Mit jelent a nyugdíj-megtakarítások egy évre történő befagyasztása? Mi fenyegeti a nyugdíj-megtakarítások befagyasztását?

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A nyugdíjcélú megtakarítások lehetővé teszik a polgárok számára, hogy befolyásolják jövedelmeiket, és a gazdaságot befektetési forrásokhoz juttassák. Két egymást követő évben átadták magukat az ideiglenes "konzerválásnak". A moratóriumot 2016-ig meghosszabbították. Olvasson tovább arról, hogy mit jelent a „nyugdíj-megtakarítások befagyasztása”, és hogyan fenyegeti ez az ország gazdaságát és lakosságát.

Adatok átalakítása

A foglalkoztatottak jövedelméből havonta 22%-ot utalnak át a biztosítási alapokhoz. Ebből 6% a megtakarítások képzésére irányul, a többi pedig nyugdíjazásra irányul. Az állampolgárok kérésére a teljes összeg nyugdíjalapításra fordítható.

Az 1967 előtt születetteknél önkéntes befizetésekből, anyasági tőkéből is keletkezik megtakarítás. A dolgozó állampolgárok esetében minden járulék a nyugdíj kialakítására irányul. Az 1966 után születettek önállóan választhatták meg a járulékok elosztását. Akkora reform megváltozott. Harmadik éve a foglalkoztatott állampolgároktól származó összes levonás nyugdíj, nem pedig megtakarításra irányul.

Hiányfedezet

Két módja van a költségvetési lyukak befoltozásának. Az első a szociális kötelezettségek és az indexkifizetések 4,5%-os csökkentése. Ez a lehetőség nem húzza meg a költségvetést, annak ellenére, hogy a tényleges infláció 11,9%. A második a jelenlegi szociális kötelezettségek csökkentése, a jövőbeliek 7%-os indexálása, valamint ideiglenes moratórium bevezetése. Mit jelent a nyugdíj-megtakarítások befagyasztása?

Háttörténet

A nyugdíj-megtakarítások befagyasztásának meghosszabbítását a kormány minden alkalommal tárgyalja, amikor a költségvetés végrehajtásának kérdése felmerül. Először 2013-ban született ilyen döntés. Amikor elkezdtek kérdezősködni arról, hogy mit jelent a „nyugdíj-megtakarítások 2014-es évre történő befagyasztása”, a kormány kifejtette, hogy ez egy ideiglenes intézkedés, amelynek célja az NPF ellenőrzése. Aztán azt mondták, hogy 12 hónap múlva feloldják a moratóriumot. De nem. 2015-ben a forrásokat válságellenes intézkedésekre, pontosabban a Krím-félszigetre irányították. Ráadásul az ellenőrzésnek nem volt ideje egy év alatt befejezni. Tavasszal a nyugdíj-megtakarítások immár harmadik éve befagyasztásának veszélyein kezdtek el gondolkodni, és a moratórium feloldása mellett döntöttek. De ez megint nem sikerült.

Mi a nyugdíjmegtakarítások befagyasztásának lényege

A moratórium egy évig tart. A megtakarítás a teljes rendszer hosszú távú fenntarthatóságának garanciája. A rájuk vonatkozó korlátozásokkal a kormány igyekszik foltoznilyukak a költségvetésben. Mit jelent a „nyugdíj-megtakarítások befagyasztása”? A közhiedelemmel ellentétben ez az intézkedés nem jelenti a megtakarítások eltörlését. A Pénzügyminisztérium szerint 2016-ban 576 milliárd rubellel kell csökkenteni a kiadásokat. vagy keressen további finanszírozási forrást. Ekkor sikerül teljesíteni a tervezett GDP 3 százalékos hiányt. Egyébként a 2017-2018. az állami tartalékok erősen kimerülnek. Hogyan kell ezt megérteni?

A nyugdíj-megtakarítások befagyasztása egyelőre az egyetlen lehetőség az állami költségvetés finanszírozására. A kormánynak keményen kell csökkentenie a kiadásokat, ha a kiadásokról van szó. Az elhúzódó ötéves hiány miatt nem nagyon lehet egyensúlyba hozni a költségvetést. Az egyik lehetőségként az olajtársaságok adóterhének emelését fontolgatják. Egy ilyen intézkedésnek segítenie kell a pénzeszközök átcsoportosítását a fejlett ágazatokból új projektekbe.

A probléma megoldásának egyéb lehetőségeit is fontolóra vették, például a végkielégítési illeték növelését, a nyugdíjak indexálásának 4%-ra történő csökkentését, az 1 millió rubelt meghaladó éves jövedelmű dolgozó nyugdíjasok öregségi szociális ellátásának megtagadása.. Az államvédelmi megbízáson a tervezettből 223 milliárd rubelt sikerült megtakarítani. csak pár tucat. Még jó, hogy még nem kerül szóba a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése.

Elméletileg létezik egy olyan verzió, amely szerint a forrásokat állami vállalatok projektjei finanszírozására is felhasználhatják, a gazdaság újraindítására. A gyakorlatban ez a lehetőség nem valósul meg. A pénzeszközöket az állami költségvetés hiányosságainak befoltozására használják fel.

