Adatbázis-adminisztrátor – mi ez a szakma?

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az adatbázis-adminisztrátor az a személy, aki felelős a szervezet különböző adatbázisaira vonatkozó követelmények kialakításáért. Felelős a tároló tervezéséért, hatékony használatáért, sértetlenségének fenntartásáért és karbantartásáért. Az adminisztrátor kezeli a számviteli típusú rekordokat, és védelmi rendszert szervez az adatbázisban található információk jogosulatlan felhasználása ellen. E szakterület részletes leírását az Orosz Föderáció Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztériumának 2014. szeptemberi 647n számú rendelete által jóváhagyott "Adatbázis-kezelő" szakmai szabvány tartalmazza. Szakkód: 40064.

Rendszergazdai feladatok

A továbbított információáramlás fontos szerepet játszik a modern világban. Minden adat bizonyos csoportokban - adatbázisokban - rendszerezve van. Az adminisztrátor az a személy, aki képesített kezeli ezeket az adatbázisokat, beleértve azok átfogó védelmét. A szervezetekben lezajló folyamatok összekapcsolódása miatt erre a szakmára nagy a kereslet a piacon.

Az adatbázis-adminisztrátor fő feladata a zökkenőmentes működés biztosításaa szervezetben található összes berendezés (hálózatok, szerverek és egyéb elektronikai eszközök) működtetése. A szakember tevékenységébe beletartozik bizonyos algoritmusok megvalósítása a vállalaton belüli teljes információmennyiség feldolgozására és elosztására (karbantartása és kiosztása), amelyek lehetővé teszik a szükséges információk folyamatos lekérését és szükség esetén felhasználását.

Az adatbázis-adminisztrátor olyan szakember, aki munkaidejének nagy részét a kész információs rendszer karbantartásával tölti. Bizonyos esetekben azonban a munkafolyamat részeként más feladatok is hozzá vannak rendelve:

• folyamatábrák és adatbázisok tervezése és fejlesztése;
• szükséges követelmények kialakítása;
• Az adattárház teljesítményének arányosítása;
• hozzáférési jogok és alapszabályok megfogalmazása;
• adatbázisok másolása biztonsági mentés módban és visszaállításuk;
• a felhasználói fiókok formátumának meghatározása;
• használati esetek kutatása adatbázisoknak a rendszerbe való jogosulatlan behatolásokkal szembeni védelmére;
• opciók fejlesztése a hardver típusú hibák és a szoftverhibák megelőzésére az adatkötet integritásának megőrzése érdekében;
• az adatbázis-kezelő rendszer frissített verziójára való gyors átállás lehetőségének biztosítása.

Általános ügyintézői feladatok

Az adatbázis-adminisztrátor munkaköri leírása számos, az információs rendszerrel kapcsolatos tevékenység végrehajtását írja elő a szervezetben. Bármiaz utasítás számos általános pontot tartalmaz, amelyek mindenféle információkezelőre jellemzőek.

1. Adatbázisok folyamatos másolása biztonsági mentés módban. Állandó adatmentés esetén a szerverekkel vagy hálózatokkal kapcsolatos problémák esetén az infobázis összes adata (vagy a legtöbb) könnyen visszaállítható.
2. Rendszeres szoftverfrissítések. Az információs tömböket gyakran nem egy program, hanem karbantartó szoftverek egész komplexuma dolgozza fel. Ezért a folyamatos szoftverfrissítéseknél az adatbázis-adminisztrátortól elvárják a különféle szoftverszolgáltatások, protokollok (hálózatok) jellemzőinek ismerete, valamint a különböző számítógépes nyelvek programozási ismerete. Ezenkívül minden rendszergazdának képesnek kell lennie arra, hogy önállóan írjon egy segédprogramot, amely a tevékenységéhez szükséges.

Különleges szolgálati csoportok

Az adminisztrátorként végzett munka magában foglalja az általános feladatokon túlmenően a meghatározott funkciók öt csoportja egyikének elvégzését is:

• az adatrendszerek zavartalan működésének biztosítása;
• információsbázisok optimalizálása;
• adatvesztés károsodásának megelőzése;
• adatbázisok biztosítása különféle biztonsági intézkedésekkel;
• bővítéskezelés és infobázis-fejlesztés.

