Intenzív kert: meghatározás, könyvjelző technológia, tippek és trükkök

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 20:59

A gyümölcsfák termesztésének technológiája sokat fejlődött az elmúlt években. Ma a nyári lakosoknak többek között lehetőségük van választani az intenzív és az extenzív kertészeti módszerek között. Az első termesztési technológia ugyanakkor lehetővé teszi nagy hozamok elérését. Nem ok nélkül még a modern ipari kertészet is intenzív művelési módszereken alapul.

Definíció

Intenzív kerteket neveznek alacsony szárú gyümölcsfákkal, amelyek fajtái korakoraságban különböznek egymástól. Az ilyen telepítések jellemzője többek között a körte, almafák, szilva stb. gyakori elhelyezése.

A gyümölcsösök extenzív művelésében a fákat általában 8x4 vagy 6x4 m-es séma szerint ültetik, ilyenkor közepes méretű, vegetatívan szaporított alanyokat használnak. Az ilyen kertekben 1 ha-onként 312-416 közönséges fa és körülbelül 660 törpefa található. Ezzel a termesztési technológiával a telephelyről 8-10 évig 10-15 t/ha termés érhető el, nem túljó termékjellemzők.

Az intenzív termesztési technika lehetővé teszi, hogy már a gyümölcsös telepítését követő második évben 15 t/ha kiváló minőségű alma, körte stb. A fákat ebben az esetben törpe alanyokon termesztik. Ugyanakkor 1 ha-onként 2-10 ezer is lehet belőlük, a termesztés megkezdése után 3-4 évig az intenzív kertekben a hozam eléri a 30-40 t/ha-t, 5-6-50 t/ha-t. -60 t/ha.

Technológiai szolgáltatások

Az ilyen kertek művelésére szolgáló mezőgazdasági technológiai rendszerek elsődleges célja a növények levéltömegének és termőképességének felgyorsítása. A kertésznek, aki ezt a technikát választotta, mindenekelőtt a megfelelő állományt és sarjat kell kiválasztania. Ezenkívül ahhoz, hogy egy ilyen kertet külvárosi területen kapjon, szigorúan be kell tartania a fiatal fák elhelyezésének technológiáját.

Az intenzív kertek sémái és tervei többféleképpen használhatók. De természetesen az almafák, szilvafák, körte stb. ilyen technikával történő termesztése során mindenekelőtt fontos a növények koronájának helyes kialakítása. Egy ilyen kertben az öntözést és a műtrágyázást időben és a megfelelő technológiák szigorú betartásával kell elvégezni.

Az ültetési anyag kiválasztásának szabályai

Azok a kertészek, akik intenzív kertet szeretnének termeszteni, mindenekelőtt vásároljanak vagy vágjanak ki a szükséges számú dugványt a már a helyszínen lévő gyümölcsfákról. Az almát és a körtét erre a célra a legtermékenyebbnek kell választani. Azt is szem előtt kell tartania, hogy az ilyen típusú kertekbe való oltvány megfelelőkizárólag a kiadott fajták fáiról.

Ebben az esetben az alanyot direkt módszerrel palántákból kell nevelni. A fák gyökérrendszerének sérülése más technológiák alkalmazásakor szükségszerűen a későbbi termés késéséhez vezet.

Helyszín előkészítése

A fák közelsége az intenzív kert egyik jellemzője. A termesztési technológiát ebben az esetben tehát annak figyelembevételével választják ki, hogy a talajban kezdetben minden növény számára rendelkezésre álló tápanyag nem lesz elegendő a normál fejlődéshez. Ezért javítani kell azon a területen, ahol egy ilyen kert létrehozásáról döntöttek. Az agrotechnikai szabványok szerint a helyet először humusszal kell megtermékenyíteni. Ezzel egyidejűleg legalább 8-10 kg/m2 mennyiségben kerül a talajba2.

Ezután lyukakat ásnak a palánták alá. Az ültetőgödrök mérete a telephely talajának típusától függ:

• fekete talajon - 50x50 cm;
• gyep-podzolos, homokos vagy szürke erdőn - 80x80 cm.

A csernozjomokon a jövőben, közvetlenül a palánták kiültetése előtt a lyukakat egyszerűen feltöltik a felső termékeny talajréteggel. Más típusú földeken táplálóbb összetételt használnak. Például az ilyen területeken lévő lyukakat meg lehet tölteni 15-20 kg termékeny talaj és humusz keverékével.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy utólag 4-5 évig gazdálkodjon a kertben a fák további etetése nélkül. Az intenzív művelésre kiválasztott területen kutakat készítenek, inlegtöbbször ősz óta.

Stakeout technológia

A kertvárosi területen tavasszal és ősszel is megkezdheti az intenzív kert telepítését. Ennek az eljárásnak a legalkalmasabb ideje azonban még mindig a szezon eleje. A fákat akkor ültetik, ha egy ilyen kertet a szabványos technológia szerint alakítanak ki. A szárat ebben az esetben 5-6 vesére fektetik. A palánta többi részét levágjuk.