Double Strike

1 fele,7 billió rubel Az NPF-alapokat vállalati kötvényekbe fektették. 2015-ben 200 milliárd rubelt irányítottak a gazdaságba. megtakarítás. A lefagyasztás csak ront a helyzeten.

A hatás kétszeres lesz, ha a megtakarításokat a hiány finanszírozása helyett a kiadásokra fordítják. A 2016-os költségvetés a hitelfelvételek meredek növekedését írja elő (30 milliárd RUB-ról 500 milliárd RUB-ra). Az állam vonzóbb hitelfelvevő a bankok számára. Ez sérti azoknak a cégeknek az érdekeit, amelyek fejlesztési célú hitelt szeretnének felvenni. A lakosság jövedelme tovább csökken, a nyugdíjat a következő három évben nem indexálják a tényleges infláció szintjéhez. Kiderült, hogy egy ördögi kör.

Mi fenyegeti még az állampolgárok nyugdíj-megtakarításainak befagyasztását? Az ország gazdasági fejlődésének lelassulása, a nyugdíjintézetbe vetett bizalom elvesztése. Nem ismert, hogy ezek közül a lehetőségek közül melyik a rosszabb.

Előnyök

Miután foglalkoztunk azzal, hogy mit jelent a "nyugdíj-megtakarítások befagyasztása", rátérünk arra a kérdésre, hogy mit ad. A Pénzügyminisztérium tervei szerint 2016-ban ez az intézkedés 344 milliárd rubelből finanszírozza a költségvetést. a következő 3 évben (2018-ig) a PFR transzfer csökkentésével. De nincs meghatározva, hogy pontosan mire irányítják a megtakarított összeget.

Elért eredmények

A 2014-es első moratórium idején a megtakarításokat a folyó nyugdíjak kifizetésére fordították. Azt is tervezték, hogy egy részét pótoljákválságellenes tartalék. Valójában az alapokat a Krím támogatására irányították.

2015-ben a szövetségi költségvetésből a nyugdíjalapba történő átutalás 2 billió rubelt tesz ki. (a nyugdíjköltség 30%-a). Kétszer nőtt. Az év elején 285 milliárd rubel. célja volt a nyugdíjak indexálása a devizaválság miatt igen magasnak bizonyult tényleges infláció szintjéhez, valamint a járulékkiesések kompenzálása. Ősszel további 124 milliárd rubelre volt szükség. ugyanezekre a célokra: a „megcsorbult” keresetek miatt gyakorlatilag nem emelkednek a járulékok.

A fagyasztás nem a végső kiút

A nyugdíjrendszer válsága évről évre súlyosbodik. 2014-ben a 6 milliárdos hiányt csaknem a felére (2400 milliárd rubel) fedezték. Az indexáláshoz még több pénzre lesz szükség. Nincsenek benne a költségvetésben. Ezért meg lehet tenni fordított intézkedéseket - a nyugdíjkorhatár emelése, a kifizetések csökkentése, a késedelmes nyugdíjba vonulás ösztönzése a jól megérdemelt nyaraláson stb. A megtakarítások befagyasztásával az állam nem „élő” pénzt kap, hanem egyszerűen csökkenti a jelenlegi IOU-k számát.. Ha a kormány úgy dönt, hogy csökkenti a kifizetéseket (garanciákat), akkor csökken a nyugdíjrendszerbe vetett bizalom szintje az állampolgárok körében. Ez gyorsan befolyásolja a munka termelékenységét és a termelés növekedési ütemét. Ezért ez az intézkedés még a kormányban is tiltakozást vált ki.

Tervek 2016-ra

A szociális nyugdíjak indexálása az előrejelzett 6,6%-os inflációs ráta figyelembevételével történik. A kifizetések jelentősebb emelése a bizonytalan demográfiai helyzet miatt nem lehetséges:a munkaképesek száma csökken, míg a nyugdíjasok száma nő.

A kifizetések átlagos összege 2016-ban 13,2 ezer rubel lesz. A 2014-es reform bevezetése után a szolgálati időbe olyan időszakok tartoznak, mint a gyermekgondozás, a fogyatékkal élők gondozása és a katonai szolgálat. Az új rendszerrel 500-700 rubel felárat kaphat. A foglalkoztatott idős emberek, akiknek éves jövedelme meghaladja a 83 ezer rubelt, megfosztják a kifizetésektől, de megtartják az összes ellátást. A rokkant nyugdíjat a csoport, valamint az UDV (havi készpénzfizetés) alapján számítják ki. 2016 januárjától 10%-kal indexálják. A kifizetések növekedése a következő lesz: I gr. - 900 rubel, II gr. - 500 rubel, III gr. – 400 RUB

2012 óta a katonai nyugdíjak a gazdasági helyzettől függetlenül emelkednek. 2016-ra 7,5%-os növekedést terveznek. Ezzel egyidejűleg a 2%-os pótdíj megszűnik, a szolgálati idő után fizetnek. Van még egy újítás. Ha a szolgálat után a katonanyugdíjasok „állampolgárhoz” mennek dolgozni, akkor a felhalmozás a szokásos szolgálati idő szerint, pótlékok nélkül történik.