I&A beállító: milyen szakma, beosztások, képzés

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A műszerezéssel foglalkozó szerelő szakma napról napra egyre aktuálisabb. Mi az ok? Erről még lesz szó.

Ki a műszertechnikus?

Gyakorlatilag minden vállalkozásban sok különböző műszer, érzékelő, mérő és egyéb műszaki eszköz található. Minden ilyen berendezést valakinek felügyelnie kell. A műszerbeállító az a szakember, aki a gyártásban elérhető összes eszköz biztonságos és hatékony működését képes ellenőrizni. Tehát a szakember köteles időszakonként ellenőrizni a berendezést, minőségi javítását vagy cseréjét.

Rögtön meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó szakma nem ilyen egyszerű. Végül is egy hozzáértő szakembernek meglehetősen széles körű ismeretekkel, készségekkel és képességekkel kell rendelkeznie. Mindezek nélkül nem lehet munkafeladataikat magas színvonalon ellátni.

Mit kell tudnia egy műszerésznek?

A szakmának hét kategóriája van, így a különböző végzettségű szakemberek tudása jelentősenkülönbözik. Érdemes azonban kiemelni azokat a legalapvetőbb pontokat, amelyeket a munkavállaló speciális munkaköri leírása tartalmaz. Íme néhány közülük:

• a lakatosgyártás technológiai módszereinek alapjai;
• a munkaeszköz eszköze és célja;
• a rugók meleg vagy hideg állapotú munkavégzésének technikái, módszerei és eszközei;
• Vízszerelési technikák;
• villamossági munka alapjai;
• kábelezési alapok;
• ónozóanyagok tulajdonságai;
• A munkabiztonság alapjai, a védelmi módszerek és eszközök.

…És még sok más. Érdemes megadni azokat az alapvető gyakorlati ismereteket is, amelyekkel egy munkavállalónak rendelkeznie kell. Köztük:

• Fémmunkák elvégzése;
• eszközök megfelelő használata;
• minőségi forrasztás;
• hibaelhárítás stb.

Így egy műszerezési és automatizálási szerelőnek meglehetősen nagy tudás- és képességkészlettel kell rendelkeznie. Ezenkívül ennek az alkalmazottnak folyamatosan fejlesztenie kell tudását és készségeit. Végül is a fejlődés nem áll meg, és a munkaeszközöket folyamatosan fejlesztik.

A műszertechnikus jogai

A szóban forgó szakembernek, mint bármely más hivatalosan dolgozó személynek, vannak bizonyos jogai. Mik ezek a jogok? Hogyan és mikor valósíthatók meg? A műszerbeállító a speciális munkaköri leírás szerint jogosult:

• folyamatosanjavítsa készségeit és szakmai készségeit;
• megköveteli a vezetőségtől a munkához szükséges dokumentumokat vagy eszközöket;
• kiad minden szükséges juttatást vagy szociális garanciát;
• a teljes bért időben megkapja;
• a szervezet fejlesztésére vonatkozó különféle ötleteket vagy terveket javasolhat a feletteseinek.

A fentiek csak az érintett szakember legalapvetőbb jogai voltak.

A műszertechnikus felelőssége

A műszerezés és automatizálás szerelőjének nemcsak jogai vannak, hanem bizonyos felelőssége is bizonyos cselekedeteiért. Mit javít ebben az esetben a speciális munkaköri leírás? Íme a fő kivonatok ebből a dokumentumból:

• a munkavállalót fegyelmi felelősség terheli, ha kábítószer- vagy alkoholmérgezett állapotban tartózkodik a munkahelyén;
• az alkalmazottat felelősségre kell vonni a fő munkafunkcióinak és feladatainak teljes meghiúsulásáért vagy nem megfelelő végrehajtásáért.

Emellett a munkavállaló felelőssége:

• a szervezetnek anyagi károkozásért;
• munkahelyi szabálysértésért vagy bűncselekményért;
• konfliktusok vagy viszályok szítása a munkacsoportban.

Így a műszer- és automatikaszerelő, mint bármely más alkalmazott, fegyelmi, adminisztratív vagy büntetőjogi felelősséggel tartozikegy bizonyos típusú cselekmény, azok súlyosságától és mértékétől függően.

Munkához szükséges végzettség

Hogyan és hol kell tanulni a "hangszerállító" szakma megszerzéséhez? Szinte mindenhol elérhető erre a szakmára a képzés, a szakhoz szükséges végzettség megszerzése pedig szinte nem okoz majd nehézséget. Az azonos nevű szak tehát szinte minden technikumban, főiskolában megtalálható, ahová az iskola 9 osztálya alapján lehet bekerülni. A képzés időtartama körülbelül 3-4 év. Érdemes azonban megjegyezni, hogy vannak speciális tanfolyamok is, ahol sokkal gyorsabban lehet képesítést szerezni. Vannak azonban, messze nem mindenhol; de a tudományágak és a tantervek száma nem sokban tér el egy oktatási intézményhez képest.