Az ültetés után a fákat bőségesen meg kell öntözni. Minden palántához legalább 2-4 vödör vizet használunk.

Az intenzív kertek sajátossága többek között, hogy itt minden fának van támasztéka. Ez lehet például egy 1,7-2 m magas egyedi karó vagy egy közös rács. Ez utóbbi esetben általában három vezetéksort használnak.

Korona kialakítása

Az intenzív gyümölcsösökben telepített almafák, körte stb. metszését speciális technológiák alkalmazásával végzik. Az ilyen területeken koronaképzésre számos módszert fejlesztettek ki. Például az ilyen típusú kertekben vegetatívan szaporított alanyokon olyan metszési technológiák, mint:

• olasz, szabadon növő, legyező alakú, Ruzin palmetta;
• Boucher-Thomas palmetta;
• palmetta vízszintes ágakkal;
• spindelbush;
• karcsú orsó;
• oszlop.

A koronaképzés módját választják, elsősorban a termesztett fák változatosságát figyelembe véve,biológiai jellemzőik, valamint a leszállási minták. Például a korán növő, alacsony és közepes méretű növényeknél gyakran használnak legyezőpalettát. A Ruzin palmettát a következőkre használják:

• gyűrűs típusú termőképességű almafák;
• körte alulméretezett alanyokon.

Spindelbush a legalkalmasabb:

• almafák közepes méretű alanyokon;
• körte a birsalmán.

A karcsú orsót korai érésű, közepes méretű fajták termesztésére használják. A pillért alacsony növekedésű alanyok almafáihoz használják, 3x2 m-es ültetési mintával.

Milyen technikák használhatók

Intenzív kertben a gyümölcsfák koronájának kialakításakor a következő műveleteket hajthatja végre:

• ritkít a termés;
• hajtások vágása és csipeszelése;
• az ágak lejtésének megváltoztatása.

A vágás rövidítése korlátozott mértékben is alkalmazható.

Az ilyen kertekben leggyakrabban palmetta-sémát alkalmaznak a fakoronák kialakítására. Ebben az esetben minden eljárást tavasszal és nyáron hajtanak végre:

• virágzás előtt rövidítse le a vezetéket és ritkítsa meg a koronát;
• nyáron törést, hajlítást és csipeszezést végeznek.

A palmettás kertekben a részletes metszést és fiatalítást csak azután kezdik meg, hogy a csontvázas és félvázas ágak hajtásainak növekedését 20-25 cm-re csökkentjük, ekkor a növényi virágrügyek terhelése általában túlzott lesz. És ezviszont a petefészkek leválásához vezet.

Öntözés: amit tudnod kell

Az intenzív kertekben a fák alatti talaj nedvesítésének módja a következő tényezőktől függ:

• e bizonyos terület éghajlati jellemzői;
• telekdombormű;
• a termesztett fák botanikai jellemzői;
• a vízforrás jellemzői.

Valójában maguk az ilyen kertek öntözési módszerei a következők szerint használhatók:

• barázdák mentén;
• gyűrűkön (magánkertészetben használják);
• túlkorona, alulkorona vagy szinkronimpulzusos permetezés;
• földön belüli vagy föld feletti csepegtető;
• aeroszol.

A barázdás öntözés egy könnyen telepíthető technológia, amely nem igényel komoly befektetést. Az intenzív alma-, cseresznye-, körte- stb. gyümölcsösökben azonban ezt a technikát ritkán alkalmazzák. Legfőbb hátránya a túlzott vízfogyasztás a használhatatlan terület nedvesítése miatt.

Az locsolós öntözés meglehetősen gazdaságos öntözési módszernek számít, és főként gyümölcsfák termesztésére használják száraz területeken. Ha ezt a technikát a kertben alkalmazzuk, akkor nem csak a talaj nedvesedik meg, hanem a levegő is.

A csepegtető öntözési technológiát tartják a leggazdaságosabbnak. Ezt a technikát leggyakrabban nehéz terepen, vízhiányos területeken használják. Intenzív kertekben az aeroszolos öntözést csak akiegészítő technológiaként, amely lehetővé teszi a levegő párásítását és a fák leveleinek portól való megtisztítását. A finomdiszperziós módszer előnye a permetezéssel szemben, hogy alkalmazásakor nem keletkeznek égési sérülések a gyümölcsfák zöld részein.

Talajnedvesség diagram

Az intenzív kert öntözésének gyakorisága természetesen elsősorban az adott terület éghajlatától függ. Az ilyen területeken a talajt stabilan és mérsékelten meg kell nedvesíteni. A föld gyökérlakta rétegében, azaz 20-60 cm mélységben a páratartalmat folyamatosan a teljes 70-80%-os szinten kell tartani.

A legtöbb esetben az intenzív ültetvényeket a szezonban legalább havonta kétszer öntözik. Ugyanakkor minden fára legalább 4-6 vödör vizet költenek. Az ilyen kertek folyosóit gyakran évelő fűvel vetik be a nedvesség megőrzése érdekében. A legtöbb esetben felületes gyökérrendszerrel rendelkező növényeket választanak. Az ilyen kertekben a füvet a technológia szerint a fákkal egy időben kell öntözni.