Az adatbázis (adatbázisok) működésének biztosítása a következő feladatokat foglalja magában.

1. Információk másolása az adatbázisból biztonsági mentés módban.
2. Információk visszaállítása az adatbázisból.
3. Információsbázis-hozzáférési beállítások kezelése.
4. Adatbázis-kezelő szoftver telepítése, konfigurálása.
5. Az adatbázis működése során előforduló események elemzése.
6. Az adatbázisokban lévő információk feldolgozása során előforduló események naplózása és javítása.

Az infobázisok munkájának optimalizálása a következő feladatokat foglalja magában:

• adatbázis működésének elemzése, statisztikai információgyűjtés az információs bázisok működéséről;
• az adatbázisokkal kölcsönhatásba lépő számítási adatok újraelosztásának optimalizálása;
• információsbázisok teljesítményének szabályozása;
• számítógépes hálózatok adatbázisokkal kölcsönhatásba lépő elemeinek optimalizálása;
• információs bázisok lekérdezésének optimalizálása;
• információs rendszerekben tárolt életciklus-vezérlők optimalizálása.

Az adatok sérülésének és elvesztésének megelőzése a következő feladatokat foglalja magában.

1. Az információs bázisok biztonsági mentési módban történő másolására vonatkozó szabályozás kidolgozása.
2. A biztonsági mentési rendelkezések betartatása.
3. Terveket dolgozzon ki az információs bázisok biztonsági mentésére.
4. Eljárások kidolgozása az adatok információs másolatainak automatikus mentési módban történő létrehozására.
5. Az adatok "összeomlása" utáni adat-helyreállítási eljárások végrehajtása.
6. A rendszerben előforduló hibák elemzése, azonosításaa jogsértés okai.
7. Útmutatók és irányelvek kidolgozása az adatbázis-karbantartáshoz.
8. Az adatbázis hardver- és szoftvertámogatásának működésére vonatkozó kutatás.
9. Az infobázisok működésének és állapotának konfigurálása.
10. Javaslatok kidolgozása a támogató firmware frissítésére.
11. Az infobázisok működésének meghibásodási kockázatainak felmérése és elemzése.
12. Az információs bázisok automatikus lefoglalásának módjainak fejlesztése.
13. Eljárások kidolgozása a forró adatcsere módok bevezetésére.
14. Adatbázis-jelentések.
15. Konzultáció a felhasználóknak az infobázisok üzemeltetésével kapcsolatban.
16. Javaslatok kidolgozása a munkavállalók szakmai fejlődése terén.

Az adatbázisok különféle biztonsági intézkedésekkel való ellátása a következő feladatokat foglalja magában:

• adatbázis információbiztonsági stratégia kidolgozása;
• az információbiztonsági intézkedések betartásának ellenőrzése alapszinten;
• a rendszer működésének optimalizálása a biztonság területén adatbázis szinten;
• információs rendszer auditálása és adatbázisok védelme a külső fenyegetésekkel szemben;
• az adatinformációs rendszerek biztonságát elősegítő szabályzatok kidolgozása;
• a biztonsági rendszer fejlesztése az információs rendszerek működésére nehezedő terhek csökkentése érdekében;
• teljesítmény- és állapotjelentések, jelentések készítésebiztonsági rendszerek információs adathordozókban és tárolókban.

Az adatbázisok bővítésének és fejlesztésének irányítása a következő feladatokat foglalja magában.

1. Az adatbázisokban lévő információk feldolgozására szolgáló rendszer problémáinak elemzése és javaslatok kidolgozása az adatbázisok munkájának kilátásaira.
2. Szabályzat készítése az adatbázisokban, információs bázisokban található rendszerszoftverek új szoftverlehetőségekké történő frissítésére és azok új platformokkal való kombinálására.
3. Az infobázisokkal való munka új lehetőségeinek és módszereinek tanulmányozása és gyakorlatba ültetése.
4. Az infobázis-változatok frissítéseinek nyomon követése.
5. Kövesse nyomon az információs tárhely elfogadását, valamint az új platformokkal és új szoftverkiadásokkal való kompatibilitást.
6. Osztályok szerkezetének fejlesztése, kialakítása, személyi tartalék fejlesztése.

