Mi a technológiai kultúra? Ipari növények

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Sokan szinte mindent élelmiszernek érzékelnek, amit a földön termesztenek, de ez egy téves vélemény. A világ mezőgazdasági területeinek nagy részét kifejezetten ipari növények termesztésére fordítják. Évről évre egyre több áru készül belőlük. És ez nem csak ruhák. Szappan, gumiabroncsok, gyógyszerek, cigaretta, építőanyagok és bioüzemanyagok csak néhány a sokféle felhasználási mód közül ezeknek a növényeknek. Sok ország kereskedelmi forgalmában az ipari növények ugyanolyan fontosak, mint az olaj, a vasérc vagy a gáz.

Ipari növényfajták

A műszaki kultúra az ipar nyersanyaga. A kényelem kedvéért ezeket a növényeket a kész nyersanyag beszerzésének elve szerint osztályoztuk.

• Keményítőtartalmú növények. A neve szerint azért termesztik, hogy keményítőt nyerjenek belőlük. Általában a gumókban található. Ilyen például a burgonya, a jamgyökér vagy az édesburgonya.
• Cukornövények. A szacharóz kinyerésére termesztett növények. A leghíresebb hazánkbanaz ilyen növények képviselői a cukorrépa és a cukornád. De vannak ritkább növények is, például cukorjuhar, szentjánoskenyér vagy cikória.
• Olajnövények. Ez az ipari növények nagy csoportja. Tipikus képviselői: napraforgó, szójabab, földimogyoró, olajfák, ricinusbab, repce, szezám és mások.
• Illóolajos növények. Illóolajokat tartalmazó növények. A csoport is hatalmas. Az olyan növények, mint a rózsa vagy a levendula, a globális parfüm- és kozmetikai ipar világhírű nyersanyagai.
• Rostos vagy fonódó. Ebbe a csoportba tartoznak a háncsnövények is. Ezek a len, pamut, kender, kenaf, szizál, rami.
• Gumi növények. A leghíresebb a hevea és a guayule.
• Tonik. Ebbe a csoportba tartozik minden olyan növény, amelyből teát, kávét, Coca-Colát, kakaót, dohányt állítanak elő.
• Parafa vagy parafa. Ide tartozik a parafa tölgy és az amuri bársony.
• Egyéb csoportok: festés (sophora, sáfrány, indigó), cserzés (bergenia, tölgy, lucfenyő), guttapercha (euonymus, payena), gyógynövények.

Ipari növények termesztése

Az ipari növények minden országban nagy vetésterületet foglalnak el. Egyikük vagy másikuk termesztése előtt nem csak az éghajlati viszonyokat veszik figyelembe, hanem a feldolgozó üzemek közelségét, az adott terményből előállított alapanyagok piaci keresletét is.

Oroszországban az ipari növényeket nem termesztik túl aktívan, mivel a természeti feltételek megnehezítik a termesztésüketmunkaigényes és nagy beruházásokat igényel. Ukrajnában, amelynek földrajzi helyzete kedvező az ipari növények számára, aktívan termesztenek cukorrépát, napraforgót és lenet.

Minden gabona és ipari növénytermesztéshez speciális betakarítógépek és speciális szerszámok szükségesek. Általában ezt is figyelembe veszik bizonyos növények termesztésére szánt területek előkészítésekor.

Az egészséges, környezetbarát életmód iránti növekvő érdeklődéssel összefüggésben számos ipari növény termesztése további nyereséget hoz a termelőknek. Példa erre a francia Provence-i levendula ültetvények. A világ minden tájáról jönnek emberek, hogy megcsodálják ennek a csodálatosan szép és illatos növénynek a virágzását. Ünnepeket és fesztiválokat rendeznek, amelyek jelentős plusz bevételt hoznak.

Főbb ipari növények Oroszországban

Először is, Oroszországban aktívan termesztenek egy olyan ipari növényt, mint a napraforgó. A napraforgómag-termelésben hazánk a második helyen áll a világon (Argentína az élen). Ez a kultúra I. Péter alatt került Oroszországba a burgonyával együtt. Eleinte a napraforgót dekorációs célokra termesztették, de aztán megbecsülték ennek a növénynek a hatalmas előnyeit.

