Innovatív hajdinatermesztési technológiák

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A hajdina az egyik legnépszerűbb mezőgazdasági növény Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban, valamint néhány ázsiai és európai országban. Az ilyen gabonákban található fehérjék teljesebbek, mint a legtöbb más gabonaféléké. Ennek a növénynek a hozama a megfelelő üzleti megközelítés mellett nagyon magas lehet.

A hajdina gabonát széles körben használják a szláv, keleti és francia konyhákban. Ezenkívül ez a gabona kiváló méznövénynek számít. Évezredek óta ezt a növényt a parasztok kézzel termesztik. Ma termesztése során természetesen traktorokat, kombájnokat és különféle tartozékokat használnak. És természetesen jelenleg hazánkban egyes gazdaságok innovatív technológiákat alkalmaznak a hajdina termesztésére.

Mi a hagyományos módszer

Hagyományos technológiával a hajdinát a következőképpen termesztik:

• ősszel, utánagabona betakarítása, a talaj hámlása;
• tavaszi boronás szántás;
• végezzen 2-3 művelést boronázással és hengereléssel;
• ha maga a hajdina vetése során a nitrogén-, foszfor- és hamuzsír-műtrágyákat integrálják a talajba.

A hajdina gabonatermesztésének szabványos technológiája esetén az ültetést azután végezzük, hogy a talaj +10 … + 12 ° С hőmérsékletre felmelegszik 8-10 cm mélységben. Általában ez a május vége - június eleje. Ültetéskor a magokat 7-8 cm mélyre ültetjük. Ezt a növényt soros vagy szélessoros módszerrel vetjük el.

Hagyományos ápolási technológia

A vegetációs időszakban a magvak elvetése után a következő műveleteket hajtjuk végre:

• kelés előtti boronálás 3-5 nappal a vetés után;
• kelés utáni boronálás 1-2 levél megjelenési fázisában;
• két sorközi kezelés - a második valódi levél fázisában 5-6 cm mélységig és a bimbózó fázisban 5-7 cm mélységig;

A második sorközi kezelés során 20 kg/ha nitrogéntartalmú műtrágyával trágyázás történik. Néha a hajdina ültetvényeken nitrogénkompozíciók helyett 20 kg/ha dózisban karbamid-oldatot használnak növekedésszabályozókkal kombinálva. Erős eltömődés esetén gyomirtó szereket használnak.

Milyen modern módszerek népszerűek

E növény hagyományos termesztésének fő hátránya a magas munka- és anyagköltség a vetés előtti előkészítés során, valamint a megfelelőkomoly termésveszteség a betakarításkor. A hajdina termesztésének innovatív technológiái lehetővé teszik a termés kialakulásának, valamint a gabona minőségének szabályozását. Az ilyen technikák alkalmazásakor az erőforrás-felhasználás mértéke nő:

• anyag;
• munka;
• agroklimatikus.

A következő innovatív technológiák használhatók ennek a növénynek a termesztésére, például:

• erőforrás-takarékos;
• kombinált;
• kéttávú vetéssel.

A prototípus az első innováció másik neve. A hajdina ilyen módszerrel történő termesztésének technológiáját ma már számos gazdaság alkalmazza hazánkban. A kombinált technika innovatív talajművelési módszerek és új vetési módszerek kombinációját foglalja magában. Ezzel a technikával a gabonaveszteség minimális. A hajdina termesztésének utolsó módja a tavaszi gabonavetés két távon.

Erőforrás-takarékos technika: ültetés

Ha ezt a modern hajdinatermesztési technológiát alkalmazzuk, az ültetés előtt a következő műveleteket kell elvégezni:

• őszi szántás 20-22 cm mélységig vagy felszíni és síkvágásos megmunkálás;
• vetés előtti kezelés;

• művelés boronázással és hengerezéssel, amikor a gyomok megjelennek.