Problémaorientált rendszergazda

A problémaorientált adatbázis-adminisztrátor olyan szakember, aki az infobázis rendszer működése során felmerülő problémákat oldja meg. Az ilyen problémák forrásai különbözőek lehetnek. Ez lehet pontatlan adat, kereslet hiánya, megbízhatatlan gyártási folyamatok stb.

A problémaorientált rendszergazda a belső és külső problémák azonosításával és strukturálásával foglalkozik. Az azonosított problémákat elemzik, majd megoldási lehetőségeket kínálnak fel.

Leggyakrabban a rendszergazda,a problémák megoldására koncentrál, vészhelyzetek fennállása esetén vesz részt a munkában, amikor a helyzet gyors minősített elemzése és megoldásának keresése szükséges.

A legtöbb esetben a problémaorientált adminisztrátor látja el a hálózati rendszergazda feladatait a válságmentes időszakokban, és foglalkozik az adatbázis-kezeléssel és a hálózati felhasználók összekapcsolásával a szervezetben.

Válság esetén az adminisztrátor mindenekelőtt elemzi a szervezet erőforrásait, hogy belülről megoldja a problémát, ellenőrzi az új technológiák alkalmazásának lehetőségét a válság leküzdésére, és megjósolja, mennyi időre lesz szüksége a szervezetnek a probléma megoldásához. probléma.

A problémaorientált hálózatkezelő tevékenységi algoritmusa a következő:

• a jelenlegi helyzet elemzése;
• a válság idején felmerült konkrét problémák azonosítása;
• az ilyen problémák megoldására jogosult entitás meghatározása;
• a probléma megoldási lehetőségeinek elemzése a pénzügyi költségek kiszámításával;
• a válság előtti helyzet helyreállításának előrejelzett feltételeinek meghatározása;
• tényleges problémamegoldás, ha a fenti műveleteket és számításokat a vezetőség jóváhagyja.

Teljesítményelemző

Az adatbázis-adminisztrátor szerepe a teljesítményelemzésben, hogy elemezze az adatbázis teljesítményét, és új módszereket dolgozzon ki az elemzés során azonosított problémák megoldására. A teljesítményelemző feladatai a következők:

• hibaelemzés a rendszer felépítésében és annak alkotóelemeiben;
• gyengeségek keresése a programok megbízhatóságában és teljesítményében minden szinten, beleértve a hardverproblémákat a hálózatban és a rendszerlogikában;
• olyan szkriptek fejlesztése, amelyek különféle heterogén adatokat dolgoznak fel a programok és számítógépek működésével kapcsolatban (keresési kérések folyama, hibakereső berendezésekkel kapcsolatos információk, hálózati forgalom stb.);
• a legfontosabb információk kiválasztása, adatok elemzésre alkalmas formában történő bemutatása;
• új megközelítések kidolgozása a rendszerteljesítmény-adatok gyűjtésére és osztályozására;
• elemző eszközök automatizálási fokának, autonómiájának és megbízhatóságának növelése, fejlesztése;
• olvasható és fejlesztőbarát kód létrehozása;
• új utakat hozzon létre a teljesítményproblémák megoldására, építészeti koncepciókat dolgozzon ki, részt vegyen az adatrendszerek megbízhatóságának javításában;
• hálózati alkalmazások programozása.

Rendszeradattár-adminisztrátor

Az adattárház adminisztrátora gyakorlatiasabb munkát végez, ami az adatbázisrendszerek beállításával és a használat során előforduló hibakeresési hibákkal kapcsolatos.

Az adattárház-adminisztrátor feladatai a következők:

• Automatikus telefonközpont adminisztrációja;
• távoli és helyi szerverek, hálózatok és tárolók kiszolgálása;
• helyi szerverek beállítása,Internet korlátozások, távoli hozzáférésű szerverek, minden felhasználó számára közös hálózat létrehozása;
• szerverkezelés;
• berendezések működőképes állapotban tartása;
• terminálhozzáférés konfigurálása a felhasználók számára (ha szükséges);
• számítógépek hálózati indításának megszervezése;
• Munkahely kialakítása az alkalmazottak számára;
• segítségnyújtás gyengeáramú rendszerek telepítésében;
• irodai berendezések és számítógépek kis javítása;
• műszaki és szoftveres felhasználói támogatás.

