2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30
A híres ignalinai atomerőmű a szovjet korszakban épült Litvániában. Eredetileg 6 erőművet kellett volna itt használni, amelyek egyenként 1185-1380 MW energiateljesítményűek. A projektet azonban különböző okok miatt soha nem valósították meg. Nézzük meg, miért nem épült meg soha ez az erőmű, és hogyan néz ki ma az Ignalinai Atomerőmű.
Épület és tervek
Az állomás építése 1974-ben kezdődött. Ezzel párhuzamosan épült egy város, ahol ezt a hatalmas vállalkozást kiszolgáló alkalmazottaknak kell élniük. Tehát a legelső erőegységet 1983. december 31-én indították el. 1987-ben helyezték üzembe a második blokkot. Összesen 4 reaktor építését várták, a jövőben pedig további 2 reaktort. A harmadikat 1985-ben fektették le. Azonban soha nem épült meg. Ami a negyedik erőforrást illeti, az általában csak a tervekben maradt.
Valószínű, hogy ha nem lett volna az úgynevezett szerkezetátalakítás, akkor az összes reaktort üzembe helyezték volna, és Litvánia "megfürödött volna" az olcsó áramban, de a végleges projektLitvánia EU-csatlakozásával lezárult. Kár, mert ezt az atomerőművet szerelték fel akkoriban a legerősebb víz-grafit reaktorokkal, amelyek nagy teljesítményt adtak.
Az Ignalinai Atomerőmű üzemeltetésének kilátásai
Igazán rózsásak voltak. Végtelenül lehet beszélni ennek az erőműnek a működési kilátásairól. Ennek köszönhetően Litvánia hatalmas mennyiségű, nagyon olcsó áramot kapott. Az országnak mindössze évi 10 milliárd kWh-ra van szüksége. A két munkaegység ugyanakkor összesen 12,26 milliárd kWh villamos energiát termelt ugyanennyi idő alatt. Általánosságban elmondható, hogy a többi vízerőművet és szélmalmot is figyelembe véve évi 13,9 kWh volt az ország. Következésképpen 3,9 kWh áramot lehetne eladni a környező államoknak. Képzeld el, hányszorosára nőne az ország energiakapacitása, ha megépülne a harmadik és negyedik energiablokk!
A lakosság és a termelés olcsó villamos energiája, valamint a többlet kW/h eladásából származó devizaköltségvetési lehetőség mellett az ország hatalmas beruházásokat kaphat az ipar területén. Hiszen a nagy pénzemberek mindig olyan kényelmes országokat keresnek, ahol olcsó az áram. Litvánia ebben az esetben ideális platform. Mit is mondhatnánk azokról a politikai osztalékokról, amelyeket az ország az energiafüggő országoktól kapna? Sajnos mindez elveszett, és ma a litvániai Ignalina Atomerőmű gyakorlatilag nem működik.
A bezárás jelentett okai
A Szovjetunió összeomlása után Litvánia kormánya ésa lakosság áradozott az EU-csatlakozás gondolatáról. Ennek egyik feltétele az Ignalinai Atomerőmű bezárása volt a biztonság érdekében. A tény az, hogy ez az erőmű olyan reaktorokat használt, amelyek szerkezetileg hasonlóak voltak a csernobili atomerőmű reaktoraihoz. És bár a NAÜ szerint az Ignalina Atomerőmű az egyik legbiztonságosabb erőmű volt, az EU bezárását követelte. Ellenkező esetben lehetetlen lenne a tagság ebben a szervezetben.
A litván kormány elfogadta ezeket a feltételeket, és úgy döntött, hogy leállítja az állomást. 2004-ben az első blokk működését leállították, 2009-ben pedig a másodikat. Litvánia teljes mértékben teljesítette az EU-tagsághoz szükséges feltételeket, de az erőművek leállításának és leállításának folyamata még mindig tart, és a befejezést 2034-re tervezik.
A bezárás valós okai
Sok szakértő úgy véli, hogy az INP bezárásának valódi oka az volt, hogy az EU vezetői nem akartak erős tagságot vállalni az EU-ban, amely a vezetőkkel együtt teljes jogú taggá válna. Az erőmű leállása után Litvánia kénytelen volt drága energiaforrásokat külföldön vásárolni, költségvetése pedig új pénzzel kezdett megtelni.
Ennek eredményeként az EU-tól függő országgá vált, amely adott esetben a számára nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételeket képes elfogadni más EU-államok kedvében. De ha Litvániának lenne egy ilyen szilárd eszköze a befektetések és a tőke költségvetésbe vonzására, az ország kormánya másként viselkedett volna.
INPP ma
Hogy néz ki az objektum ma, az Ignalinszkaja fotóján láthatóA cikkben szereplő atomerőművek. Sajnos ma már nem termel áramot, és a leállás szakaszában van. Az a tény, hogy egy erőmű leállítása összetett és hosszadalmas folyamat. Nem lehet csak úgy lakatot tenni a kapura, mert a nukleáris üzemanyagra vigyázni kell.
2017. január 20-án 1991 ember dolgozott az állomáson. Valamennyien a kiégett fűtőelemek tárolásával kapcsolatos munkákat végzik, az atomerőművekben hagyott berendezéseket dekontaminálják, szétszerelik, valamint tárolókat hoznak létre a rövid élettartamú kis aktivitású hulladékok számára.
Az összes munka befejezésének becsült dátuma 2034 augusztusa. Ez előtt az idő előtt az első és a második blokk reaktorblokkjait szét kell szerelni.
Ajánlott:
Atomerőmű-2006: új generációs orosz atomerőmű projekt
Furcsa módon, de ma az egyik legtisztább energiafajtát … atomnak tekintik! És általában nagyon indokolt. Igen, az atomerőművekben keletkeznek veszélyes hulladékok, de ezek mennyisége viszonylag csekély, és az emberiség már rég megtanulta, hogyan olvasztja be azokat üvegszerű anyaggá, amely nem korrodálódik, és több ezer évig földalatti bunkerekben tárolható
Leningrádi Atomerőmű: történelem. A leningrádi atomerőmű ereje
A leningrádi atomerőmű a régióban élők millióinak teszi lehetővé, hogy békében éljenek. Annak ellenére, hogy egy békés atom veszélyes, az állomás több mint negyven éve működik sikeresen
Új generációs atomerőmű. Új atomerőmű Oroszországban
A békés atom új korszakba lépett a 21. században. Mi a hazai energetikusok áttörése, olvassa el cikkünkben
Úszó atomerőmű, Lomonoszov akadémikus. Úszó atomerőmű a Krím-félszigeten. Úszó atomerőművek Oroszországban
Úszó atomerőművek Oroszországban – hazai tervezők projektje kis teljesítményű mobil egységek létrehozására. A fejlesztésben részt vesz a „Rosatom állami vállalat”, a „B altic Plant”, a „Small Energy” és számos más szervezet
Úszó atomerőmű "Akademik Lomonoszov". Úszó atomerőmű "Northern Lights"
Új szó a békés atom – egy úszó atomerőmű – alkalmazásában az orosz tervezők újításaiban. A mai világban az ilyen projektek a legígéretesebbek olyan települések áramellátásában, amelyekhez a helyi erőforrások nem elegendőek. És ezek offshore fejlesztések az Északi-sarkvidéken, a Távol-Keleten és a Krím-félszigeten. A B alti Hajógyárban épülő úszó atomerőmű már most is nagy érdeklődést vált ki a hazai és külföldi befektetők körében
