Téli növények: vetés, talajművelés, halálokok

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Intenzív mezőgazdasági művelésű téli kultúrák akár 60-80 c/ha termést is hoznak. Az ilyen eredmények eléréséhez szükséges a vetés előtti talaj-előkészítés a technológia megzavarása nélkül, a vetésidő betartása, az adott gazdaság számára optimális vetésmód alkalmazása, valamint a növények növekedési és érési időszakában történő megfelelő gondozása. Ekkor a téli vetemények pusztulását minimálisra lehet csökkenteni.

A téli és tavaszi növények fogalma

A téli növények a kalászosok egynyári növényei, gyakrabban a kalászos családok. Az ilyen növények életük során több hónapos áttelelést igényelnek. A téli növényeket ősszel kell elvetni, és tél után be kell takarítani. Ilyen növények a téli búza, árpa és rozs fajtái.

A téli növények mellett vannak tavaszi kenyerek. A téli kultúrákkal ellentétben a tavaszi növényeket tavasszal kell elvetni, a termést a vetés évében takarítják be. Ezek az egynyáriak magasabbat igényelnekhőmérséklet és meleg tavaszi nap. Ezek a növények közé tartozik a tavaszi búza, árpa, rozs, zab és sok más kölesfajta.

A téli növények előnyei

A tavaszi és téli növényeket széles körben használják a mezőgazdaságban, e növények fajtáit takarmányozásra, lisztőrlésre és a lakosság további fogyasztására használják.

A növények téli formáit azonban sokkal jobban megbecsülik, mert. számos biológiai előnnyel rendelkezik:

1. A téli termés több hasznos tömeget képes felhalmozni, a telelési időszakban erőteljes gyökérrendszert fejleszt ki.
2. Az elviselt tél után a növények gyorsan növekednek. Sokkal korábban gyökereznek, és ennek eredményeként korábban érnek.
3. A gyomnövények nem akadályozzák a téli növények termését: sikeresen lehagyják a növekedésben és fejlődésben, és tömegükkel egyszerűen elnyomják.

Emellett az őszi vetés és a korai betakarítás enyhítheti a mezőgazdasági munka feszültségét.

A megfelelő vetésidő javítja a téli termésállóságot

A téli növények nagy fagyállósággal és télállósággal rendelkeznek. A télállóság biztosítja, hogy a növény alkalmazkodjon a téli körülményekhez. Általában ez a tulajdonság közvetlenül függ a termesztett növény fajtájától. Sok múlik azonban az emberi tényezőn is: fontos a növények megfelelő felkészítése a télre, és a minőségi mezőgazdasági technológia alkalmazása. A télállóságot keményítéssel érik el, amely két szakaszban történik. Az első szakaszra ősszel kerül sor8-15 fok között melegszik a levegő. A második szakasz az őszi időszak vége, ezek enyhe fagyok, a hőmérséklet 5 fokra csökken.

Az első fázis felelős a szénhidrátok fokozott felhalmozódásáért a növényekben. Az első periódus végén 2-3-szor több különböző cukrot tartalmaz a tenyészet, mint az időszak elején. A növény tavasszal szénhidrátot használ, ami elősegíti a fokozott növekedést és fejlődést. Ezenkívül a cukrok fontos védő funkciót is ellátnak.

A második fázis során a növényi szövetek kiszáradnak, megváltozik a növényi sejtek összetétele. A kefelé is változik, ami segít a növények fagyállóságának elérésében. Az 5 fokig terjedő első fagyoknál a növényi sejtek egyszerű anyagokat alkotnak, a sejtek belsejében fokozódik az ozmózis. A kultúra több vizet tart vissza, és növeli a gyökerek szívóképességét. Mire a keményedés második szakasza befejeződik, a téli növények sejtjeiben megjelennek a túlhűtéshez szükséges feltételek. Az összetett vegyületek egyszerűbb anyagokra bomlanak.

A téli növények vetése az adott régió éghajlati adottságaitól függ. Az északi régiókban a vetés augusztusban, délen - szeptemberben vagy októberben történik. A fő elv az, hogy lehetővé tegyük a növények számára, hogy megerősítsék a gyökérrendszert az átteleléshez, és biztonságosan menjenek át a kikeményedési fázisokon. Ne rohanjon a vetéssel: a növények jobban ki vannak téve a különféle betegségeknek és baktériumoknak. Késői vetéssel azonban a téli növényeknek nincs idejük erős gyökérrendszer kialakítására és a telelésre való felkészülésre a fagy beállta előtt. Kiderült, hogy a normális fejlődéshezés a gyökeresedő növényeknek körülbelül 45-60 napra van szükségük 5 Celsius-foknál alacsonyabb levegő hőmérséklet mellett.

