Mik azok a kompetenciák? Kulcskompetenciák és értékelésük. A tanár és a tanulók kompetenciái

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A „kompetencia” egy olyan szó, amelyet talán nem is olyan gyakran használnak, de néha mégis elcsúszik bizonyos beszélgetések során. A legtöbb ember kissé homályosan érzékeli jelentését, összetéveszti a kompetenciával, és nem a helyén használja. Pontos jelentése ugyanakkor komoly érvként szolgálhat vitákban és vitákban, valamint az eljárásokban. Tehát mik a kompetenciák? Mit jelentenek és mik ezek? Nézzük meg közelebbről.

Terminológia

Efremova szerint a kompetencia egy olyan tudásterület és olyan kérdések köre, amelyekkel az egyén tisztában van. A második definíció ugyanezen forrás szerint azt mondja, hogy ez a szó jogok és hatáskörök halmazát is jelöli (tisztviselőre utal). Ez utóbbi a „szakmai kompetencia” kifejezésre szűkül. Valamivel szigorúbb, mint az első. De ez a meghatározás sokkal relevánsabb a kompetenciák valódi kérdésének lényege szempontjából, mivel az első lehetőségnek sok szinonimája van, és nem olyan szűken definiálható.

Kompetenciaés a kapcsolódó kifejezések

Két megközelítés létezik a kompetencia és kompetencia kifejezések értelmezésére:

• azonosító;
• differenciálás.

A kompetencia durván szólva valamiféle kompetencia birtoklása. Aszerint, hogy ez utóbbi kifejezést milyen széles körben értelmezik, és az első fogalommal való kapcsolatukat értelmezik. Egyébként az egyén minőségét, képességét jellemzi. A kompetenciát másképp értelmezik – ez mindenekelőtt egy halmaz.

Strukturálás

A kompetencia a következő szerkezeti elemek kölcsönhatásának szerves eredménye:

1. Cél. Személyes célok meghatározása, konkrét tervek készítése, projektmodellek felépítése, valamint cselekvések, tettek a kívánt eredmény elérése érdekében. Feltételezzük a célok és a személyes jelentések arányát.
2. Motivációs. Őszinte érdeklődés és őszinte kíváncsiság az iránt a munka iránt, amelyben az illető kompetens, a saját okainak jelenléte az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos minden felmerülő feladat megoldására.
3. Tájolás. A külső előfeltételek (a munka alapjainak megértése, a benne szerzett tapasztalat jelenléte) és belső (szubjektív tapasztalatok, interdiszciplináris ismeretek, tevékenységi módszerek, pszichológia sajátosságai stb.) elszámolása a munkafolyamatban. A valóság és önmaga – saját erősségei és gyengeségei – megfelelő értékelése.
4. Funkcionális. A megszerzett ismeretek, készségek, tevékenységi módok és módszerek nemcsak birtoklására, hanem gyakorlati felhasználására is alkalmas képesség jelenléte. Az információs műveltség tudatossága mintalapjait saját fejlődésük, ötletek és lehetőségek innovációjának kialakításának. A bonyolult következtetésektől és döntésektől való félelem hiánya, a nem szokványos módszerek megválasztása.
5. Vezérlés. A tevékenység során az áramlás mérésének és a következtetéseknek vannak korlátai. Előrelépés - vagyis az ötletek fejlesztése és a helyes és hatékony utak és módszerek megszilárdítása. A tettek és a célok aránya.
6. Értékelő. A három „én” elve: elemzés, értékelés, ellenőrzés. Az ismeretek, készségek vagy a választott cselekvési mód pozíciójának, szükségességének és hatékonyságának értékelése.

Mindegyik elem viselkedésével befolyásolhatja az összes többit, és jelentős tényező a "kompetenciák kialakítása" fogalmában.

Kategorizálás

A terminológia lehetővé tette annak megértését, hogy mi a kompetenciák általános értelemben. Pontosabban három nagy kategóriába sorolható:

• önvezetés;
• mások vezetése;
• a szervezet vezetése.

Minden kategória bizonyos számú fajt tartalmaz. Összesen húsz van.

A kompetenciák egy másik elv szerint is feloszthatók: például aszerint, hogy kinek a tulajdonosa. Az ilyen típusok szakmákat, szervezeteket és társadalmi csoportokat érintenek.

