Környezetvédelmi díjak: tarifák, behajtási eljárások. Ökológiai díjszámítási űrlap

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A természetet károsító tevékenységek végzésekor Oroszországban kártérítést szednek be. Ennek a szabálynak a jóváhagyására megfelelő kormányrendeletet fogadtak el. Bizonyos szennyezésekért környezetvédelmi díjat kell fizetni.

Jogalkotási keret

A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket a 7. számú szövetségi törvény szabályozza. Bármely gazdasági tevékenység végrehajtása negatív hatással van a természetre. A hazai jogszabályok szerint az ilyen hatást kompenzálni kell. Ennek megfelelően rendelet született a környezetvédelmi díj beszedésének rendjéről. Ugyanez a dokumentum hagyta jóvá a levonás mértékét. A törvény végrehajtásának ellenőrzése az Adó- és Illetékügyi Minisztériumra van bízva.

Tárgyak

Ki fizeti a környezetvédelmi díjat? A levonásokat nem minden gazdasági egység hajtja végre. Ilyen kötelezettség csak azt terheli, aki tevékenységével az ország területén munkálkodva valós természetkárosítást okoz. Nemcsak hazai, hanem külföldi cégek, egyéni vállalkozók, intézmények is lehetnek. A környezetvédelmi díj mértékének megállapításáról szóló dokumentum jogi formájuktól és tulajdoni típusuktól függetlenül kötelező ezen szervezetek számára.

Mire járulnak hozzá?

A környezetvédelmi díj befizetése:

1. Mobil és álló tárgyakból származó szennyező vegyületek légkörbe történő kibocsátására. Ez utóbbiak kazánok, dízel üzemek, létesítmények és egyéb források. Az alany által üzemeltetett valamennyi közlekedési mód (vízi és repülőgép, személygépkocsi) mobilnak minősül.
2. Szennyező vegyületek kibocsátása a víztestekbe. Ebben az esetben például az autómosó szennyvízéről beszélünk.
3. Talaj- és altalajszennyezés.
4. Fogyasztási és termelési hulladékok ártalmatlanítása. Ez a hulladéklerakókra és hulladéklerakókra vonatkozik.
5. Egyéb negatív hatás. Például egy gépgyártó üzem túlzott zajt, vibrációt stb. bocsát ki.

Hulladékosztályok

A környezetvédelmi díj tarifáját ők határozzák meg. A számítás egy speciális katalógus alapján történik, amelyben minden hulladékot rendszereznek aggregátum, fizikai állapot, származás, környezeti hatás mértéke szerint. 5 hulladékosztály van:

• 1. osztály – nagyon veszélyes anyagok. Ilyenek például a fénycsövek, higanylámpák.
• 2. osztály – nagyfokú fenyegetettség. Ide tartoznak például az ólomelemek.
• 3. osztály – közepesen veszélyes anyagok. Ez a kategória magában foglaljaolajszűrők edzés után.
• 4. osztály – alacsony veszélyességű vegyületek. Tartalmazza a válogatatlan háztartási hulladékot is.
• 5. osztály - szinte nem veszélyes anyagok. Ide tartozik például a papírhulladék.

Megjegyzendő, hogy az 1–4. osztályba tartozó összes hulladéknak útlevéllel kell rendelkeznie. A dokumentáció tartalmazza az anyagok tulajdonságait, az ártalmatlanítási eljárást, osztályt, a vállalkozás adatait. A hulladékútlevelet egyeztetni kell a Rosprirodnadzor osztályával.

Speciális levonások

Általában a szemetet az objektum tulajdonosának területére telepített konténerekbe helyezik. Egy bizonyos ütemterv szerint ezeket a konténereket kiviszik. A környezetvédelmi díjat ebben az esetben a létesítmény tulajdonosának kell megfizetnie. Ebben az esetben van egy figyelmeztetés. Például a szervezet a létesítmény tulajdonosaként jár el, és a szemetet egy engedéllyel rendelkező cég szállítja el a szerződésnek megfelelően. A vonatkozó megállapodás megkötése azonban nem állapít meg moratóriumot a környezetvédelmi díjra. A szerződés megkötésekor fel kell tüntetni az elszállítandó szemét tulajdonosát. Az Art. A 89. számú szövetségi törvény 4. cikkének (2) bekezdése, amely szabályozza a fogyasztási és termelési hulladék kérdését, a szemét tulajdonjogát tranzakció (például adásvétel) keretében át lehet ruházni egy másik személyre. Ebben az esetben a hulladék tulajdonosa az azt kiszállító cég lesz. Ilyen feltételt a szerződésben kell rögzíteni. Ha a szerződésben nem szerepel, akkor a környezetvédelmi díjak a létesítmény tulajdonosát terhelik. Megvan(1) bekezdése alapján helyére. A fenti törvény 4. §-a. rendelkezései szerint a keletkezett hulladék tulajdonjoga azon nyersanyagok, anyagok és egyéb anyagok tulajdonosát illeti meg, amelyekből ez a hulladék keletkezett.

