Milyen büntetés jár az adóbevallás elmulasztásáért?

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve előírja az alanyok számára, hogy jelentést nyújtsanak be a szabályozó hatóságnak, ha ezt a vonatkozó jogszabályok előírják. A kifizető az iratokat a nyilvántartásba vétel helyén történő ellenőrzésre küldi meg. A nyilatkozattétel elmulasztásáért az adótörvénykönyv rendelkezik.

Jelentések áttekintése

A nyilatkozat a kifizető írásbeli nyilatkozata az adózás tárgyáról, a kapott bevételről és a felmerült kiadásokról. Ebben a dokumentumban az alany megjelöli a pénzeszközök forrásaira, a juttatásokra, az alapra, a költségvetésbe történő kötelező befizetés számított összegére vonatkozó információkat is, vagy a díj kiszámításának és megfizetésének alapjául szolgáló egyéb információkat. Ez a magyarázat az Art. 80 NK. Az Orosz Föderáció adótörvénye előírja, hogy minden olyan kifizetésről be kell jelenteni, amely levonható a költségvetésből, hacsak törvény másként nem rendelkezik.

St. 119 NK

A 80. § (6) bekezdése szerint a nyilatkozatot határidőben kell benyújtani az adóhatósághoztörvényben meghatározott határidők. Ennek a parancsnak a be nem tartása szabálysértésnek minősül. A nyilatkozat határidőben történő benyújtásának elmulasztásáért a Kbt. 119 NK. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a felhalmozott befizetés összegének a költségvetésbe történő befizetése nem mentesíti az alanyt a megállapított eljárási rend be nem tartása miatti büntetés alól. Ez azt jelenti, hogy az imputált díj visszafizetése esetén a szankció nem kerül meghatározásra a minimális összegben. Ennek értéke a bejelentésben feltüntetett kötelező befizetés összege alapján kerül kiszámításra.

Milyen büntetést szab ki az adóhivatal az alanyokra?

A felügyeleti jelentéstételi eljárást megszegő kifizetőkkel szembeni szankciókat az Art. (1) és (2) bekezdése írja elő. 119. Az alanyi nyilvántartásba vétel helyén történő adóbevallás elmulasztása miatti kötbér a költségvetésbe történő levonás (pótbefizetés) és a bizonylatban meghatározott összegének 5%-a. Az elhatárolás minden teljes vagy nem teljes hónapra történik a jelentéstétel időpontjától számítva. Ugyanakkor az adóbevallás benyújtásának elmulasztásáért kiszabható büntetés nem haladhatja meg a számított díj 30% -át, de nem lehet kevesebb, mint 100 rubel. Ez az eljárás minden fizető számára általánosnak tekinthető. Művészet. Az adótörvény 119. §-a a bejelentési eljárás megsértése esetén fokozott szankciókat is ír elő. A bevallási bírság mértéke különösen a befizetés összegének 30%-a lehet, ha az alany 180 napon túl nem nyújtott be dokumentációt. törvényben meghatározott időponttól kezdve. Ugyanakkor a 181. naptól kezdődően minden hónapra (hiányos vagy teljes) a bejelentésben feltüntetett díj 10%-át szedik be tőle.

Nüanszok

A hibásan számított kötelező befizetés összegű adóbevallás határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén a pénzbírság a fizetendő összegnek megfelelően kerül megállapításra, a bejelentésben nem tévesen feltüntetve. Az alanynak azt is szem előtt kell tartania, hogy ha az elszámolási díj összege nulla, az alany fenntartja a dokumentáció benyújtási kötelezettségét. A Legfelsőbb Választottbíróság Elnökségének 2003. évi 71. számú tájékoztató levelében jelzi, hogy a kifizető által meghatározott időszak végén fizetendő összeg hiánya önmagában nem mentesíti őt a fizetési kötelezettség alól. és jelentéseket nyújtson be. Így az adóbevallás elmulasztása miatti kötbér a számítás eredményétől függetlenül kerül kiszámításra.

Súlyosbító körülmények

A gyakorlatban gyakran felmerül a kérdés - jogosult-e az ellenőrző szerv a behajtás összegét emelni a bejelentési eljárás ismételt megsértése esetén? Az erre adott választ az Art. (2) bekezdése tartalmazza. 112. Kimondja, hogy ha a Ptk. 114. §-a alapján az adóbevallás elmulasztásának büntetése 100%-kal emelkedik. Az Art. (2) bekezdésében 112. §-a alapján súlyosító körülmény állapítható meg - olyan személy által elkövetett szabálysértés, akivel szemben hasonló cselekmény miatt már szankciót alkalmaztak. E norma 3. pontja tartalmazza a felelősségre vonás elévülési idejét. Tehát az összeg duplája behajtható, ha az első büntetés időpontja óta nem telt el 12 hónap. A felelősséget súlyosbító vagy enyhítő körülményeket az adóhatóság állapítja megvagy bíróság, és figyelembe veszik a szankció alkalmazásakor. Így a fentieknek megfelelően az ellenőrző hatóságnak joga van az összeg dupláját követelni.

Zavar megkülönböztetés

Gyakran felmerül a pénzbírság megállapításának jogossága a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén, nem pedig az áfabevallás vagy más kötelező levonás elmulasztása esetén. Megjegyzendő, hogy a szankciók alkalmazására vonatkozó eljárás ilyen esetekben eltérő. A kézbesítés rendjét és az elszámolások kiküldésének ellenőrzési időpontját, a kitöltés szabályait és formáját a Kbt. 80 NK. Ugyanez a cikk vonatkozik a nyilatkozatra is. Ezek a fogalmak azonban nem azonosak. Ha az okirat nem tartalmaz nyilatkozatra utaló jeleket, akkor a büntetés alkalmazását a Kbt. 119 illegális. Ebben az esetben használja az Art. 126. Azt írja ki, hogy 50 rubel összegű pénzbírságot szabnak ki arra a jogalanyra, amely nem nyújtott be dokumentumokat vagy egyéb, az adótörvénykönyvben és a jogalkotási aktusokban előírt információkat. dokumentumonként.

