésére. A szövetkezet tagjai főszabály szerint személyesen vesznek részt a termelési folyamatban, vagy technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak. Minden szövetkezet jogi személy. Mindenesetre minden résztvevőnek van személyes részesedése. Visszajár, ha az alkalmazott elhagyja a céget.

Minden termelőszövetkezet nyereségszerzési céllal alapított vállalkozás. Ha ezt az alapító okiratok előírják, tevékenységébenmás jogi személyek is részt vehetnek. Ez az, ami a szövetkezet.

Szövetségi törvény

Az ilyen vállalkozások minden tevékenységét az 1996. április 10-én elfogadott szövetségi törvény szabályozza. Ezenkívül elfogadták az 1996. május 8-án kelt "A termelőszövetkezetekről" szóló szövetségi törvényt. Általános rendelkezéseik a következő kérdésekkel foglalkoznak:

• A termelőszövetkezet meghatározása.
• Tagainak alapvető jogai és kötelezettségei.
• Vállalkozás megszervezése és felszámolása.
• Egyéb kérdések, amelyeket ebben a cikkben megvizsgálunk (ezeket a termelőszövetkezetekről szóló szövetségi törvény is rögzíti, de tömörebb formában).

A törvény azonnali előírja, hogy egy vállalkozás alapszabálya nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal, valamint az Orosz Föderáció egyéb törvényeivel.

Hány tagja van a szövetkezetnek?

A hazai jogszabályok értelmében a termelői egyesület tagjai nem lehetnek öt főnél kevesebbek. Megállapítást nyert, hogy lehetnek államunk állampolgárai és idegen hatalmak alattvalói is. Ez a kis (közepes) vállalkozás semmiben sem különbözik az országunkban működő többi szervezettől.

Ezenkívül hontalan személyek is részt vehetnek. Mint már említettük, a szervezet tevékenységében más jogi személy is részt vehet. A cég ezt képviselőjén keresztül teheti meg az alapító okiratban jóváhagyott indokokkal.

Kitagja lehet a szövetkezetnek?

A tagsághoz minden 16. életévét betöltött személy csatlakozhat, aki az általános szövetkezeti pénztárba részesedési hozzájárulást teljesített. Fontos! Megengedett olyan személyek részvétele, akik részesedést tettek, részt vesznek a vállalkozás közvetlen irányításában, de tevékenységében nem vállalnak személyes munkát. Az ilyen személyek száma nem haladhatja meg azon tagok számának 25%-át, akik maguk szolgálják a termelőszövetkezetet. Ez biztosítja a termékek értékesítéséből származó nyereség méltányos részesedését.

Befektetési alapok méretei

Méretét jogszabályilag semmilyen módon nem állapították meg. Kétséges lehet a szövetkezet kötelezettségeinek teljesítése, de ebben az esetben a törvény azt mondja, hogy az ilyen típusú vállalkozás minden résztvevője személyes (leányvállalati) felelősséggel tartozik minden felmerülő adósságért.

Mire készült?

Mint már említettük, a termelőszövetkezet létrehozása csak haszonra törekszik. Ugyanakkor az újonnan létrehozott vállalkozás bármely olyan tevékenységet folytathat, amely hazánk területén nem tiltott. Vegye figyelembe, hogy bizonyos árucsoportok előállításához külön engedélyek beszerzése szükséges.

Tábla

A szövetkezet elnökségének fő szerve a taggyűlés. Ha a tagok száma meghaladja az ötven főt, akkor külön felügyelő bizottság létrehozásáról lehet dönteni. Ha arról beszélünkvégrehajtó testületek, akkor szerepüket ismét annak igazgatósága (vagy/és a szövetkezet elnöke) tölti be.

Fontos! Az elnökség tagja (és elnöke) csak olyan személy lehet, aki a szervezet tevékenységében, annak tagjaként személyesen részt vesz. Vegye figyelembe, hogy nem lehet egyszerre felügyelő bizottsági és igazgatósági tag lenni.

Mikor van a közgyűlés?

Jogszabály szerint a szövetkezet valamennyi tagjának közgyűlése minden olyan esetben összehívható, amely így vagy úgy a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódik. Bár vannak kivételes helyzetek, amikor az ilyen típusú értekezlet összehívása szigorúan kötelező:

• Az alapító okirat jóváhagyása, vagy ha szükséges módosítása esetén.
• Határozza meg a szervezet irányát.
• A szövetkezeti tagfelvétel vagy kizárás esetén.
• Ezen túlmenően az ülés szükséges a részvényalap méretének meghatározásáról, valamint a társaság pénzeszközeinek ésszerű felhasználásával kapcsolatos változtatásokról szóló döntések meghozatalához. Emellett a vállalkozás támogatása (befektetések megszerzése) sem lehetséges az ilyen intézkedések szervezeti tagok jóváhagyása nélkül.
• Természetesen e nélkül az esemény nélkül lehetetlen felügyelő bizottságot létrehozni, valamint egyes végrehajtói funkciókat a bizottság más szervei által megszüntetni vagy elfogadni. Ha azonban az alapszabály biztosítja a felügyelő ülés jogát, hogy ilyen kérdéseket önállóan döntsön el, az ülést nem tartják meg.
• Szükséges, ha beSzövetkezetben számvizsgáló bizottság alakul, vagy tevékenysége megszűnik.
• Az éves beszámolók, ellenőrzések vagy ellenőrzések következtetéseinek, valamint a szövetkezeti tevékenység eredményeként kapott nyereség felosztásának jóváhagyásakor.
• Az ülést akkor is megtartják, ha maga a szervezet felszámolás alatt áll.
• Ezen kívül szükség van a vállalkozás fióktelepeinek létrehozása vagy felszámolása esetén is.
• Végül a szövetkezet tagjai összegyűlnek, ha úgy döntenek, hogy csatlakoznak más szakszervezetekhez vagy egyesületekhez.

Így a termelőszövetkezet teljes értékű vállalkozás, saját ellenőrző és végrehajtó szerveivel.

A találkozó egyéb részletei

Ha az alapszabály előírja, a taggyűlés más határozatot is hozhat. Abban az esetben, ha ezt a testületet ilyen joggal ruházzák fel, a vállalkozás tevékenységében személyesen részt vevő összes résztvevő több mint 50%-ának egyidejűleg jelen kell lennie az ülésen. A döntést egyszerű szavazással hozzák meg, a szavazatok összeszámlálásának eredménye alapján. Azonban néhány más módszer is bevezethető, de mindegyiknek egyértelműen tükröződnie kell a vállalkozás alapszabályában. A részesedés nagyságától függetlenül a szövetkezet minden tagjának egy szavazati joga van.

Ha egy szervezet alapító okiratának módosításáról vagy átszervezéséről beszélünk (az egyetlen kivétel a gazdasági társasággá vagy társasággá történő átalakulás esete) és felszámolásról, akkor csak akkor lehet döntést hozni, haha a szövetkezeti tagok legalább ¾-e rá szavazott. Egy vállalkozást csak akkor lehet átszervezni üzleti partnerséggé vagy társasággá, ha az erről szóló döntést egyhangúlag meghozzák.

Abban az esetben, ha állampolgárt a szervezetből fel kell venni vagy kizárni, erről minimum a szavazatok 2/3-ával lehet döntést hozni. Minden olyan kérdés, amelynek megoldása kizárólag az ülés hatáskörébe tartozik, nem ruházható át a vállalkozás részeként megalakult más végrehajtó bizottságok hatáskörébe.