Abban az esetben, ha a táblákat ezzel a technikával lapos vágógépekkel dolgozták meg, tavasszal tűboronákkal feltekerik. Műtrágyák a talajban tavasszala technika alkalmazásakor háromszor járulnak hozzá:

• vetés előtt;
• sorokban vetéskor;
• 15 nappal az ültetés után.

A vetési módszerek ebben az esetben soros vagy szélessoros vetési módokat is használhatnak. Ugyanakkor a magvak 5-6 cm-re eltemetődnek a talajban.

Növénygondozás erőforrás-takarékos technológiával

Ennek a technikának az alkalmazásakor a hajdinát a vegetációs időszakban csak egyszer – virágzás előtt – etetjük. Ugyanakkor a hagyományos módszerhez hasonlóan nitrogéntartalmú vagy komplex műtrágyákat használnak. Ennek a technológiának a hajdina termesztésére történő alkalmazásakor a következő gondozási műveletek zajlanak:

• vetés utáni csomagolás;
• kikelés előtti boronálás és sorképzéskor;
• sortávolság művelése.

A virágok jobb beporzása érdekében, ha ezt a technikát alkalmazzuk, kaptárakat telepítenek a hajdinás szántóföldekre. Ugyanakkor 1-2 nappal a rügyek kinyílása előtt neveljük fel. 1 ha ültetvényre 2-3 teljes értékű család kerül. A kaptárakat a növényektől legfeljebb 0,5 km-re telepítse. A hajdina betakarításának módszerét ennek a technikának a használatakor külön alkalmazzák. Kezdje el ezt az eljárást, amikor a gyümölcsök 75%-a barna.

Mi az a külön tisztítási módszer?

Ebben az esetben a berendezéseket általában néhány nappal korábban hajtják ki a hajdinás szántóföldekre, mint a direkt kombinált módszerrel. Ezzel egyidejűleg a növényeket betakarítógéppel lekaszálják és tekercsbe tekerik. Ily módona hajdina megszárad és fokozatosan teljesen beérik. A betakarítás után 2-3 nappal megkezdődik a gabonacséplési eljárás. Ez a módszer lehetővé teszi időnként a hajdina szemveszteségének csökkentését a közvetlen keveréssel összehasonlítva. Ebben az esetben azonban a termés egy része továbbra is elveszik.

Technológiai hibák

A prototípus fő hátránya – még a múlt században a szovjet tudósok tudományosan megalapozott hajdinatermesztési technológiát –, valamint a hagyományos módszert is az egyidejű vetés. Ilyenkor fennáll a terméscsökkenés veszélye, például a virágzási időszak száraz időjárása miatt. Ennek a módszernek a hátránya továbbá az egyenetlen beporzás, amely befolyásolja a gabona kereskedelmi minőségét. Ha a kaptárak a mező közelében helyezkednek el, a méhek szívesebben keresik fel a legközelebbi növényeket. A középponthoz közelebb növő hajdina beporzik, és ennek megfelelően később érik.

A prototípus-módszer hátránya, csakúgy, mint a hagyományosé, a betakarítás során fellépő jelentős veszteségek is. A külön betakarítási technika több gabonát takarít meg, mint a közvetlen kombinálás. De ebben az esetben egy része, mint már említettük, a pályán marad.

Kéttávú vetésmód

Ennek az innovatív termesztési technológiának a használatakor a hajdina először május 25-29-én kerül vetésre, amikor még sok a tavaszi nedvesség a talajban. A második vetés június 7-10-én, a fenntartható felmelegedés kezdetén történik. Ebben az esetben az egyik virágzás nagy valószínűséggelegybeesik a kedvező időjárási viszonyokkal.

