Valódi kár. Valós károk behajtása

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A veszteségeket negatív vagyoni következményként ismerjük el, amely az alany jogainak megsértésével összefüggésben merül fel. A jogsértő magatartás összetételének szerves elemeként működnek, ha az okozta őket. Fontolja meg továbbá, hogy mi számít valódi károk formájában való veszteségnek.

Általános információ

A polgári jogban a kártérítés a felelősség objektív feltétele és mértéke. Ez lehetővé teszi számukra a teljes kompenzációt. A valós kár megtérülése tehát hozzájárul a sértett vagyoni helyzetének helyreállításához, eredeti (jogsértés előtti) állapotának visszaállításához.

Definíció

A Ptk.-ban veszteségnek minősülnek azok a költségek, amelyek az alanynak, akinek jogai sérülnek, a vagyoni helyzetének helyreállítása érdekében felmerült vagy felmerülnie kell. Értékek megsérülésének vagy elvesztésének, vagy elmaradt haszonnak is nevezik ezeket, amelyek normál forgalmi feltételek mellett felhalmozódhattak volna egy személynél, haérdekei nem sérültek. Ezt a meghatározást az Art. 15. kód. Így a jogszabály külön kiemeli a valódi károkat és az elmaradt hasznot.

Meg nem szerzett jövedelem

A valódi sebzés és az elmaradt haszon számos jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik. A bevételkiesésről a legteljesebb tájékoztatást a Legfelsőbb Bíróság 2015. 06. 23-i 25. számú plenáris határozata tartalmazza, amely kimondja, hogy a Ptk. 15 kieső haszonként kell elismerni azt a kieső hasznot, amellyel a jogsértő alany vagyonának tömege nőne, ha nem lenne jogellenes magatartás. Mivel kieső jövedelemről van szó, ezért annak megtérítésével kapcsolatos ügyek megoldása során figyelembe kell venni, hogy annak számítása, amelyet a felperes közöl, általában hozzávetőleges, valószínűségi jellegű. Ez a körülmény önmagában nem szolgálhat okként a kérelem befogadásának megtagadására. Ha a felperes jogait megsértő személy jogellenes magatartásával összefüggésben bevételhez jutott, a sértettnek jogában áll az elmaradt haszon megtérítését követelni az egyéb veszteségek mellett, e bevételnél nem kisebb összegben. Az elmaradt haszon megállapítása során a bíróságnak nemcsak az esetleges bevételeket kell figyelembe vennie, hanem az ezek megszerzéséhez szükséges költségeket is. A kompenzáció megtagadható, ha nem adnak meg költségbecslést.

Valódi kár: RF Polgári Törvénykönyv

Az Art. 393. §-a alapján az alany köteles megtéríteni a hitelezőnek a nemteljesítésből, ill.az ügylet feltételeinek nem megfelelő teljesítése. A szerződésből ennek megfelelő kötelezettségek keletkeznek a károkozás kapcsán, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb okok miatt. Ez utóbbiakat az Art. 8 CC. A kötelezettségek létrejöttének okai különösen az állami szervek és önkormányzatok aktusai, ülések határozatai, jogi események, amelyek kezdetével a normatív aktusok polgári jogi következmények kialakulását társítják stb.

A bizonyítás jellemzői

A kár (tényleges kár) megtérítését igénylő kérelem elküldésekor a felperesnek be kell nyújtania a következőket igazoló anyagokat:

1. Jogellenes magatartás.
2. A kár bekövetkezésének ténye és mértéke.
3. A tettek/tétlenségek és a következmények közötti kapcsolat.

A felperesnek benyújtandó bizonyítékok mennyisége és típusa attól függ, hogy pontosan miből áll a tényleges kár: elveszett vagy megsérült ingatlan, bizonyos költségek felmerültek stb. Az erre vonatkozó magyarázatot a Legfelsőbb Bíróság 1996. július 1-jei 6/8. számú rendelete tartalmazza. Ennek a dokumentumnak a 10. pontja kimondja, hogy a tényleges kár nemcsak a sértett tényleges költségeit foglalja magában, hanem azokat a költségeket is, amelyek a sértettnél felmerült. neki kell fizetnie megsértett jogaik helyreállításáért. Ezeket a körülményeket a kártérítési igények előterjesztésével kapcsolatos ügyek eldöntésekor figyelembe kell venni. Valós kárt képező kiadások szükségességét is igazolni kellszámítások és egyéb bizonyítékok. Ez utóbbi lehet a termékhiány megszüntetéséhez szükséges költségek becslése, a kötelezettségek elmulasztásáért váll alt felelősséget megállapító megállapodás stb.