A Felügyelő Bizottságról

Mint már jeleztük, a szövetkezet létszámának ötven fő fölé emelésével a közgyűlés határozatával felügyelő bizottság hozható létre, amelynek feladatait az Alapszabályban is azonnal rögzíteni kell. Korábban elmondtuk, hogy egy ilyen bizottságnak csak a szervezet tagja lehet. A bizottsági tagok számát, valamint jogkörük időtartamát az ülés eredménye határozza meg.

A megválasztott felügyelő bizottságnak joga van saját elnököt választani. Szükség esetén, de legalább félévente bizottsági ülést tartanak. A felügyelő bizottsági tagok jogkörük ellenére nem jogosultak a szövetkezet egésze nevében jelentős intézkedést végrehajtani. És fordítva, a kizárólag a felügyelő szerv által eldöntött kérdésekben nem dönthet a szövetkezeti taggyűlés.

A vállalkozás egyéb végrehajtó szervei

A végrehajtó szervek az irányítást szolgáljáka vállalkozás minden napi funkcióját. Tehát ha a szövetkezetben tíz főnél többen vannak, akkor kötelező az elnökségi tagok megválasztása. A hivatali idő azonnal megjelenik az alapszabályban. Minden termelési kérdést mérlegel, amely a szövetkezetben a taggyűlések közötti időszakban felmerül. Az ő hatáskörébe tartozik minden olyan feladat megoldása, amelyet más végrehajtó szervek nem tudnak elsajátítani.

Az igazgatótanács elnökét vezeti. Őt a szövetkezet valamennyi tagja a közgyűlésen választja, és csak ezek a személyek lehetnek jelöltek. Ha a vállalkozásnak már sikerült felügyelőbizottságot létrehoznia, akkor ő terjeszti elő az igazgatósági elnök jelöltjeit. Mindenesetre jogkörét szigorúan meg kell határozni a chartában.

Tehát azonnal meg kell határozni azt az időtartamot, ameddig az elnöknek joga van dolgozni, világosan le kell írni a hatáskörének szélességét, különösen a szervezet vagyona feletti rendelkezési jog területén. Ezen túlmenően a fő dokumentumban kötelező feltételek mellett a következő információk szerepelnek: a bérek összege, a vállalkozásnak okozott kár és veszteség következményei.

Ha a szövetkezetnek már van igazgatósága, az alapító okiratnak tartalmaznia kell azoknak a kérdéseknek a felsorolását is, amelyekről az elnöknek jogában áll önállóan dönteni.

A számára biztosított jogosítványok általában elegendőek ahhoz, hogy a szövetkezet nevében dolgozzon anélkül, hogy külön meghatalmazást kapna. Képviseli a szövetkezetet minden önkormányzati és állami hatóságban, illetve kezelheti (egyértelműen meghatározott határokon belül) vagyontárgyakat.szervezetek. Csak neki van joga megállapodásokat kötni és meghatalmazást aláírni (különösen a helyettesítési joggal rendelkezőket), folyószámlákat nyitni és lezárni, új alkalmazottakat felvenni és elbocsátani (ha ez a kitétel szerepel a chartában). Az elnököt mindenesetre teljes mértékben a szervezet taggyűlése irányítja.

Az Ellenőrző Bizottságról

Abban az esetben, ha egy vállalkozás pénzügyi munkájának ellenőrzése szükségessé válik, a közgyűlés külön bizottságot választhat. Ha a vállalkozás létszáma húsznál kevesebb, e tisztségre egy könyvvizsgáló nevezhető ki. Az ellenőrző bizottság tagja semmilyen esetben sem lehet a szövetkezet más végrehajtó szervének alkalmazottja.

A jutalék feladata a vállalkozás pénzügyi helyzetének az elmúlt beszámolási időszakra vonatkozó teljes körű ellenőrzése. Ezen túlmenően a szövetkezeti tagok közgyűlésének, a felügyelő bizottságnak, és ezzel egyidejűleg a szervezet dolgozóinak több mint 10%-ának külön utasítására a pénzügyi részt is ellenőrizheti.