Ennek a technológiának a használatakor a megfelelő időben a méhekkel ellátott kaptárokat a szántóföldre hozzák, és elöl, egy sorban helyezik el a tábla mentén. Ezután 3-4 alkalommal mesterséges beporzást hajtanak végre, például egy mesterséges lapáttal egy elülső munkarésszel. Az ilyen munkavégzés során levegő és mechanikai hatások érik a növényeket, amelyek eredményeként aktív keresztbeporzás következik be. Így érhető el a gabona egyenletes érése a szántóföldeken, ami javítja annak minőségét és csökkenti a veszteségeket. A hajdinatermesztés ezen innovatív technológiájával történő betakarítás különálló módon történik.

Kombinált technika

Ebben az esetben a hajdina ültetési anyagot kétévente egyszer ültetik a földekre. Ebben az esetben a vetést egy későbbi időpontban végzik el. Ezzel teljesen kiküszöbölhető a visszatérő fagyok miatti terméscsökkenés veszélye. A hajdina gondozása e technológia használatakor szabványos. A betakarítást a termesztés első évében direkt kombinálással végezzük. Az eredmény az, hogy a dög meglehetősen egyenletesen oszlik el a mezőn.

A hajdinás táblán tavasszal, csírázása előtt boronálást végzünk, hogy 1 ha-onként 2-3 millió növény sűrűségű palántákat kapjunk. Vagyis a talajt a második évben gyakorlatilag nem kell megművelni, ami jelentősen csökkenti a növénytermesztés költségeit. Ezen túlmenően ennek a módszernek a használatakor a vetőmag jelentős része megmentődik.

Ennek alkalmazásakorA hajdina termesztésének technológiái, a növények gondozása hagyományos módon történik. A második évben a betakarítás külön módszerrel történik. Ezt követően a hajdina termesztésének kétéves ciklusa megismétlődik. Úgy gondolják, hogy ez a termesztési mód lehetővé teszi ennek a növénynek a hozamának 3-4 c/ha-val történő növelését.

A hajdina jellemzői

Ezt a növényt az ember évezredek óta termeszti. Természetesen a hajdina biológiai tulajdonságait ennek a növénynek a termesztési technológiája is meghatározza. Ez a mezőgazdasági növény abban különbözik sok más hazánkban népszerű gabonafélétől, hogy nagyon szereti a nedvességet. Amikor termesztik, ez a növény például 2-szer több vizet fogyaszt, mint a búza, és háromszor több, mint a köles.

A hajdina vegetációs időszaka nagyon rövid. Már + 7 … + 8 ° С hőmérsékleten is csírázhat. A hajdina egyidejű palántái azonban megjelennek, amikor a levegő + 15 … + 22 ° С-ra melegszik. A növény termesztésének optimális hőmérséklete + 16 … + 18 ° С. Ugyanakkor a hajdina a legjobban fejlődik és 50-nél nagyobb nedvességtartalom mellett terem.

Etetés

A gyenge gyökérrendszer a hajdina biológiájának is egyik jellemzője. A növény termesztési technológiájának természetesen ezt a tényezőt is figyelembe kell vennie. Ez a növény nagyon gyorsan és aktívan fejlődik. Ennek megfelelően a termesztés során különféle fejtrágyát kell használni. Végül is a gyenge talajból származó gyenge hajdina gyökerei egyszerűen nem képesek elegendő mennyiségű tápanyagot összegyűjtenilehet.

Úgy tartják, hogy egy ilyen termés jó betakarítása érdekében egy szezonra 1 tonna gabonát kell a talajba juttatni:

• nitrogén - 44 kg;
• foszfor - 30 kg;
• kálium - 75 kg.

Prekurzorok

Mivel a hajdina a talajminőség szempontjából igen igényes növény, a termesztési helyet a lehető leggondosabban kell kiválasztani. Úgy gondolják, hogy ennek a mezőgazdasági üzemnek a legjobb elődei a következők:

• gabona;
• hüvelyesek;
• répa;
• vászon;
• sortermesztés.

Száraz vidékeken a hajdinát gyakran csupasz parlagon ültetik.