A kár mértékének és a kár bekövetkezésének tényének bizonyítása során figyelembe kell venni a fenti határozat 49. pontjában fogl altakat. Ezek szerint valódi káron olyan költséget kell érteni, amely a károsultakat természetben viseli. Tehát, ha a megsértett jogot bizonyos értéktárgyak vagy szolgáltatások/munkák beszerzésével kívánják helyreállítani, akkor azok költségét a Ptk.-ben meghatározott módon kell meghatározni. 393. § (3) bekezdése, valamint azokban az esetekben, amikor a kereset benyújtásának vagy a határozat meghozatalának időpontjában a károsultak tényleges kiadásai még nem történtek meg.

Fontos pillanat

Az Art. (3) bekezdése szerint 393. §-a szerint, ha törvény, más normatív aktus vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a veszteségek összegének meghatározásakor figyelembe kell venni azokat az árakat, amelyek a kötelezettség teljesítésének helyén, a kötelezettség teljesítésének napján fennálltak. a hitelezői követelések adós általi önkéntes visszafizetése. Ha ez utóbbi nem következett be, akkor a kérelem bírósági benyújtásának napján érvényes költséget veszik figyelembe. A körülményekre tekintettel az illetékes hatóság a kártérítési igénynek helyt adhat a határozat meghozatalának időpontjában érvényes árak alapján.

Visszatérítési összeg

A pert indító személy kártérítést követelhet a jogsértőtőlvalós (tárgyi) kár teljes egészében, kivéve, ha jogszabály vagy szerződés ennél kisebb összeget ír elő. Ezt a szabályt az Art. 400. §-a alapján. A szabvány szerint:

1. Egyes kötelezettségek esetében, beleértve azokat is, amelyek bizonyos típusú tevékenységekkel kapcsolatosak, a törvény korlátozhatja a veszteségek teljes megtérítését.
2. Semmisnek minősül az adósnak a csatlakozási szerződések és egyéb cselekmények alapján fennálló felelősségének csökkentésére irányuló megállapodás, amely szerint a hitelező fogyasztóként eljáró magánszemély, feltéve, hogy a felelősség mértékét a normák határozzák meg, vagy megkötik. olyan körülmények bekövetkezése előtt, amelyek negatív következményekkel járnak a kötelességek elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt.

Példák

A jogszabály a következő eseteket állapítja meg, amikor a hitelező azon joga, hogy az adóstól közvetlen valós kártérítést követeljen, teljesen korlátozott:

1. St. 78. §-a alapján. A közkereseti társaság tagjának jogutódja (örököse) felel az egyesület harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeiért, amelyekért a Kbt. 75. (2) bekezdése szerint az azt elhagyó résztvevő az átruházott ingatlan keretein belül válaszol.
2. Az Art. A Kereskedelmi Szállítási Szabályzat 354. §-a értelmében a hajótulajdonos és a megmentő felelőssége a kódex 1. sz. 355.
3. Kötelezettség nem megfelelő teljesítéséért vagy elmulasztásáért kötbér kiszabása esetén a valós kárt az abban nem érintett részben térítik meg. Törvény vagy szerződés alapjánhatározzon meg különböző eseteket. Például csak a kötbér behajtására van lehetőség, a veszteségre nem, ha az azt meghaladó kár teljes megtérítése iránti igény érvényesíthető, és akkor is, ha az áldozat választása szerint az egyik vagy a másik megtéríthető..

Nüanszok

Figyeljen arra a tényre, hogy a mások pénzeszközeinek felhasználása után járó kamat mindig beszámított jellegű. Ez azt jelenti, hogy a Polgári Törvénykönyv csak abban a részben teszi lehetővé a valós kár megtérítését, amelyre azok nem terjednek ki. Ezt a rendelkezést az Art. (2) bekezdése állapítja meg. 395. §-a, valamint a Legfelsőbb Bíróság 6. számú rendelete és a Legfelsőbb Választottbíróság Plénuma 1996. július 1-jei 50. bekezdése 8. A szervezet vagy állampolgár által jogellenes cselekményekkel összefüggésben elszenvedett valódi kár / az állami, helyi hatóságok vagy ezen struktúrák alkalmazottainak tétlenségei, ideértve a normákkal ellentétes jogi aktusok kiadását is, az Orosz Föderáció, az Orosz Föderációt alkotó szervezet vagy egy önkormányzat kártalanítására kötelezettek. Ezt az előírást az Art. Codex 16.

Bírósági gyakorlat

A felhatalmazott szerv hatályon kívül helyezte a felperes javára hozott korábbi határozatait, aki a REPO-megállapodás alapján valós kár és elmaradt bevétel megtérítését követelte. A bíróság rámutatott, hogy az eladó-hitelező nem tudta bizonyítani az adós értékpapír-visszaszolgáltatási kötelezettségének elmulasztásából eredő vagyoni veszteség bekövetkezését. Így a kérelem teljesítésének megtagadását az igazoló dokumentumok benyújtásának elmulasztása indokolta.

