Beton mobilitása: típusok, táblázat, GOST és jellemzők

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az építőipar az egyik legfejlettebb, ezért nagyszámú, változatos tulajdonságokkal rendelkező építőanyagot használ fel. Egyes anyagokra, például betonkeverékekre pedig azonnal számos követelményt támasztanak. Az egyik fontos tulajdonság, amellyel minden habarcsmárkának rendelkeznie kell, a beton mobilitása. Vegye figyelembe a cikkben.

Általános információ

Van olyan, hogy működőképesség. Ez a kifejezés azt jellemzi, hogy a betonkeverék a kiválasztott tömörítési módszerrel hogyan tölti ki a zsaluzatot, és egyben tömörített és homogén masszát képez. Ennek a tulajdonságnak a leírására olyan jellemzőket használnak, mint az összekapcsolhatóság, a merevség és a mobilitás. A beton mozgékonyságát biztosító kúp (kúphuzat) az anyag azon tulajdonsága, hogy csak a saját súlya miatt terül el egy területen. Ez a paraméter a fő paraméter abban az esetben, ha a keverék egy adott építkezésen való felhasználásának tűréshatárát értékelik.

Mobilitási kategóriák

Fontos itt megjegyezni, hogyennek a megoldásnak a kényelme éppen a beton mobilitásában rejlik. Ezen kívül ennek a paraméternek több meghatározott áramlási sebessége is van. A függés hozzávetőlegesen a következő: minél nagyobb ez a jellemző, annál jobban kitölti a zsaluzatot, és jobban körbefolyik az ömlesztett vasalás körül, valamint jobban szétterül az összetett konfigurációk zsaluzatán.

Minden betonkeverék két kategóriába sorolható – alacsony esésű és magas zuhanású. Az első kategóriába tartozó megoldásokat nem alkalmazzák az építőiparban előzetes lágyítószerekkel való keverés, valamint előzetes vibrokompressziós eljárás nélkül. Ebbe a kategóriába kezdetben azok a márkák tartoznak, amelyek kis mennyiségben tartalmazzák a fent említett lágyítószereket.

Mobilitásfüggőség

Általánosságban elmondható, hogy a beton mobilitása olyan tényezőktől függ, mint a minőség és a mennyiség, valamint maguktól a keverék alkotóelemeitől.

Ha részletesebben megvizsgáljuk a kérdést, akkor ez a paraméter olyan tulajdonságoktól függ, mint a cement márkája, a cementpaszta sűrűsége, a víz és a cement aránya, valamint a cement frakciója és alakja. a töltőszemcse (homok és zúzott kő).

Érdemes megjegyezni, hogy ez a tényező a keverék zsaluzatba öntésének módjától függően is változik. Például, ha egy anyagot egy sűrű és terjedelmes erősítőketrecbe öntünk, akkor olyan keveréket kell választani, amelynek mobilitása meglehetősen magas lesz. Ezt az a tény indokolja, hogy ilyen körülmények között nagyon nehéz lesz vibrotampingot alkalmazni.nehéz.

Ha alacsony esésű habarcsot használnak ilyen körülmények között, akkor a betontömörítési művelet után az nem felel meg minden szükséges szabványnak, például a porozitásnak vagy a héjaknak.

Ezért a kompozíció márkájának kiválasztásakor meg kell érteni és tudni kell, hogy milyen követelmények vonatkoznak az objektum tartószerkezetére, különösen, ha az alapozást öntik, és ismerni kell a pontos feltételeket is. az anyagot a zsaluzatba önteni. Figyelembe kell vennie az olyan jellemzőket is, mint a csatlakoztathatóság és a merevség.

Megjelölés

Az elem mobilitási mutatójának rövid jelzésére használja a "P" betűt. Az olyan tényezőtől függően, mint a fokozatosság, indexet adok ehhez a megjelöléshez. Minél magasabb az index értéke, annál nagyobb a készítmény folyékonysága. A beton mobilitásának 5 fokozata van. Így a P1-től P3-ig terjedő összes kompozíció alacsony mobilitásúnak minősül, a P4 és P5 pedig nagyon mobilnak minősül.

Például a P1 habarcsot olyan célokra használják, mint a lépcsők építése. Bár érdemes megjegyezni, hogy ennek ellenére az ilyen betont ritkán használják, és ugyanakkor mindig átmegy a kompozíció mechanikai tömörítésén. Szinte minden szabványos épület olyan mobil betonkeverékekkel épül, mint a P2 és P3.

A P4 jelölésű bélyegzők oszlopok vagy magas alapozások felállítása esetén használatosak. Ez a munkakategória sűrű megerősítésre utal. A legtöbb folyadékA P5 habarcs csak gyakorlatilag zárt zsaluzatba való öntésre szolgál.

Kúpos huzat

Több módszer is használható ennek a paraméternek a számértékben történő meghatározására. A különbség ezek között a módszerek között a végeredmény megszerzésének nehézségében rejlik.

A leggyorsabb módszer a kúpos huzat. Ez a művelet határozza meg, hogy a beton milyen gyorsan zsugorodik pusztán saját súlya hatására. Fontos megjegyezni, hogy a számításokat azzal a feltétellel végezzük, hogy az oldatot egy előre elkészített kúpba öntjük.