Vegye fontolóra a következőket:

1. Tanítási kompetenciák. A szakmai és pedagógiai kompetencia lényege.
2. A tanulók kompetenciái. A tudás és készségek korlátozott halmazának meghatározása.

Miért ezeket választották?

Relevancia

A tanár és a diák kapcsolata egy bonyolult szerkezet, amely sok elemből áll. A kompetencia hiánya az egyik ügyében hasonló problémát von maga után a másiknál. Ami azt illeti, hogy pontosan mit is kell belefoglalni egy tanár kompetenciájába, itt egy még kétértelműbb helyzet figyelhető meg.

Hallgatói kompetenciák

A legtöbb tudós ragaszkodik ahhoz, hogy a hallgatók kompetenciáját, vagy inkább számukat szigorúan korlátozni kell. Ezért a legfontosabbakat választották ki. Második nevük az alapvető kompetenciák.

Az európaiak hozzávetőlegesen, pontosítás nélkül állították össze a listát. Hat elemet tartalmaz. A tanulónak:

• a tanulás a fő tevékenység;
• gondolkodj - mint a fejlődés motorja;
• keresés - motivációs rétegként;
• együttműködés - kommunikációs folyamatként;
• alkalmazkodni – mint a társadalmi fejlődés;
• fogjon az üzlethez – a fentiek megvalósításaként.

A hazai tudósok felelősségteljesebben kezelték az ügyet. Itt vannak a hallgatók alapvető kompetenciái (összesen hét):

• A tanulás képessége. Feltételezi, hogy az önálló tanulásra képes tanuló ugyanazokat az önállóságra vonatkozó készségeket tudja alkalmazni a munkában, a kreativitásban, a fejlődésben és az életben. Ez a kompetencia magában foglalja a tanuló által választott tanulási célt, vagy a tanár által választott cél tudatosítását és elfogadását. Ez magában foglalja a munka tervezését és megszervezését, a speciális ismeretek kiválasztását és keresését, az önkontroll készségeit is.
• Közös kulturális. A személyes önfelfogás fejlesztése általában és a társadalomban, lelki fejlődés, a nemzeti és nemzetközi kultúra elemzése, a nyelvtudás jelenléte és használata, az erkölcsi és szociokulturális közös értékek önképzése, a toleráns interkulturális interakcióra való összpontosítás.
• Civil. Ez a kompetencia magában foglalja a társadalmi-politikai életben való eligazodás képességét, vagyis azt, hogy tudatában legyünk a társadalomnak, az államnak, valamint a társadalmi csoportoknak. A folyamatban lévő események elemzése, valamint a társadalommal és a hatóságokkal való interakció. Vegye figyelembe mások érdekeit, tartsa tiszteletben azokat, járjon el az adott ország vonatkozó jogszabályai szerint.
• Vállalkozó. Nemcsak a képességek jelenlétét, hanem megvalósítását is jelenti. Ide tartozik többek között a kívánt és a tényleges aránya, a tevékenységek megszervezése, a lehetőségek elemzése, a tervek elkészítése és a munka eredményeinek bemutatása.
• Közösségi. A társadalmi intézmények mechanizmusaiban elfogl alt hely meghatározása, a társadalmi csoportokban való interakció, a társadalmi szerepnek való megfelelés, a diplomácia és a kompromisszumkészség, a tetteiért való felelősség, a közösség.
• Információ és kommunikáció. Az információtechnológiai képességek ésszerű felhasználása, információs modellek építése, a műszaki fejlődés folyamatának és eredményének értékelése.
• Egészség. Mind a saját (erkölcsi, testi, lelki, szociális stb.) és mások egészségének megőrzése, amelyolyan alapvető készségeket foglal magában, amelyek hozzájárulnak a fenti egészségtípusok mindegyikének fejlesztéséhez és fenntartásához.

Kulcsképzettségek (alapkészségek)

Az európai országok egyet jelentenek a "kvalifikáció" és a "kompetenciák" szavak jelentésével. Az alapkompetenciákat alapkészségeknek is nevezik. Őket pedig azok a személyes és interperszonális tulajdonságok határozzák meg, amelyek különböző formákban nyilvánulnak meg a különböző társadalmi és munkahelyi helyzetekben.

A kulcskompetenciák listája a szakképzésben Európában:

• Közösségi. Új megoldások kidolgozása és megvalósítása, felelősség a következményekért, a személyes érdekek és a dolgozókkal való összhangja, az interkulturális és interetnikus jellemzőkkel szembeni tolerancia, tisztelet és együttműködés, mint a csapatban való egészséges kommunikáció garanciája.
• Kommunikatív. Szóbeli és írásbeli kommunikáció különböző nyelveken, beleértve a különböző programozási nyelveket, kommunikációs készségeket, kommunikációs etikát.
• Közösségi információ. A társadalmi információk elemzése és észlelése a kritikai józanság prizmáján keresztül, az információs technológiák birtoklása és használata különféle helyzetekben, az ember-számítógép séma megértése, ahol az első hivatkozás parancsolja a másodikat, és nem fordítva.
• Kognitív, más néven személyes. A spirituális önfejlesztés igénye és ennek az igénynek a megvalósítása az önképzés, fejlődés, személyes növekedés.
• Interkulturális, beleértve az interetnikusokat is.
• Különleges. Tartalmazza a szakmai területen a megfelelő kompetenciához szükséges készségeket, az e tevékenységben való önállóságot, a cselekvések megfelelő értékelését.

Kompetencia és képesítések

A posztszovjet tér emberének azonban kissé furcsa a címben szereplő kifejezéseket szinonimaként hallani. Kezd újra felmerülni a kérdés, hogy mik a kompetenciák, és némi tisztázásra szorul a világosabb definíció érdekében. A hazai kutatók a képesítést elégséges felkészítésnek nevezik a kerettevékenységre, stabil és korlátozott állapotban. A kompetencia keretrendszer elemének számít.

De ez csak a különbségek kezdete. Ezenkívül a különböző forrásokból származó kulcskompetenciák neve és értelmezése eltérő.

Zeer egyetemes tudásnak, valamint interkulturális és szektorközi tudásnak nevezte a kulcsot. Véleménye szerint elősegítik az egy-egy szakmai tevékenységi körhöz szükséges specifikusabb készségek megvalósítását, valamint alapjai a nem szokványos és új helyzetekben való alkalmazkodásnak, valamint a minden körülmények között eredményes és hatékony munkavégzésnek.

Szakmai kompetenciák

B. I. Baidenko egy másik fontos réteget emelt ki: a szakmailag orientált kompetenciákat.

A fogalomnak négy kötelező érvényű értelmezése van:

1. Rugalmasság és rugalmasság kombinációja az információk megszerzésében és elfogadásában, valamint a kapott adatok professzionális környezetben történő problémamegoldásban való felhasználásában;nyitottság a fenti környezettel való interakcióra.
2. A szabványok tervezési konstrukciójaként használt minőségi kritériumok, terjedelem és releváns információk.
3. A termelékenységhez és hatékonysághoz hozzájáruló tulajdonságok és készségek hatékony megvalósítása.
4. A tapasztalat és az információ kombinációja, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy előrehaladjon a szakmai életében.

Ha figyelembe vesszük a Baidenko által javasolt terminológiát, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a szakmai hozzáértés nem csak készség, hanem belső hajlam a célszerű és a feladat követelményeinek megfelelő cselekvésre a munkaterületén. Egy hozzáértő alkalmazott készen áll rá.

A tanári kompetenciák a szakmai kategóriák egyike, valamint a szakmai és pedagógiai kompetenciák területét is lefedik. Erről lentebb bővebben.

Szakmai és pedagógiai kompetencia

A pedagógus kompetencia fogalma a pedagógus személyes képességeinek kifejeződése, melynek köszönhetően képes önállóan hatékonyan megoldani a nevelési-oktatási intézmény adminisztrációja által rábízott, valamint a nevelési-oktatási intézményben felmerülő feladatokat. képzési tanfolyam. Ez az elmélet a gyakorlatba átültetve.

A tanár készségei a képességek három fő rétegében oszlanak meg:

• valós tanulási technikák használata;
• rugalmasság a döntéshozatalban, sokféle technika minden feladathoz;
• fejleszd magad tanárként, újíts meg ötleteket és fejleszd készségeidet.

