A fa sűrűsége, az anyag jellemzői és tulajdonságai

Tartalomjegyzék:

A fa sűrűsége, az anyag jellemzői és tulajdonságai
A fa sűrűsége, az anyag jellemzői és tulajdonságai

Videó: A fa sűrűsége, az anyag jellemzői és tulajdonságai

Videó: A fa sűrűsége, az anyag jellemzői és tulajdonságai
Videó: ЗАПРЕЩЁННЫЕ ТОВАРЫ с ALIEXPRESS 2023 ШТРАФ и ТЮРЬМА ЛЕГКО! 2024, Lehet
Anonim

A fa tömegének térfogataránya - így számítják ki a fa sűrűségét, , függetlenül attól, hogy milyen fajtáról beszélünk. Kg\m3 - így fejeződik ki és jelzi ezt a jellemzőt. Minden egyes fajtánál a sűrűség a sejtet meghatározó anyagoktól függ. Ezenkívül a faanyag térfogategységenkénti tömege meglehetősen fontos paraméterré válik. Ez a tulajdonság nagymértékben meghatározza azt a tényt, hogy minden fajtának megvan a saját sűrűsége.

Mit kell még tudni a sűrűségről?

fa sűrűsége
fa sűrűsége

Egy adott fajta sűrűségének kiszámításakor átlagos vagy feltételes jellemzőről beszélnek. Feltételes esetén a tömeg térfogatához való viszonyról beszélnek, de a sejtüregek térfogatát nem veszik figyelembe. És magát a fát teljesen száraz állapotban értékelik.

Minden fafajtánál a fő anyag megközelítőleg azonos összetevőkből áll. A fa sűrűségének kiszámításakor , ezt folyamatosan emlékezni kell. Ez az oka annak, hogy ez a feltételes tulajdonság minden fajtánál megközelítőleg azonos értékű. Ez az 1-es szám, 56 gsm2. Nál nél12 százalékos páratartalom esetén a fizikai és mechanikai tulajdonságok összes mutatóját meghatározzák. A fa sűrűsége összefügg az erővel. Ez a tulajdonság nagymértékben függhet a páratartalomtól is. Vannak speciális táblázatok egy adott fajta jellemzőinek tanulmányozására.

Mi a helyzet az átlagos sűrűséggel?

fa sűrűség táblázat
fa sűrűség táblázat

A fa porozitása és páratartalma a fő mutatók, amelyek meghatározzák ezt a paramétert. Az értéket általában 15 százalékos páratartalomra vonatkoztatva adják meg.

Miért olyan fontos tudni ezt a tulajdonságot?

A gyakorlatban egy fa sűrűsége nagyon sokat számít. Például a fa nehezebb és keményebb lesz, amelyben ez a mutató magasabb. Ez azt jelenti, hogy az anyagot nehezebb lesz feldolgozni. A nagyobb sűrűségű, fertőtlenítő fát is rosszabbul dolgozzák fel, mint más lehetőségeket.

Ez a paraméter szolgál az osztályozás alapjául, amely szerint a meglévő fajtákat három csoportba lehet osztani. Például alacsony sűrűségű fák. A tűlevelűek közül ebbe a csoportba tartozik mindenféle fenyő és lucfenyő, fenyő, mindenféle cédrus és boróka. Ha már keményfáknál tartunk, akkor említést érdemel az amuri bársony, mandzsúriai, szürke és fehér dió, vetési gesztenye, fekete-fehér éger, nyárfa, mindenféle fűz, hárs és nyár.

Milyen fafajták vannak még?

fafajok sűrűsége
fafajok sűrűsége

Az átlagos számok ebben az irányban 560-tól 750-ig terjednek. A tűlevelűek közül a tiszafa és a vörösfenyő tartozik ideész. De a keményfáknak sokkal több képviselője van itt. Például mandzsúriai és közönséges kőris, alma, datolyaszilva, hegyi kőris, platán, dió, mogyoró, juhar, szil, szil, mongol, mocsár, keleti és nyári tölgy, körte, szil, európai és keleti bükk, fekete és sárga, bolyhos, szemölcsös nyírfa. Ezek olyan fajok, amelyeknek a fa sűrűsége csaknem azonos. A táblázat segít megérteni ennek a paraméternek a jellemzőit, csak keresse meg a megfelelő anyagot.

A 750-nél nagyobb számok nem túl gyakoriak, de még mindig találhatunk ilyen fákat. Például pisztácia és puszpáng. Vagy rablás. A fafajok sűrűsége ebben a csoportban valóban meglepő, de ezeknek a növényeknek a többsége hazánkban gyakorlatilag nem található.

Ajánlott: