Búza szülőföldje: fő hipotézisek

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A búza a világ számos országában vezető gabonanövény. A pázsitfű vagy kékfűfélék családjába tartozó egynyári lágyszárú növények nemzetségébe tartozik. A búzát liszt előállítására termesztik, amelyből később pékárut, valamint tésztát készítenek. Ezt a terményt gyakran takarmányként, vodka vagy sör készítésére is használják.

A búza születési helyével kapcsolatban a tudósok sajnos nincsenek egyetértésben. Különböző régiók tekinthetők ennek a kultúrának a bolygó körüli terjedésének központjainak. Csak azt tudjuk, hogy az ember nagyon régóta termeszt búzát. Ezt a növényt az emberek elkezdték termeszteni a gabonafélék egyik első nemzetségéből. A legtöbb tudós szerint a búzát a neolitikus forradalom legelején termesztették. Vagyis hozzávetőlegesen Kr. e. 10-8 ezer. e.

Kiválasztás jellemzői

Hol van a búza szülőhelye, a tudósok nem tudják biztosan. Ismeretes azonban, hogy a vadon termő kalászosok sajátossága, hogy érett állapotban nagyon gyorsan szétmorzsolódnak a magvaik. Az ókori emberek, ha ehettek termesztetlen búzaszemeket, akkorcsak éretlen. Ennek a növénynek a földre hullott magjainak összegyűjtése szükségtelenül fárasztó feladat lenne.

Természetesen a búzának ez a tulajdonsága a termesztés legelején komoly kellemetlenségeket okozott a gazdáknak. Úgy gondolják, hogy ennek a növénynek a kiválasztása eleinte nagy valószínűséggel pontosan a kalászok hullással szembeni ellenállásának növelésére irányult.

A modern búzaszemek csak csépléskor válnak szét. Emiatt a kultúra szinte teljesen elvesztette természetes szaporodási képességét. Ma már búza van bolygónkon, főleg az emberi erőfeszítéseknek köszönhetően.

Fő fajták

Az összes jelenleg létező búzafajta két nagy csoportba sorolható: kemény és lágy. A történészek úgy vélik, hogy az ókori rómaiak és a görögök már ismerték a különbséget e két típus között, és valószínűleg még régebbi civilizációk képviselői.

A lágy búzafajtákból készült liszt nem tartalmaz túl sok glutént és kevés vizet szív fel. Főleg édességek gyártására használják. A durum gluténfajtákból származó liszt sokat tartalmaz. Az élelmiszeriparban kenyérsütéskor használnak ilyen terméket.

Különböző lágy és kemény fajták és termőhelyek. Az első típusú búza a nedvesebb klímát kedveli. A lágy fajtákat korunkban termesztik, például Nyugat-Európában és Ausztráliában. Oroszországban az összes termesztett búza 95%-a lágy fajtákra esik. A volt FÁK országaibanezt a fajta növényt főként termesztik.

A durumbúza a kontinentálisabb és szárazabb klímát kedveli. Ilyen fajtákat termesztenek például Kanadában, Észak-Afrikában, az USA-ban, Argentínában.

Ahol a vad ős nőtt fel: hipotézisek

A tudósok véleménye eltér a búza honosságát illetően. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ennek a mezőgazdasági növénynek minden modern fajának egy genetikai őse van. Más tudósok úgy vélik, hogy a lágy és durumbúza fajtái különböző vadon élő ősöktől származnak. Különösen a jól ismert orosz genetikus, N. I. Vavilov ragaszkodott ehhez a véleményhez.

A puha búza hazája

Ez a fajta kultúra sok tudós szerint egy vad őstől származott, amely egykor a Kaukázusban nőtt fel a természetben. Ugyanakkor egyes kutatók úgy vélik, hogy Örményország a búza szülőhelye. Más történészek úgy vélik, hogy e növény lágy fajtájának vad őse egykor Georgiában nőtt.

A durumbúza eredete

Ez a fajta a legtöbb kutató szerint az abesszin központ országaiból – Szudánból, Eritreából, Etiópiából – származik. Jelenleg sok tudós az Etióp-felföldet nemcsak a durumbúza szülőhelyének tekinti, hanem sok más termesztett növény világközpontjának is. A páratartalom a bolygó ezen régiójában nem túl magas. Azonban ősidők óta szinte ideális a mezőgazdasághoz. Az etióp felföldön termesztett növények egész évben termeszthetők.

Még egy hipotézis

Sok tudósÚgy tartják, hogy a búza egy vadon élő gabonaféléből származik, amely egykor Törökországban nőtt. Egyes kutatók szerint ez az ország a kemény és puha búza szülőhelye. Ugyanakkor a tudósok szerint e kultúra terjedésének legvalószínűbb központja Diyarbakir városának környéke.

Egyes kutatók úgy vélik továbbá, hogy a bolygó különböző részein a búzatermesztés szinte egyidejűleg és egymástól függetlenül zajlott. A világ legtöbb régiójában azonban sajnos nem találtak e növény őséhez hasonló vadon élő gabonaféléket.

Terjesztés

A tudósoknak nincs konszenzusa a búza szülőföldjét illetően. De bizonyosan ismert, hogy ezt a növényt már termesztették:

• Kr.e. 9 ezerben. e. az égei-tengeri régióban;
• Kr.e. 6 ezerben. e. Indiában, Bulgáriában, Magyarországon;
• Kr.e. 5 ezerben. e. a Brit-szigeteken;
• Kr.e. 4 ezerben. e. Kínában.

Korszakunk elejére ezt a növényt szinte Afrikában és Ázsiában ismerték. A római hódítások korában a búzát számos európai országban kezdték termeszteni. Ezt a kultúrát a 16-17. században hozták Dél-Amerikába. A 18-19. században jelent meg Kanadában és Ausztráliában.