A búzát sokkal korábban kell ültetni, mint a rozst. Ez annak köszönhető, hogy a vetés után a rozs még mindig folytatja a fejlődését, míg a búza már leállította.

A téli növények vetésének módjai

Többféle mód van a téli növények vetésére. Alapvetően be kell tartania ezt a szabályt: biztosítani kell a vetőmagok egyenletes eloszlását a tábla teljes területén. A téli növények szórványos vetése teremti meg a legkedvezőbb feltételeket az egyes növények éréséhez. Ehhez a vetésmódhoz egy speciális eszközt hoztak létre - egy vetőgépet. Ez a módszer azonban jelentősen lelassítja az ipari vetés folyamatát, amely tömegnövényeknél a legkevesebb használatot okozza.

A téli növények soros vetése a sorok közötti szélességtől függően többféle típusra osztható:

• normál (a sorok közötti szélesség 15-18 cm);
• keskeny sor (a sorok közötti szélesség 7,5-9 cm);
• kereszt (a vetőgép fel- és lejárata);
• széles sor (a sorok közötti szélesség 45-90 cm);
• szalag (széles és keskeny sorok váltakozva);
• pontozott (egyenletes egymagos elrendezés).

Létezik négyzetfészkes vetéstípus is, amelyben a magvakat a négyzet sarkaira rakják.

A termelésben általában hagyományos tömör vetést használnak, de a keskenysoros vetést jobb megoldásnak tartják. A traktorok szántóföldi áthaladásából eredő talajtömörödés miattelkezdte gyakorolni a technológiai folyamatokhoz a maradványszélességű vetést. Egy ilyen pálya mérete 180 vagy 140 cm. Ez a technika nem károsítja a termést és nem sérti a talajt, ami javítja a téli növények termesztésének feltételeit.

Mageágy előkészítés ugarvetés után

A téli kultúrák talajművelése az őszi talajművelési módszer szerint történik. Ez a típus ősszel szántást és 1-2 hámozást biztosít. A szántóföld felszántását legalább 20-22 cm mélységig kell elvégezni A téli növények tavaszi munkáit a nedvesség zárásával kell kezdeni. Ebben az időszakban körülbelül 4-5 művelést célszerű végezni boronálással, vagy száraz időben csomagolással. A végső termesztést a vetésmélységben kell elvégezni.

A téli növények speciális talaj-előkészítést igényelnek: szántás ekével és szkimmerrel boronával és gyűrűs hengerrel. Az ilyen munkák elvégzése után a talajt tisztán kell tartani és meg kell lazítani a téli növények vetése előtt. Ezt a vetés előtti talajművelést az ugarelődök után végezzük.

Magágykészítés nem ugarvetés után

A nem gőzölő növények után a talajt az előző növények termesztési technológiáinak megfelelően kell művelni. A tüskés fajok után a talaj félig parlagon végzett művelését szokás alkalmazni, ha a talajnedvesség feltételei fennállnak. A munkáknak körülbelül 2-3 művelést kell tartalmazniuk. Száraz talajon előzetes hámozást végeznek, majd többször szántjákmező boronázással és csomagolással. Az évelő növények betakarítása után megfelelő talajnedvesség esetén szkimmerrel ellátott ekével kell szántani.

Ha a táblán korábban borsó, len vagy egyéb gabonanövények termesztettek, akkor szántani kell, és vetés előtt a szokásos módon művelni.

Minimális talajművelési mód

A téli növényeknél létezik egy minimális talajművelési módszer. Ebben az esetben a talajt a lehető legalacsonyabb mélységben dolgozzák fel, miközben egyéb műveleteket végeznek. Ez a fajta megmunkálás lehetővé teszi a feldolgozás idő- és energiaköltségének csökkentését, valamint a berendezés áthaladásának számát a területen. Ez nagymértékben javítja a talaj agrokémiai és vízfizikai mutatóit.

Az ilyen típusú feldolgozáshoz speciális kombinált gépeket használnak tárcsával vagy lapos vágott részekkel. Az ilyen eszközök egy menetben képesek a talaj lazítására, kiegyenlítésére és tömörítésére.

Mi okozhatja a téli növények pusztulását?