A felperes keresetet nyújtott be a keletkezett valós kár megtérítésérea végrehajtó szövetségi szerv által elkobzott vagyon nem megfelelő tárolása esetén. A kérelmet helyt adták, mivel az értékátruházás nem mentesíti az államot azon veszteségekért, amelyek abból erednek, hogy az engedélyezett építmény nem gondoskodott a dolgok biztonságáról. A tényleges kárt a felperes a sérült termék vételárának és tényleges eladási árának különbözeteként számította ki. Kérelmező a kieső bevételt a piacon lévő megfelelő minőségű áru eladási árának megfelelően állapította meg. Ezzel egyidejűleg a szállítási és beszerzési költségeket, valamint a vételárat levonták.

A következő példa az alperes azon érveinek a bíróságok általi helytelen értékelésére vonatkozik, amelyek a cselekményei és a felperest ért sérelem formájában jelentkező negatív következmények közötti okozati összefüggésre vonatkoznak. A műszaki szakvéleménynek megfelelően a dízelmozdony és a kocsik ütközésének oka, amelynek következtében a kérelmező valóságos kárt szenvedett, az alperes és a megrendelő cselekményében/tehetetlenségében jogsértések meglétére utal. Utóbbi a szerződésben fogl altak szerint a mozdony használatára vonatkozó megbízási kötelezettséget váll alt. Ilyen körülmények között az ügyben hozott határozatok nem tekinthetők jogszerűnek. Ebben a tekintetben törölhetők, és az ügy anyagait első fokon felülvizsgálatra kell küldeni a megállapított követelmények tanulmányozása, az incidens tényleges eseményeinek azonosítása és a benyújtott bizonyítékok értékelése céljából.

Egyéb alkalmak

A semmisségi fellebbezésben a kérelmező, aki versenytársmenedzser, utal a kár összegének megállapításának lehetetlenségére. Indoklásként az alany azt hozza fel, hogy nem szűnt meg a szerződés, amelyben a második fél a közös építésben résztvevő. A kasszációs bíróság nem fogadja el ezt az érvet, mivel a csődről szóló szövetségi törvény nem tiltja a veszteségek összegének megállapítását, ha az alany nem tagadta meg az ügylet feltételeinek teljesítését. Ezenkívül az Art. Az említett törvény 201.6. Ezek figyelembevételével az építőiparban résztvevők részt vehetnek a hitelezői gyűléseken, és szavazatszámuk a fejlesztőnek kifizetett összeg, a szolgáltató társaság részére biztosított lakás vagy ingatlan értékének átruházásáról szóló szerződés alapján határozható meg. mint a veszteségek összege valós kár formájában. cikk alapján jön létre. 201.5, 2. bekezdés. Mindezek a tények együttesen arra utalnak, hogy a helyiség átruházási követelményeinek megléte és a fel nem mondott szerződés nem tekinthető akadálynak a valós kár mértékének megállapításában.

El kell mondani, hogy a veszteségek megtérítésével kapcsolatos viták gyakran ingatlanokhoz kapcsolódnak. Például az Art. 161. §-ának 1. része kimondja, hogy a társasházban a vezetésnek biztosítania kell az állampolgárok biztonságos és kedvező életkörülményeit, a közös tulajdon jó állapotának fenntartását, az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések megoldását, valamint az előírt közszolgáltatások biztosítását.

A felperes kérelmet nyújtott be a bírósághoz a hidegvezetékben bekövetkezett baleset következtében okozott kár megtérítése irántvízellátás. A bíróság megvizsgálta a benyújtott anyagokat. A körülmények figyelembevételével a felhatalmazott bíróság a kérelmező igényét kielégítette, az alapkezelő társasággal szemben kötbért szabott ki.

Következtetés

A bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a valódi károk és az elmaradt haszon megtérítésével kapcsolatos vitákat gyakran felhatalmazott szervek tárgyalják. Az eljárás fő nehézségei a felek álláspontját alátámasztó bizonyítékok gyűjtésének és benyújtásának szakaszában jelentkeznek. Ugyanakkor a konfliktus minden résztvevőjének az az érdeke, hogy a lehető legtöbb érvet a maga javára hozza. Természetesen legálisan kell beszerezni őket.

A szakértők azt javasolják, hogy fordítsanak különös figyelmet a számításokra. Nem csak a valós károkkal kell kalkulálni, hanem a várhatóan a jogok helyreállítására fordítandó összegekkel is. Ugyanilyen fontos az elmaradt haszon kiszámításának pontossága.

Ugyanakkor el kell mondani, hogy sok vita nem jut el a bíróságig, hiszen a feleknek sikerül mindent békésen megoldani. A szakértők azt javasolják, hogy ha a körülmények lehetővé teszik, először küldjenek panaszt annak az alanynak, aki megszegte kötelezettségeit. Jelölnie kell a cselekmények/intézkedések jogellenességét, valamint meg kell határoznia a kártérítés összegét és azt az időszakot, ameddig azt biztosítani kell. Ha nem sikerült így megoldani a konfliktust, akkor bírósághoz kell fordulni.