Kockázatalapú gondolkodás a modern világban

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Külföldön a kockázatorientált gondolkodás érte el a legnagyobb fejlődést. Ezt a koncepciót továbbfejlesztették az ISO 9001:2015 nemzetközi szabvány kiadásával.

Kockázatkezelési koncepció

Ez az irány meglehetősen új tendencia egy gazdasági egység fejlődésében.

Először egy amerikai cikkben említették még 1956-ban. Ez azt jelentette, hogy a jogi személyeknek kockázatkezelési szakembereket kell alkalmazniuk a gazdasági veszteségek csökkentése érdekében.

A múlt század második felétől kezdődően ezek a kiadványok rendszeressé váltak. Az 1970-es években kezdtek megjelenni a kockázatértékelési tanácsadó szolgáltatások.

A kockázat fogalma és kezelése

A kockázat a bizonytalanság hatása. Ezt a meghatározást a GOST R ISO 9001-2015 szabvány tartalmazza. Ez azt jelzi, hogy a kockázatalapú gondolkodás beépül a minőségirányítási rendszerbe.

Bizonytalanság esetén megtehetimegérteni a projekt feltételei szerint megadott pontatlan vagy hiányos információkat. Bármilyen vállalkozói tevékenység kapcsolódik ehhez a fogalomhoz.

A kockázatok kezelése érdekében azokat azonosítani, elemezni és feloldani kell. Ezt az irányítási folyamatot az érdekelt felekkel konzultálva kell végrehajtani annak érdekében, hogy az ne igényeljen további feldolgozást.

Kockázatalapú gondolkodás az ISO 9000 2015-ben

Végrehajtásához a gazdálkodó egységnek létre kell hoznia egy sor elfogadott módszert és tevékenységet a kockázatok kezelésére és ellenőrzésére, amelyek megnehezíthetik a szervezet számára a cél elérését.

Ez a szabvány 2015-ös verziójában bevezetett követelmény lényegében a 2011-es verziótól a megelőző intézkedések megtételére vonatkozó követelményt váltja fel.

A kockázatok mellett a lehetőségeket is meg kell valósítani. Ez utóbbi alatt egy objektum azon képességét értjük, hogy a kimeneten a követelményeknek megfelelő terméket állítson elő.

A prevenciós cselekvések kockázatalapú gondolkodásra való felváltásának oka, hogy az előbbieket nem a folyamatos fejlesztés eszközeként fogták fel, aminek következtében az utóbbiak meglehetősen alacsony színvonalon és véletlenszerűen valósultak meg.

A szabvány új verziója szerint a tanúsítást kívánó gazdasági társaságokEnnek a minőségirányítási rendszernek való megfelelés érdekében azonosítania kell a kockázatokat és a lehetőségeket, és meg kell határoznia a kezelésükre irányuló intézkedéseket. A jogi személyeknek el kell dönteniük, hogy ezeket a tevékenységeket miként tegyék minőségirányítási rendszerük részévé, hogyan valósítják meg e folyamatok és intézkedések hatékonyságának ellenőrzését, elemzését és értékelését.

A felső vezetés részt vesz a kockázatok azonosításának, nyilvántartásának, csökkentésének és megszüntetésének folyamatában, a jelen szabvány követelményeivel összhangban.

Az ISO 9001 új verziója nem igényel külön dokumentumot a jogi személy kockázatalapú megközelítésének leírásához. Az egységesség érdekében azonban jobb, ha utasításokat készítünk a kockázatok azonosítására és értékelésére.

A vizsgált jelenség összefüggése a folyamatszemlélettel

A fenti szabvány jelenlegi változata magában foglalja ennek a megközelítésnek a kötelező alkalmazását.

Tartalmazza a PDCA ciklus megvalósítását. A tervezési szakaszban (P) a gazdálkodó egység belső és külső környezetének elemzése is megtörténik különféle minőségirányítási módszerekkel: adatrétegezés ellenőrzőlisták segítségével, ötletbörze, Shewhart kontroll diagramok, Pareto és Ishikawa diagramok, szórás, SWOT, ill. PEST -analízis, benchmarking, Delphi módszer.

A do (D) szakaszban a kockázatot a fenti módszerekkel, valamint FMEA elemzéssel, szakértői módszerrel, HACCP-vel és néhány más módszerrel értékelik és kezelik.

A "Control" (C) szakasz monitorozást és mérést foglal magábankockázatazonosítási és -értékelési stratégia végrehajtása.

A „Cselekvés” lépése (A) a szervezet kockázati politikájának felülvizsgálatát, a kockázatkezelési folyamat működésének javítását célzó különféle intézkedések tervezését és végrehajtását foglalja magában.

Így a folyamatszemlélet és a kockázatalapú gondolkodás összefügg egymással. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a vizsgált jelenséget az ISO 9001:2015 szabvány „Folyamatmegközelítés” fejezete tartalmazza.

Kockázatértékelés és -azonosítás

A kockázatalapú gondolkodás ideológiája magában foglalja e lépések kötelező végrehajtását.

A kockázatértékelés magában foglalja annak azonosítását, valamint elemzését és számítását. Különféle módon és módszerekkel hajtható végre. Ezzel az értékeléssel jobban megértjük a kockázatokat, ami lehetővé teszi, hogy megfelelő döntéseket hozzon a kezelésük legjobb módszerével kapcsolatban. Ennek a szakasznak az eredményei bemenetként szolgálnak a döntéshozatali folyamatokhoz.

A kockázatazonosítás a kockázatok azonosításának, felismerésének és regisztrálásának folyamata. Ennek célja annak felmérése, hogy mi történhet potenciálisan, ami befolyásolja a szervezet által kitűzött célok elérését.

A kockázatazonosítási módszerek közé tartoznak a bizonyítékokon, a szisztematikus csapatszemléleten és az induktív érvelésen alapuló módszerek. Ennek a műveletnek a végrehajtásához meg kell határozni a stabil tevékenységet befolyásoló tényezőketüzleti entitás.

Példák

Vizsgáljuk meg a kockázatalapú gondolkodás alkalmazását a vállalkozásban.

Tegyük fel, hogy egy jelentős hosszúságú vízvezeték-rendszer egy vízvezeték-szerelő felelősségi körébe került. Nyaralása alatt baleset történik a vízvezeték egyik szakaszán, ez utóbbi infrastruktúrájának és szerkezetének sajátosságait csak ez a vízvezeték-szerelő ismeri. Ezek tanulmányozása időbe telik, a fogyasztók át akarják adni a csőrendszert, amelyen keresztül a vizet szállítják más versenytársaknak.

E példában a kockázatalapú gondolkodást alkalmazva a jogi személynek meg kell határoznia a nála dolgozó személyek azon kompetenciáját, amely befolyásolja a QMS hatékonyságát, képzést kell biztosítania ezeknek a személyeknek, meg kell tennie egyéb, a szükséges kompetencia, értékelje teljesítményüket, rögzítse és őrizze meg a kompetenciát mutató információkat.

Zárásként

A kockázatalapú gondolkodás a nemzetközi szabvány egyik követelménye a minőségirányítási rendszerek területén. Ez folyamatalapú megközelítéshez kapcsolódik, és szisztematikusan kell végrehajtani. Az ilyen jellegű döntések meghozataláért a QMS területén a vállalat felső vezetése a felelős. A kockázatalapú megközelítés helytelen lépései az üzleti egység veszteségéhez vezethetnek.