Az oktatáshoz szükséges tanulmányi ciklusok között szerepel:

• edzésgyakorlat;
• testnevelés;
• szakmai bizonyítványok.

A szakmában a 2. és 3. kategóriáról

Az egységes tarifa-minősítési útmutató hét kategóriás munkakörként jellemzi a szóban forgó szakmát. Minden készségszintnek megvan a maga felelősségi köre és funkciója. A szakmában a 2. és 3. kategória mondhatni kezdeti. Itt általában csak a főiskolát végzettek, a kevés tapasztalattal rendelkező dolgozók stb. koncentrálódnak. Íme néhány példa a 2. vagy 3. kategóriájú szakemberre jellemző munkákra:

• nagy relékkel, elosztókkal és szabályozókkal való munka; összeszerelésük ésjavítás;
• réz vagy platina ellenálláshőmérők összeszerelése és kalibrálása;
• kompakt hőelemek összeszerelése, javítása és beállítása;
• különböző bonyolultságú bilincsek gyártása, javítása és üzembe helyezése;
• fúrás, köszörülés, dörzsárazás, rögzítés és egyéb munka fogaskerekeken, perselyeken, beállító gyűrűkön, csavarokon stb.

A szakmában a 4. és 5. kategóriáról

Az Egységes tarifa- és minősítési kézikönyv tartalmazza a 4. és 5. kategóriájú szakemberek munkaköri leírását. Ezekben a dokumentumokban rögzítik a szakemberek munkájának főbb példáit. Íme a hozzávetőleges munkatípusok, amelyeket egy 4. kategóriájú lakatosnak el kell végeznie:

• mutatóeszközzel, bunkerrel vagy analitikai mérleggel ellátott árumérlegek vagy teherautó-mérlegek nagyobb vagy aktuális javítása;
• adagoló gépek javítása vagy helyreállítása;
• a szükséges alkatrészek cseréje az automatikus szabályozókban;
• ellenőrzési, javítási vagy beállítási munkák.

Egy 5. évfolyamos I&C szerviztechnikus a következő típusú munkák elvégzésére képes:

• irányzékok javítása és beállítása;
• fogaskerék tengelyek cseréje;
• mobileszközök kiegyensúlyozása;
• vágóasztal javítás;
• polarizált relék stb. felülvizsgálata

A szakmában a 6. és 7. kategóriáról

A műszer- és automatizálási beállító besorolása sokat mutat: végzettség, munkatapasztalat, szakmai felkészültség stb. 6. ill. A 7. szintű képesítéseket meglehetősen fontosnak és tekintélyesnek tekintik.

Milyen munkatípusok jellemzőek a 6. kategóriájú szakemberekre?

• Automatikus szabályozók és hőmennyiségmérők beállítása a meglévő berendezéseken.
• Elektronikus berendezések javítása.
• Munka automata adagmérleggel.
• Dolgozz autómodell-mérlegekkel.
• Oszcilloszkópok javítása.
• Mágneses erősítők használata.
• Különféle elektronikus kiválasztó eszközök javítása, beállítása és üzembe helyezése.

Milyen munkatípusok jellemzőek egy 7. osztályos szakemberre? Íme néhány példa:

• mikroprocesszoros eszközök (nyomásérzékelők, nyomáskülönbségmérők stb.) tesztelése és ellenőrzése;
• ellenőrző és tesztelő munka gázelemzőkkel, mérőműszerekkel (nedvesség, só, nyomás stb.).

A szakmában a 8. kategóriáról

A nyolcadik osztályos szakembert a gyártás legfontosabb és legtapaszt altabb szakemberének tekintik. Természetesen ez a fajta munkavállaló különösen összetett funkciókkal rendelkezik. Mi rögzíti ebben az esetben a szakmai színvonalat?

A legfrissebb képesítéssel rendelkező műszerszerelőnek a vezetői feladatokon kívül még:

• programok létrehozása és karbantartása mikroprocesszoros vezérlőkhöz, szabályozókhoz és egyéb eszközökhöz;
• válassza ki azokat a szükséges jellemzőket, amelyek megfelelnek a hatékony, de egyben gazdaságos ill.a berendezés optimális működése;
• ellenőrizze, tesztelje és üzembe helyezze a szintmérőket, rögzítőket, rezgésmérőket, intelligens nyomásmérőket, papírmentes rögzítőket, számítógépes eszközöket és egyebeket.

Egy szakembernek sok más funkciója is lehet, de itt minden a hatóságok utasításán és a munkavégzés helyén múlik.