Faetetés

Intenzív kertben jó termést érhet el, természetesen szintén csak akkor, ha a műtrágyákat időben kijuttatja a talajba. A legtöbb esetben az ilyen területeken a növények számára szükséges különféle ásványi anyagokat öntözéssel egyidejűleg juttatják a talajba. Természetesen az ilyen típusú kertekben is alkalmazzák a lombos fejtrágyát.

Az első esetben műtrágyaként használhatja például a "Crystal" univerzális gyógymódot. Intenzív kertekben a lombozat fejtrágyázására gyakran használják a drogotAlbatrosz.

Amatőr kertészeti körülmények között az ilyen területek talaját gyakran komposzttal trágyázzák meg. Az őszi vagy tavaszi ásáshoz az ilyen típusú fejtrágyát foszforral és káliummal keverik. Ebben az esetben az arányokat a következőképpen használjuk (1 m2 leszállás esetén):

• komposzt - 5-10 kg;
• foszfor - 5-10 g;
• kálium - 5-10g

A tenyészidőszakban ebben az esetben 1 m2-enként 4,5-6 g nitrogént is juttatunk a 2 talajba a gyökér alatt. A fejtrágyázást ezzel a műtrágyával végezzük 4, 8 és 12 héttel a veseduzzanat után. Az ilyen típusú fejtrágyát általában először felületesen szórják szét. Továbbá a műtrágya beágyazódik a talajba ásáskor vagy lazításkor.

Beporzás

A nagy gazdaságokban a rovarok az intenzív gyümölcsösökben is felhasználhatók a hozam növelésére. Ilyenek lehetnek például poszméhek. Az ilyen rovarokat tartalmazó kaptárakat az ilyen ültetvényekben általában körülbelül egy hektáronként telepítik. A poszméhek előnye a méhekkel szemben elsősorban az, hogy hideg és szeles időben is repülni tudnak. Ráadásul az ilyen rovarok soha nem repülnek messze a kaptáraktól. „Sétájuk” sugara általában nem haladja meg a 150 m-t. Vagyis a poszméhek a méhekkel ellentétben általában egyáltalán nem hagyják el a kertet.

Az ozmiumot nagyon gyakran használják intenzív technológiával termesztett alma- és körtefák beporzására is. Ezeknek a rovaroknak az az előnye, hogy nem nehéz őket saját kezűleg tenyészteni.

Helyes fajtaválasztás

Természetesen nagyon fontos a fák időben történő öntözése és etetése egy intenzív kertben. Az ilyen hely hozama azonban még inkább a fajta helyes megválasztásától függ. Az ilyen típusú gyümölcsösben termeszthető almafák termései általában nagyon fényes héjúak. Ugyanakkor van egy reprezentatív bemutatójuk is.

Úgy véljük, hogy az intenzív almaültetvényből a legnagyobb megtérülést akkor lehet elérni, ha fákat ültetünk, például olyan fajtákat, mint:

• Arany kiváló.
• Sarkrimson.
• Wagner.
• Goldspur.

Egy ilyen parcellához fajtákat is választhat:

• Legend (tél).
• Arkadic (nyár).
• Zhiguli Spur.

Az intenzív gyümölcsösökbe szánt körte szép, takaros terméssel is alkalmas. Ezek lehetnek például olyan fajták, mint:

• Eureka.
• Vettel.
• Apát.
• Amphora.
• Erika.

Milyen gyümölcsfákat lehet még nevelni intenzív technológiával

Az ilyen gyümölcsösökben főleg csak körtét és almafát termesztenek. Ezzel a technológiával azonban természetesen más gyümölcsök termeszthetők. Például, ha a telephelyen a talajvíz túl közel kerül a föld felszínéhez, akkor a szilvafákat intenzív termesztésre lehet kiválasztani. Alma- és körtefák egy ilyen telken termeszteni és gyümölcsöt teremni, hogysajnos rossz lesz.

A cseresznyét és a cseresznyét is gyakran termesztik ezzel a módszerrel. Ilyen növényekkel rendelkező intenzív kertet azonban csak laza és könnyű talajú területeken lehet telepíteni. Nehéz talajokon ezzel a termesztési technológiával nem lehet jó termést elérni ezekből a növényekből.

Egy másik termesztésre alkalmas gyümölcsnövény a dió. Ebben az esetben az intenzív kertek fektetése kizárólag fajtaoltott palántákból történik. Magukat a diófákat még intenzív technológia alkalmazása esetén is meglehetősen nagy távolságra ültetik el egymástól.

Meleg vidékeken az őszibarack is termeszthető ezzel a módszerrel. Egy ilyen kert azonban csak azoknak ajánlott, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a gyümölcstermesztésben. Az őszibarackfák fenntartása intenzív gyümölcsösökben nehéz.