A beton mobilitási osztályának meghatározásához ezért kúpos fémformát kell használni. Ennek az űrlapnak a méretei attól függnek, hogy melyik zúzottkő frakciót választják. Tegyük fel, hogy a kúp magassága 300 mm, a kis átmérője 100 mm, a nagyé 300 mm. Ilyen mutatókkal a kúp térfogata 7 liter lesz.

Osztály meghatározása

A beton mobilitási indexének ilyen módon történő meghatározásához a következő manipulációkat kell végrehajtani. A betonhabarcsot három részletben, kúp alakúra helyezzük a széles oldalán. Mindegyik réteget bajonett segítségével kell tömöríteni. Minden réteghez 8-9 mozdulatot kell végezni, ehhez sima megerősítést kell használni.

Ha felesleges keverék képződik, akkor azt el kell távolítani. Utána meg kell fordítani a formát, mint a gyerektortát. Így lehetséges lesz a benne lévő teljes keverék felszabadítása. Ezutánadunk egy kis időt a beton leülepedésére, és megtörténik a mobilitás ellenőrzésének folyamata.

Ehhez számítsa ki a megoldás csökkentett magasságát az űrlap felső széléhez képest. A pontosabb eredmény vagy a számtani átlag elérése érdekében az eljárást többször meg kell ismételni. A kúp magassága - 300 mm és a beton leülepedésének mértéke közötti különbség az anyag mobilitása lesz.

Ha nincs különbség, akkor a keverék a legmerevebb összetételhez van hozzárendelve. Ha a csapadék alatt a különbség elérte a 150 mm-t, akkor az ilyen összetételt inaktívnak tekintik. Ha a különbség elérte a 150 mm-t vagy többet, akkor a márka rendkívül mobilnak minősül.

Második módszer

Az összetétel mobilitás-vizsgálatának egyik módszere a viszkoziméterrel végzett teszt. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha az oldatban a zúzottkő-frakció 0,5-4 cm.

A kísérlethez kúpos formát kell kialakítani és betont kell önteni az előző kísérlethez hasonlóan. Ezt követően egy rezgőasztalra tesszük. Ezután a forma belsejébe egy állványt ragasztanak, amelyen felosztások vannak. A tetejére egy fém korongot tesznek. Ezen műveletek után a rezgőasztal és egyben a stopper bekapcsol. Ezt követően meg kell határozni azt az időt, amely alatt a lemez egy bizonyos jelre esik. A kapott együtthatót meg kell szorozni egy 0,45-ös állandóval. A művelet számszerű eredménye határozza meg a beton mozgékonyságát.

Harmadik módszer

A másik alkalmazott módszer azkísérletek a formákkal. A kísérlet végrehajtásához rendelkeznie kell egy nyitott oldalú kockával. A tartály méretei, például 200x200x200 mm. Egy ilyen kocka zúzott kővel készült keverék minden frakciójához használható, legfeljebb 7 cm. Az eszköz belsejébe kúp alakú betontömeget kell helyezni.

Ezen folyamatok befejezése után a kocka átkerül a rezgőlemezre. Itt is szükséges egyszerre bekapcsolni a tűzhelyet és a stopperórát is. Ebben a kísérletben meg kell határozni azt az időt, amely alatt az oldat kitölti a kocka összes sarkát, és a keverék felülete teljesen sík lesz.

Az eredményként kapott időt meg kell szorozni egy állandó 0,7-es együtthatóval. A szorzás után kapott szám a beton mobilitása lesz.

Beton mobilitási asztal

A különböző mobilitási mutatókkal rendelkező betonkeverékek kényelmesebb használatának érdekében ezeket a jellemzők szerint rendszeresítették. A megmunkálhatóság egyéb tulajdonságait ugyanezen elv – koherencia és merevség – szerint strukturáltuk. Mindezeket az adatokat táblázat formájában helyeztük el.

Szerinte, ha a kúp 1-5 cm-rel zsugorodik, akkor az anyag merev vagy nehéz mobilitáshoz tartozik. Az ilyen jellemzőkkel rendelkező beton P1 jelzésű. A P2 és P3 fokozatokat 5-10 cm-es, illetve 10-15 cm-es kúpzsugorodás jellemzi. A P4 jelölés azt jelzi, hogy a zsugorodás a 15-20 cm-es tartományban van.. A fennmaradó oldatok, amelyek mobilitási indexe meghaladja a 20 cm-t, a P5 csoportba tartoznak.

Van GOST isa beton mobilitása, amely szabályozza az összes keveréktípus főbb mutatói szerint több kategóriába való felosztását. Tehát ez az állami szabvány az összes megoldást két kategóriába sorolja - ezek a használatra kész keverékek (BSG) és a száraz keverékek (BSS). Továbbá meg kell jegyezni, hogy az egyes anyagok bedolgozhatósága szerint több csoportra oszthatók. Az első csoport a szuperkemény (SJ), a második csoport a kemény (F) és a harmadik csoport a mobil (P).

Ahhoz, hogy bármely márkájú beton minőségét meghatározhassuk, ellenőrizni kell annak alapvető tulajdonságait: átlagos sűrűségét, megmunkálhatóságát, szegregációját és a beszívott levegő térfogatát.