Valamikor a briteknek volt monopóliuma a cukortermelésben, mivel az összes cukornádtermés hozzájuk tartozott. Más országok már a tizennyolcadik században elkezdték keresni, hogyan tudják kielégíteni cukorpiacuk szükségleteit. Ennek eredményeként 1747-ben Andreas Marggraf német vegyész cukrot talált bennecukorrépa. Jelenleg a cukorrépa sok országban a fő (műszaki) növénykultúra közé tartozik, Oroszországban pedig az összes vetésterület egy százalékát foglalja el.

Oroszország régóta híres a lentermelésről. A világ lenrostjának kétharmadát Fehéroroszországban és Oroszországban termesztik. Az orosz hűvös és esős nyár ideális körülmény a lentermesztéshez. Bár rostos növényről van szó, a lenolaj magas tápértékkel rendelkezik, és kiváló minőségű festékek készítésére használják. A vászonszövetek nagyon tartósak, gyönyörűek, nem csak a könnyű, hanem a repülés- és autóiparban is használják.

Ipari növények a világon

A világ évente több mint 20 millió tonna gyapotot állít elő. Ez a világ fő technikai kultúrája. A világ egyötödét az Egyesült Államok és Kína takarítják be, tíz százalékát Pakisztán és India termesztik, sok gyapotot pedig Törökországban, Üzbegisztánban, Egyiptomban és Szíriában termesztenek. Egy tonna pamutból 400 kg szálat készítenek, amiből háromezer méter szövetet nyernek.

India, Kína, Banglades és más ázsiai országok arról híresek, hogy jutát, seal-t termesztenek, és az egész világot ellátják zsákvászonnal, kötelekkel és durva szövetekkel. Délkelet-Ázsiában nő a hevea, amelyből gumitermékek készülnek.

Sok országban termesztenek illóolajokat és színezékeket. Például a világ sáfránytermésének csaknem teljes része Iráné. Nemcsak festék, hanem a világ egyik legdrágább fűszere is. Egy kilogramm sáfrányhoz 200 ezer krókuszt kell összegyűjtened.

Előfordul, hogy az ipari növények az ország szimbólumává válnak. Például egy rózsa Bulgáriában. Ebben az országban, a Kazanlak-völgyben található egy világhírű rózsamúzeum. Az ország által termelt rózsaolaj világszerte hírnevet hozott Bulgáriának.

A világon az ipari növények, például a dohány és a komló is népszerűek. A kubai és török dohányt világszerte nagyra értékelik a dohányosok, Németország pedig a komlótermesztéséről híres.

Génmódosított növények és lehetőségeik

A szója jelenleg a világ fő ipari növénye. Amerikai tudósok úgy vélik, hogy ez lesz az emberiség fő fehérjeforrása. Az Egyesült Államok termeli a világ szójababjának háromnegyedét. A gabonafélék minden tizedik tonnája szójabab. Nem csak eszik, hanem technikai igényekre is használják. A szójababolajból műanyagok, festékek, bioüzemanyagok készíthetők.

A tudósok jelenleg egy olyan ipari növényfaj, mint a csillagfürt, széles körű felhasználásán dolgoznak. Lehetőségei még szélesebbek, mint a szójáé. Ez az ipari kultúra meglepően multifunkcionális: a rostok kiváló minőségű anyagokat adnak, a növényből antioxidáns tulajdonságú olajat nyernek, a kávét a gyökerekből készítik. Az ígéretes termények termelésében Ausztrália a világelső.

Ipari növényekből származó benzin

A Föld olajkészletei kimerülőben vannak, és a tudósok szerte a világon azon dolgoznak, hogy optimális bioüzemanyagokat hozzanak létre. Erre a célra a legjobb technikai kultúrát keresik.

Eddig a vezetőkezen a területen a szója, a repce és a gyapot, de vannak kevésbé ismert növények is. Köztük van a dél-amerikai jatropha, a szíriai tejfű és az Amazonas trópusain növő copaiba. Kínában megtalálták a Sindora Clabra növényt. Leve lángra lobban, mint az olaj.

Az ipari növények termesztése már régóta túlmutat a hagyományos mezőgazdaságon, és modern, csúcstechnológiás iparággá válik, amely nagyszerű kilátásokat kínál. Aki ezt ma megérti, holnap sokat nyer.