A bizottsági tagok személyes kezdeményezésére történő ellenőrzések is megengedettek. Minden tagjának jogában áll megkövetelni a vállalkozás bármely vezetőjétől az összes szükséges pénzügyi és anyagi jelentés és egyéb dokumentum benyújtását.

Az ellenőrzések eredményeit a közgyűlés tagjai, valamint a felügyelő bizottság megtárgyalásra bocsátják. Amennyiben az ellenőrző bizottság tagjainak kompetenciája nem elegendő bizonyos összetett számviteli kérdések tisztázásához, jogosultak külső könyvvizsgáló (vagy könyvvizsgáló társaság) bevonására, haa megállapított formájú tevékenységek végzésére engedéllyel rendelkeznek.

Fontos! Ha a könyvvizsgálatot a szövetkezet dolgozóinak 10%-a kérte, akkor a könyvvizsgálók (szükség esetén) felvételének teljes költségét ők fizetik.

Mi a termelőszövetkezet felelőssége?

Minden felmerülő kötelezettségért a szervezet felelős a birtokában lévő összes vagyonért. A szövetkezet alapító okirata rendelkezik a másodlagos felelősség mértékéről és feltételeiről is, amely a szervezet minden tagját terheli, függetlenül a belépési részesedésük nagyságától. A társaság semmilyen módon nem vállal felelősséget az egyes alkalmazottak kötelezettségeiért. A termelőszövetkezetekről szóló törvény ugyanezt mondja.

Csak abban az esetben, ha a szövetkezeti tagnak olyan tartozásait kell megfizetnie, amelyek értéke meghaladja az összes vagyonának összértékét, akkor a teljes részesedését is behajthatja. A vállalkozás oszthatatlan alapját és egyéb pénzügyi eszközeit azonban ez semmilyen módon nem érinti. Így a termelőszövetkezet klasszikus vállalkozás, amely további felelősséggel jár.

Alapító okiratok listája

Rövid lesz, mivel egy ilyen dokumentum csak a vállalkozás alapszabálya. Tartalmaznia kell a szervezet teljes nevét, valamint a tényleges helyére vonatkozó információkat. Az alapító okiratban szerepel, hogy minden információnak rendelkezésre kell állnia a részvény-hozzájárulások összegéről, valamint azok befizetésének feltételeiről. Információkat is tartalmaz arróla szövetkezet tagjainak felelőssége a bevezetésükre vonatkozó eljárás megsértése esetén, valamint a vállalkozás tevékenységében való személyes részvétel feltételeiről. Egyes jogsértések esetén pénzbírságot vagy egyéb intézkedést alkalmazhatnak, amelyekről az alapszabály szintén fel van tüntetve.

Emellett legyen információ a nyereség és veszteség felosztásáról, valamint a termelőszövetkezet és valamennyi tagja felelősségének részletes leírása. Valamennyi végrehajtó szerv feladat- és hatásköre részletesen és részletesen le van írva, beleértve azokat az eseteket is, amikor az igazgatóság elnöke egyedül hozhat döntést.

Ha a szervezeti tagság megszűnéséről beszélünk, akkor a részvényjuttatás fizetési rendjére vonatkozó információkat is tartalmazza a dokumentum, valamint az új tagok felvételének és a munkavállalók vállalkozásból való kizárásának eljárását is. figyelembe vett. Részletesen ismerteti magát a szövetkezeti tagságból való kilépés folyamatát is, valamint minden olyan esetet, amikor a szervezet tagja kizárható abból. Adatrögzítésre kerül továbbá minden meglévő fióktelep, valamint az átszervezés és a teljes felszámolás lehetséges eljárása. A szervezet tevékenysége során a termelőszövetkezet alapszabályába a munkájához szükséges egyéb információk is bekerülhetnek.

Az átalakításról…

Mint már többször említettük, a közgyűlés egyhangú döntésével a vállalkozás társasági vagy gazdasági társaság létrehozásával újjászervezhető. Az ilyen átruházás eljárását törvény határozza meg, azt minden termelési és gyártási szempontnak kell követniefogyasztói szövetkezetek.