A rendszergazdákra vonatkozó követelmények

A 40064 kódszámú szakmai szabvány általános követelményei közé tartozik a műszaki felsőoktatás megléte. Egyes munkáltatók kibernetikai oktatást is igényelnek. Ez annak köszönhető, hogy az adminisztrátor munkája magában foglalja a strukturált adatbázis-modell felépítését, valamint a megfelelő programok megírását.

A megfelelő végzettség mellett a következők fontosak:

• képesség elemezni a szervezet különböző részlegeinek információkezelési igényeit;
• készségek a program új termékeinek tesztelésében, amelyeket a szervezet osztályai és részlegei fejlesztenek ki;
• a kezdeményezőkészség képessége új adattárolási algoritmusok és módszerek kidolgozásában, az információ felhasználására szolgáló technológiák kifejlesztésében a várható eredmény termelékenységének és teljesítményének növelésére;
• tapasztalat a felhasználóval való interakciót szolgáló módszerek fejlesztésébeninformációs adatbázisok.

Tanulási eredmények

Az átlagfizetés ellenére komoly követelmények vannak a DBA-val szemben a diploma megszerzésekor. Ide tartoznak a következők:

• a különböző típusú infobázis-architektúrák természetének és céljának megértése;
• az információs rendszerek szerkezetének nemcsak tervezési, hanem optimalizálási képessége is;
• magas szintű szakértelem a rendszeren belüli biztonságot és a külső fenyegetésekkel szembeni védelmet biztosító algoritmusok alkalmazásában;
• programozási, modellezési és jelölőnyelvek ismerete, azok alkalmazásának képessége;
• lehetőség az infobázis lekérdezési nyelveinek használatára.

További képzések

A tudásbázis-adminisztrátorok számára sokféle haladó képzés létezik ezen a területen. Az ilyen kurzusokat tudományos vagy oktatási intézmények bázisán tartják, amelyek nagy mennyiségű kiegészítő ismeretet és készségeket biztosítanak az adatbázis-adminisztráció területén.

Azok a szakterületek, amelyekben fejlesztheti az adatbázis-adminisztrátor készségeit:

• információs tömbmodellek fejlesztése;
• információs hálózati bázisok építésze;
• adatbázis-adminisztrátor az 1C programhoz különböző területeken;
• hálózati adminisztráció;
• Microsoft SQL adatbázis-adminisztrátor;
• információtárolási folyamatok kezelése.

Adminisztrátor fizetés

Az infobázis-adminisztrátor munkája a munkakör sajátosságai miatt nem jár részmunkaidős foglalkoztatással. A társadalom teljes számítógépesedése oda vezetett, hogy a válság idején sem csökkent a képzett munkaerő iránti igény a hálózatigazgatás területén. A legtöbb adminisztrátorra a fővárosokban van szükség.

A helyzetelemzés alapján kiderült, hogy az országban az információs adminisztráció területén dolgozó szakemberek átlagos fizetési szintje.

A 2017-es eredmények alapján kiderült, hogy az adatbázis-adminisztrátor fizetése a következő számokban fejeződik ki:

• Moszkva - száztíztől százhatvanezer rubelig;
• Szentpétervár - hetvenhéttől százezer rubelig;
• a régiókban - negyven-hetvenötezer rubel között.

Egyes régiókban a béreket az átlag alatt határozzák meg, de miután a munkavállaló emeli a képzettségi szintjét, az emelkedik. Az adminisztratív szakma annyiban különbözik egymástól, hogy a tudásszint növekedése, új készségek elsajátítása legtöbbször pozitívan hat a bérekre.

Az adatbázis-kezelőnek számos előnnyel jár. Mindenekelőtt a társadalom informatizálódása az információs szféra szakemberei iránti kereslet folyamatos növekedését váltja ki. Emellett a hálózati munka lehetőséget ad a folyamatos önfejlesztésre, kívülállók bevonása nélkül.