Vasúti híd: általános jellemzők és változatok

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A vasúti közlekedés megjelenése után szükségessé vált az ösvény folyón való megfeszítése. Ettől kezdve az ilyen típusú közlekedésre tervezett hidakat tömegesen kezdték építeni szerte a világon. Gyakran akkor is felállítják őket, amikor közlekedési csomópontokat hoznak létre az autópályákkal való kereszteződésekben. A modern vasúti híd egy összetett mérnöki szerkezet, amely lehetővé teszi a vonatok számára, hogy minden akadályt leküzdjenek (például szakadékokat, szurdokokat, csatornákat, szorosokat és még a városi infrastruktúrát is).

Az építkezés megkezdése Oroszországban

Iván Kulibin 1773-ban készített egy projektet egy rácsos rácsos hídról, és negyed évszázaddal később először javasolta fémszerkezetek használatát az ilyen objektumok építésénél. Később, a vasúti közlekedés megjelenése után ezek az elképzelések nagyon fontos szerepet játszottak a hazai hídépítés fejlődésében. A mérnökök már akkor tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy az ilyen objektumokat, mint a vasúti híd, fokozottan meg kell tennikövetelményeknek, tartósabb anyagok felhasználásával. Ezenkívül nagyon fontos volt a gördülőállomány kisiklás elleni védelmének biztosítása.

A tizenkilencedik század végén a fém-, beton- és vasbeton szerkezeteket kezdték használni a hidak építésénél, míg tartóikat kőből építették. Az ilyen szerkezetek formája és kialakítása a jövőben többször változott a technológia fejlődése és az új tervezési megoldások megjelenése miatt.

Vasúti hidak típusai

Jelenleg a vasúti hidakat több fő jellemző szerint osztályozzák. Ha a hossza kisebb, mint 25 méter, akkor kicsinek számítanak, 25-100 méter - közepes, 100-500 méter - nagy, több mint 500 méter - osztályon kívül.

A sávok számától függően megkülönböztetünk egyvágányú, kétvágányú és többvágányú hidat. A támaszok általi terhelés érzékelésének megfelelően íves, gerendafüggesztett, keretes, csavaros és kombinált típusok léteznek. Az építkezéshez használt anyagtól függően (a leggyakoribb besorolási lehetőség) szokás megkülönböztetni fém, vasbeton, kő, fa és kombinált hidakat.

Meg kell jegyezni, hogy minden típus építésénél általában különféle anyagok kombinációit használják. A vasúti-közúti hidat az egyik legpraktikusabb lehetőségnek tartják az ilyen létesítmények között. Különlegessége abban rejlik, hogy lehetővé teszi mind a közúti közlekedés, mind a vonatok áthaladását.

Fahidak

Ez a fajta különösen népszerű volt a hídépítés történetében a kezdeti szakaszban. Ennek oka az építés olcsósága, egyszerűsége és gyorsasága. Idővel azonban világossá vált, hogy a fa vasúti híd tűzveszélyes. Ne feledkezzünk meg törékenységéről és nehéz gondozásáról sem. Ebben a tekintetben az építési technológiák fejlődésével az ilyen szerkezeteket fokozatosan felváltották a kő, fém és vasbeton "testvéreik". Manapság az ilyen típusú építkezést szinte nem gyakorolják.

Kőhidak

A legtöbb meglévő kőhidat a XIX. században építették. Fő előnyük a tartósság és a szilárdság. Ezenkívül érzéketlenek az ütési terhelésekre és a vonatok megnövekedett tömegére. A vasúti hidak kőből történő építése azonban igen munkaigényes folyamat. Csak rövid fesztávval és szilárd talajra építhetők fel. Jó nedvességvédelemmel és megfelelő gondozással több száz évig is elállnak.

Fémhidak

Ez a fajta a legelterjedtebb a világon. Az ilyen vasúti híd olyan szerkezet, amelyben csak a fesztávok vannak fémből. Általában szénacélból vagy ötvözetekből készülnek. Betonra, kőre vagy vasbeton tartókra szerelik fel. Ennek a típusnak a fő előnye az összeszerelés gépesítésének lehetősége illszerkezeti elemek ipari gyártása. Ezenkívül a fesztávolságok csuklósan is beépíthetők, vagy vízzel szállíthatók. Az ilyen szerkezet egyetlen hátránya a szerkezet korrózióra való érzékenysége.

Vasbeton hidak

A folyón vagy más akadályon átívelő vasbeton vasúti híd olyan építmény, amelyben a fesztávolságokat vasbeton szerkezetek borítják. Hosszúságuk általában 6 és 16 méter között van. Ugyanakkor általában bordázott vagy dobozos szerkezeteket használnak a fesztávolságokban. A tartók betonból vagy vasbetonból készülnek.

Ennek a változatnak a jelentős előnye a hosszú élettartam, valamint a viszonylag alacsony karbantartási költségek. Ami a hiányosságokat illeti, itt csak a nagy tömeg miatti forgácsok és repedések valószínűségét kell megjegyezni.

Finnország híd

A Néván átívelő finn vasúti híd Szentpétervár egyik legfényesebb látnivalója. Az ország közlekedési infrastruktúrájának egyik legfontosabb objektuma, és a világ egyik legjobbja. A név eredete annak köszönhető, hogy Oroszország és Finnország vasutak ezen keresztül kapcsolódnak össze. Valójában a szerkezet két különálló híd, amelyek szomszédosak egymással. A teljes hossza 538,2 méter.

Finnország vasúti hídja vanállítható. 1910 és 1913 között épült. Kialakítása négy fém íves szerkezetből áll, középen állítható résszel. A híd stratégiai objektumnak számít, ezért gyalogosok mozgása tilos rajta. A projekt létrehozásán olyan ismert mérnökök dolgoztak, mint G. Krivoshein, N. Belolyubsky és I. Alexandrov. Megjegyzendő, hogy a szerkezet fontos szerepet játszik az orosz gazdaságban, mert megjelenésével jelentősen megnőtt hazánk vasúti kommunikációja az összes skandináv állammal.