ÖNEK Elnökségének magyarázata

A 71. számú levél 15. pontja kimondja, hogy az áfa- vagy egyéb díjbevallás elmulasztása miatt nem szabható ki szervezetre bírságot, ha az adott kifizetésre vonatkozó jogszabály különbséget tesz a beszámolás és a számítás fogalma között. Hasonló magyarázatot ad a 15356/04. sz. elnökségi rendelet. Kimondja, hogy a kifizetés érdemi elbírálásakor, annak elnevezésétől függetlenül, figyelembe kell venni a törvényben rögzített illeték- és adófogalmakat. Vegyünk egy példát. Egy bíróságonfoglalkozott azzal az üggyel, hogy a szervezet nem adott nyilatkozatot (kalkulációt) az értékpapírokkal végzett ügyletekről. Lényegében a részvények forgalmához kapcsolódó kifizetések díjként működnek. Vagyis ezek olyan hozzájárulások, amelyek megfizetése az állami struktúrák által ezzel a szervezettel kapcsolatos jogi lépések egyik feltétele. Különösen bizonyos jogok odaítéléséről vagy licencek (engedélyek) kiadásáról beszélünk. Így a fizetés természeténél fogva értékpapír-tranzakciók kibocsátási díja. Befizetésére vonatkozó nyilatkozat (kalkuláció) elmulasztása nem szolgálhat alapul a Kbt. 119 NK.

E-űrlap

A jelenlegi jogszabályokban bizonyos változtatások történtek. Ezekkel összhangban biztosított az alany elektronikus formában történő bejelentési kötelezettsége az ellenőrző szerv felé. 2007 óta a több mint 250, 2008 óta pedig több mint 100 főt foglalkoztató kifizetőket terhelik. Ennek a kötelezettségnek az alanyok a vonatkozó információk távközlési csatornákon történő megküldésével tesznek eleget. Megjegyzendő, hogy a nyilatkozat (3-NDFL vagy egyéb kötelező befizetés) nem megfelelő formában történő benyújtása esetén az Adótörvénykönyv 119. cikkében fogl alt szankciók is alkalmazhatók. A kérdéssel kapcsolatos pontosításokat a Pénzügyminisztérium 15356/04. sz. levele tartalmazza. A dokumentum különösen kimondja, hogy kötelezettségszegésnek minősül a beszámolók (kalkulációk) nem megfelelő formában vagy nem meghatározott módon történő benyújtása,a fizetőnek számítva.

A szankciók céljai

El kell mondanunk, hogy a jövedelemnyilatkozat elmulasztásáért járó pénzbüntetés az államiság legfontosabb intézménye. Kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatósági jogosítványok érvényesülését a jogszabályi követelmények szigorú betartásának, a jogviszonyok valamennyi résztvevőjének jogainak és érdekeinek (stratégiai, gazdasági, társadalmi) betartásának ellenőrzésére. A pénzbeli behajtás általában egyfajta polgári jogi felelősség, és különösen az egyéni felelősség. Az állam a jogsértők szankcióit alkalmazva biztosítja a közrend fenntartását a társadalmi és gazdasági interakciók egy meghatározott területén.

Különleges jogi szabályozás

El kell mondanunk, hogy az adóbűncselekményekért való felelősség megállapítására vonatkozó hatósági jogkörök végrehajtása alkotmányos kötelessége. Végrehajtása lehetetlen a kötelező költségvetési kifizetések területén a nyilvános interakciók eljárását megállapító és szabályozó normák betartásának állami ellenőrzése nélkül. Ennek érdekében a vonatkozó jogviszonyokban résztvevő alanyokat terhelő kötelezettségek teljesítését biztosító intézmény működik.

Az illetékekre és adókra vonatkozó jogszabályok betartását és végrehajtását az állam nem tudná teljes mértékben garantálni, ha egyes normák megfelelő végrehajtása mellett más követelmények végrehajtása pusztán formális volt. Ez, abbanviszont jogi értékük részleges vagy teljes elvesztéséhez vezetne. Ebben a tekintetben a törvény által megállapított összes normának való megfelelés egy komplexben, és nem csak egyetlen, egyedi kodifikált jogi aktus szerkezete keretében, hanem az összes létező szabályozási dokumentum általános rendszerében is, beleértve a nemzetközieket is, lehetővé teszi, hogy az állam a legkedvezőbb, legelőnyösebb feltételeket teremtse meg az intenzív és eredményes gazdasági növekedéshez és az adóügyi kapcsolatok területén érintett valamennyi személy fejlődéséhez.

Következtetés

A gazdálkodó szervezetek adókötelezettsége nagy jelentőséggel bír az ország gazdasági szférájában a közrend fenntartása szempontjából. A jogi szabályozás kulcsfontosságú eszközeként működik. Az imputált kötelességek kölcsönös teljesítése és a fennálló jogok érvényesítése az adójogi jogviszonyok valamennyi alanya által hozzájárul egy olyan törvényes társadalom kialakulásához, amelyben a jog és a rend alapjainak magas szintje kialakul. Ugyanakkor a kötelezettségek sem általánosan, sem meghatározott értelemben nem válhatnak a fizető rutintevékenységévé, amelynek elmulasztása esetén csak bizonyos szankciókat biztosítanak. Ezek váljanak számára alkotmányos értelemben vett jogainak, érdekeinek és szabadságainak szükséges megvalósulásává, amely révén egy teljes értékű polgári jogi társadalom alakul ki.