A téli növények halálának okai nagyon eltérőek. A természetes körülmények és a mechanikai sérülések egyaránt befolyásolhatják a növények élettevékenységét. A természetes körülményeket az éles hőmérséklet-változások, a nagy mennyiségű csapadék, a súlyos és hosszú fagyok, a nedvesség és a víz stagnálása határozza meg a talaj felszínén. Ezenkívül a téli termés fogékony lehet a gombás betegségekre.

Fagyás. Hogyan lehet megelőzni?

A leggyakoribb haláloktéli növények - fagyasztás. A hosszan tartó alacsony hőmérséklet miatt jég képződik a növényi sejtekben. Ennek eredményeként a sejt citoplazmája víz nélkül marad, és a fehérje elpusztul. A sejteken belüli jégképződés káros hatással van a növények élettevékenységére. A tavaszi fagyok különösen veszélyesek, mert. a téli növényfajok nem bírják a 8-10 fokos hőmérsékletet ebben az időszakban.

A téli növények elfagyása miatti pusztulásának megelőzése érdekében csak az adott vetésterülethez igazodó fagyálló fajtákat kell vetni, vagy szélfogóval kell ültetni.

Kicsillapítás. Hogyan lehet megelőzni?

A téli növények elhalásának egy másik gyakori oka a csillapítás. Ez akkor fordul elő, ha a talaj felszínén a hó sokáig nem olvad el, valamint akkor, ha a talaj nincs teljesen fagyva. A talaj hiányos fagyása vagy a felszínen jégkéreg kialakulása esetén a téli növények fény hatására életre kelnek, de a napfény nem tudja áttörni a jégkérget. Ha nedvesítik, a téli növények elpusztulnak a hó alatti fény hiányában. Ezenkívül a tápanyaghiány miatt legyengült növények hópenészessé válnak.

Annak érdekében, hogy a növények ne szenvedjenek korhadást, korai hóesés esetén a talajt hengerekkel kell tömöríteni. A nitrogén műtrágyákat és a korai vetést kerülni kell. Nagy mennyiségű csapadék esetén a hólazítással fel kell gyorsítani az olvadás folyamatát.

Kimosás. Harcmódszerek

A kimosás, mint másik okA növények elpusztulása általában a síkvidékeken, agyagos talajokon vagy olyan helyeken történik, ahol gyakran felhalmozódik a víz. A növények a légzési folyamatok megsértése miatt pusztulnak el: a szénhidrátokat túlzottan elköltik az élet fenntartásához. 2 hét után ilyen körülmények között a növények végül elpusztulnak. A felesleges víz káros hatásainak elkerülése érdekében ültessen árvízálló fajtákat, és lehetőség szerint engedje le a felgyülemlett nedvességet.

A növények gyakran elpusztulnak a jégkéreg képződése miatt. A növény életére a legveszélyesebb az átlátszó héj. Felolvadáskor keletkezik, amikor az olvadékvíz a hőmérséklet csökkenésével megfagy. Jég képződhet a talaj felszínén és mélyén is. A növények jégcsapdába esnek. Annak érdekében, hogy a kialakult jégkéreg ne károsítsa a növényeket, részenként vagy teljesen el kell pusztítani.

A kiszáradt növények megmentése és a termésnövekedéssel kapcsolatos egyéb súlyos problémák elkerülése érdekében időben meg kell dolgozni a talajt, és rugós hengerezést kell használni.

A téli növények halála betegségek és kártevők miatt

A téli növények betegségek általi elpusztulásának vagy a kártevők inváziójának megelőzése érdekében a következő intézkedésekre van szükség időben:

• kerülje az áztatási és nedvesítési folyamatokat;
• kezelje a magokat ültetés előtt;
• végezzen megelőző kezelést a növényeken minimális koncentrációjú peszticidekkel;
• Véletlenszerű terményellenőrzés a termés egészségi állapotának nyomon követése érdekében;
• ha elérhetőa növények kártevők vagy betegségek által okozott károsodása a károk terjedésének és a termésveszteség kockázatának felmérése érdekében;
• a kockázat mértékétől függően kezelje a növényeket a szükséges koncentrációjú peszticidekkel.

Eredmények

A tavaszi és téli növényeket intenzív technológiákkal kell termeszteni. A gabonatermesztés hozzáértő, tudományosan megalapozott megközelítése lehetővé teszi, hogy magas hozamot érjen el maximális jövedelmezőséggel.