Bérleti szerződés

Vegyünk egy példát. Szobabérléskor a szervezet a benne megjelenő szemetet a terület tulajdonosa által biztosított konténerekbe dobja ki. Utóbbi ugyanakkor megállapodást kötött egy erre szakosodott céggel a hulladék elszállítására. Ilyen helyzetben fontos lesz a bérleti szerződés helyes megfogalmazása. A konténerbe dobott, a tulajdonos tulajdonában lévő hulladék továbbra is az azt előállító cég tulajdonának minősül. Ebben az esetben a hulladéktermelőtől környezetvédelmi díj levonási kötelezettség áll fenn. A bérleti szerződésben azonban kiköthető, hogy a helyiség/létesítmény tulajdonosának területére bekerülő hulladék az ő birtokába kerüljön, ill. Ez azt jelenti, hogy már levonja a környezetvédelmi díjat. Ha ez a feltétel nem szerepel a szerződésben, akkor a kötelezettség a szeméttermelőt, vagyis a bérlőt terheli.

Eltávolítás

Az elhasznált termék újrahasznosításának lehetőségét jelenti későbbi felhasználásra, más kapacitással. Egyes vállalkozásoknál gazdasági tevékenység végzése során olyan hulladék keletkezik, amely megsemmisítést vagy ártalmatlanítást igényel. Például a lejárt szavatosságú élelmiszereket takarmányként használják felállattenyésztés. Az árukat meg kell semmisíteni, ha azokat nem lehet újrahasznosítani. Ilyen termékek közé tartoznak például a gyógyszerek.

Környezetvédelmi díjszámítási űrlap

Az esedékes összegek kiszámításához két alaptarifa létezik:

• Korlátokon belül.
• A jóváhagyott határokon belül.

A szövetségi költségvetést szabályozó szövetségi törvény minden évben meghatározza az inflációt is figyelembe vevő környezetvédelmi díjak mértékét a normatív levonások között. 2014-ben 2,33-as korrekciós tényezőt alkalmaztak. A levonási normákra 1,89-es együtthatót alkalmaztak. A keretek túllépése, valamint azok hiánya esetén ötszörös emelt összeget kell fizetni. Ez a rendelkezés a "Környezetvédelmi díj beszedésének rendjét" (5. pont) fogalmazza meg. A tényleges kibocsátások, kibocsátások és hulladékártalmatlanítások meghatározott határértékeket és szabványokat meghaladó többlete többletként működik.

Számvitel

A környezetre gyakorolt negatív hatások miatti levonások nem minősülnek környezetvédelmi adónak. A számvitelben az ilyen jellegű ráfordítást a PBU 10/99 5. cikkelyének megfelelően a szokásos tevékenységek végzésének költségei részeként számolják el. Az átgondoláshoz a 76-os számlát használjuk, ahol a különféle adósokkal és hitelezőkkel történt elszámolásokat rögzítik. A könyvelésben a következő könyvelést alkalmazzuk: Db 26 "Általános vállalkozási költségek" - Kd 76 "Elszámolások különböző hitelezőkkel és adósokkal" - a negatív összegkörnyezeti hatás.

Az adóbevallásban azonban az anyagjellegű ráfordításoknál figyelembe veszik a levonásokat a jövedelemadó fizetéséhez. Az ennek végrehajtására vonatkozó szabályokat az Art. 254. (1) bekezdés, al. 7 NK. A környezetvédelmi adókat csak a határok és szabványok között veszik figyelembe. Ha a többletkibocsátásból levonás történt, akkor azok nem szerepelnek a költségek között. Az adó- és illetékügyi minisztérium az egyszerűsített adórendszert alkalmazó vállalkozások számára biztosítja ezt az eljárást.