Milyen jogai vannak a szövetkezeti tagoknak?

Először is, minden munkavállalónak joga van részt venni a vállalkozás tevékenységében, valamint egy szavazata van a szövetkezeti közgyűlésen. Az alkalmazottak valamennyi végrehajtó testületbe, valamint ellenőrző bizottságba is beválaszthatók.

A vállalkozás tagjainak jogában áll szabadon javaslatot tenni a szervezet tevékenységének optimalizálására, illetve a vezetők munkájában feltárt hiányosságokat bejelenteni, ha indokolt. Ezen túlmenően a termelőszövetkezet minden tagja jogosult a vállalkozás termelési tevékenysége eredményeként kapott nyereség rá eső részére.

A szövetkezet minden tagja bármikor kérhet minden szükséges információt a szervezet tisztségviselőitől, valamint bármikor kiléphet tagságából, ezt követően a méretnek megfelelő összeget köteles fizetni. részesedéséből. Ha a munkavállaló jogait megsértették, jogában áll bírósághoz fordulni, ideértve a fellebbezést az igazgatóság tagjainak olyan határozatai ellen, amelyek így vagy úgy sértik a szövetkezet valamennyi tagjának érdekeit.

Természetesen a charta (és az Orosz Föderáció törvényei) rögzítette a bérhez való jogot, amelyet a munkavállalónak a szervezet tevékenységében való személyes részvételének összegéből számítanak ki. Általánosságban elmondható, hogy mindezt az információt a termelőszövetkezetekről szóló törvény tartalmazza, amelyről fentebb beszéltünk.

Szövetkezeti tagok kötelezettségei

A munkavállaló köteles részesedést fizetni, valamint részt vennia szervezet tevékenységét, közvetlen munkavállalást vállalva benne. Ezen túlmenően köteles mindenben betartani a belső szabályzatot és betartani az egyéb szabályokat, amelyeket a szövetkezet elnöksége fogadott el. Ezenkívül a termelőszövetkezet minden résztvevője leányvállalati felelősséget visel, amelynek fedeznie kell a vállalat összes felmerülő adósságát.

A nyereség felosztásáról

A nyereség felosztása mind a munkavállaló személyes munkavállalása, mind a részarányos hozzájárulás nagysága alapján történik. Ha azokról a szövetkezeti tagokról beszélünk, akik nem vállalnak személyes munkavállalást a szervezet munkájában, akkor a nyereséget közöttük osztják fel, figyelembe véve a személyes részesedés nagyságát. Ha a közgyűlés megfelelő döntést hoz, a befolyt pénz egy része felosztható a munkavállalók között. A nyereség felosztásának eljárását ebben az esetben szigorúan a vállalkozás alapszabályának kell szabályoznia.

Emellett az összes adó és egyéb kötelező befizetések befizetése után fennmaradó pénzt is szétosztják a szövetkezet tagjai között. Vegye figyelembe, hogy a szervezet tagjai között felosztott pénzeszközök összege nem haladhatja meg a teljes nyereség 50%-át, mivel minden mást a termelés fejlesztésére és a vállalkozás általános fizetőképességének biztosítására kell fordítani.

Befejezésül…

Jelenleg hazánkban ez a vállalkozási forma a legkevésbé elterjedt. A lényeg az, hogy ebben az esetbennagyszámú olyan képzett munkavállalót kell találni, akik személyesen hozzájárulnak a vállalat fejlődéséhez. Ezenkívül a támogatott felelősség, amelyet felelősségre kell vonni a vezetés hibáiért vagy szándékos helytelen magatartásáért, nem ösztönzi a potenciális befektetőket és a munkatársakat optimizmusra.

Egyszóval a vállalkozói szellem fejlődése hazánkban kevéssé múlik a szövetkezeteken.