Attól függőenEzen rétegek birtokában öt szint van:

• A kompetencia első szintje a reproduktív.
• Második – adaptív.
• A harmadik helyben modellezés.
• Negyedik – rendszermodellezési ismeretek.
• Ötödik – rendszermodellező kreativitás.

A kompetenciák értékelése a következő követelmények alapján történik:

• testreszabás;
• korábbi évfolyamok összehasonlítása a szakmai fejlődés azonosítása érdekében;
• diagnózis - a kompetenciák fejlesztésére, a fejlesztési módok és tervek kidolgozására is irányuljon;
• motivációk és lehetőségek megteremtése az önvizsgálatra, önértékelésre.

A kompetencia értékelése a következő kritériumokon alapul:

• a téma ismerete;
• innováció;
• munka hozzáállás;
• pszichológiai és pedagógiai alapok ismerete;
• tantervek készítésének képessége;
• tantervek eredményessége;
• pedagógiai tapintat;
• diákokhoz való hozzáállás;
• egyéni megközelítés alkalmazása a munkában;
• motiválja a tanulókat;
• a tanulók tudományos gondolkodási képességének fejlesztése;
• a tanulók kreatív gondolkodásának fejlesztése;
• a téma iránti érdeklődés felkeltésének képessége;
• kompetenciák az órán - munkatípusok és tevékenységek;
• helyes beszéd;
• visszajelzés;
• dokumentáció;
• önképzés, személyiség- és készségfejlesztés a tantárgybantevékenységek;
• tanórán kívüli tevékenységek:
• kommunikáció a szülőkkel, kollégákkal, adminisztrációval.

Felsőbb szervezetek kompetenciája

Érdekesek azok az esetek, amelyek maguk határozzák meg az alacsonyabb rangú kompetenciák kezelését. Milyen végzettséggel kell rendelkezniük?

Hatósági hatáskör:

• politikai megvalósítás (belső és külső);
• a társadalmi-gazdasági szféra ellenőrzése;
• alsó hatósági hatáskörök irányítása, egységes struktúra hatékony működésének biztosítása;
• a kötési elemek integritásának megőrzése;
• felmerülő problémákra alkalmas speciális programok kialakítása, programok megvalósítása;
• a jogalkotási kezdeményezési jog érvényesülése.

A hatalom, mint tudod, végrehajtó, bírói és törvényhozó hatalomra oszlik. A bíróságok hatáskörét szintjük alapján határozzák meg. Például a Nemzetközi Bíróság csak államok közötti ügyekkel foglalkozhat, míg a választottbíróság a gazdasági ügyekben illetékes. Az ilyen szervezetek hatáskörét alapszabályuk, valamint az Alkotmány határozza meg.

Gazdasági szervezetek, cégek stb. kompetenciái

A vállalat kulcskompetenciái képezik stratégiai fejlesztésének alapját, melynek célja a teljesítmény javítása és a profitszerzés. A megfelelő képesítés megléte lehetővé teszi a szervezet számára, hogy ne csak a felszínen maradjon, hanem a következő szintre léphessen. Az alapvető kompetenciáknak szorosan kapcsolódniuk kell a tevékenységekhezcégek. Így érheti el a legnagyobb hasznot.

Egy szervezet kompetenciái egy gazdasági társaság példáján a kereskedelem területén:

• a tevékenységi terület (piac) ismerete és ezen ismeretek folyamatos frissítése;
• képesség a megszerzett ismeretek elemzésére és a megfelelő döntések meghozatalára a vállalat érdekében;
• a továbblépés képessége.

Következtetés

A kompetenciák fogalma további két kifejezéssel határos: a kompetenciával, amelynek hatóköre kissé elmosódott, és a képesítéssel. Az első lexikális sajátosságok és etimológia miatt némileg összetéveszthető az eredetivel, a hozzá való viszonyt a kompetencia kifejezésének megválasztása határozza meg. A képesítésekkel valamivel nehezebb a helyzet: az európai közösségben a fogalmakat azonosítják, miközben a hazai tudomány hallgatólagosan beleegyezett abba, hogy többet, mintsem megkülönbözteti őket. Emiatt a kulcskompetenciák kijelölésének helyzete nem olyan egyértelmű, mint szeretnénk.