Felelősség

Ha a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem vonták le a környezetvédelmi díjat, a szabálysértőkkel szemben közigazgatási szankciót lehet alkalmazni. Ezeket az Art. A közigazgatási szabálysértési törvény 8.41. Szabálysértés esetén megfelelő határozatot hoznak pénzbírság kiszabásáról. A megadott tétel összege a következő lehet:

• Tisztviselők számára - 3-6 ezer rubel.
• Jogi személyek számára - 50-100 ezer rubel.

A közigazgatási szankció alkalmazásáról szóló határozatot legkésőbb a szabálysértéstől számított egy éven belül lehet kiadni. Ezt a rendelkezést az Art. 4.5, 1. része a közigazgatási szabálysértésekről. Például, ha 2012. IV. negyedévére nem történt levonás, akkor az igazgatási felelősségre vonás időszaka 2014. január 21-én zárult le (a fizetési és számítási határidő 2013. január 20.). A megadott időpont után tehát már semmit nem lehet behajtani a szabálysértőtől. A meghatározott időtartamnak nem megfelelő közigazgatási szabálysértésről kiadott cselekmény lehetfellebbezett a bíróságon vagy a Rosprirodnadzor magasabb szervezeténél.

A dokumentáció benyújtásának elmulasztása

Amennyiben a díjfizető a számítást nem nyújtja be határidőre, úgy a Kbt. A közigazgatási szabálysértési törvény 8.1. Ebben az esetben az alany pénzbírságot is kaphat. Értéke:

• Tisztviselők számára - 2-5 ezer rubel.
• Jogi személyek számára - 20-200 ezer rubel.

Túlfizetés

Ha túlzott összeget vontak le, vagy a vállalat nem volt köteles befizetésre, de azt teljesítette, az összeg visszaadható. Ehhez frissített számításokat kell benyújtani. Azokhoz igazoló dokumentumokat kell csatolni. Ezek a papírok lehetnek egy hulladékártalmatlanításra szakosodott céggel kötött megállapodás másolatai, amely záradékot tartalmaz a szemét tulajdonjogának erre a szervezetre történő átruházására vonatkozóan. Ezenkívül alátámasztó dokumentum lehet egy olyan dokumentum is, amely megerősíti, hogy a jármű, amelyre a környezetvédelmi díjat fizették, javítás alatt állt.

A levonások jelentősége

A környezet állapotára gyakorolt legnegatívabb hatást a mezőgazdasági, közlekedési és feldolgozóipari vállalkozások jelentik. Hatásuk a természetgazdálkodás minden területén megfigyelhető. Az ezeknél a vállalkozásoknál alkalmazott technológiai eljárások általában szennyező vegyületek talajba és víztestekbe, illetve mérgező gázok légköri levegőbe juttatásával járnak. Környezetvédelmi díjak fizetése nélkül az ilyen ipari létesítmények nem tudják elvégeznijogi tevékenység. Ezzel kapcsolatban az ilyen helyzetekben nincs kérdés a kifizetések szükségességével, mértékével kapcsolatban. Azonban nem ezek a vállalkozások az egyedüli környezetszennyezők. Negatívan hatnak a környezetre azok az irodavállalatok is, amelyek felszerelést, szállítást, helyiséget birtokolnak vagy bérelnek, de termeléssel nem foglalkoznak. Ugyanakkor hulladékot is termelnek. Ez viszont környezetvédelmi díj fizetési kötelezettséget is ró rájuk.

Következtetés

A környezetvédelmi díj bevezetésének nagy gyakorlati jelentősége van. A pénzösszegek közvetlen levonása mellett a vállalkozások, különösen a nagy ipari ágazatokban működő vállalkozások tevékenységük nagyarányú fejlesztésében korlátozottak. Ezeket a határértékeket kibocsátási határértékek és szabványok határozzák meg. Ha nem lennének, a környezet már régóta kritikus állapotban lenne. Ezen a területen különösen fontos a megállapított követelményeket megszegők felelőssége. Ebben az esetben a közigazgatási törvénykönyv pénzbüntetést ír elő. A szankciók ugyanakkor nem mentesítik a szabálysértőt a megállapított összegek megfizetésének kötelezettsége alól. A jelentési dokumentáció időben történő benyújtása lehetővé teszi a felhatalmazott hatóságok számára, hogy időben bevigyék az információkat a megfelelő nyilvántartásokba, és figyelemmel kísérjék a környezet állapotát.