Az ingatlanhoz fűződő jogok állami nyilvántartásba vételéről szóló törvény és az azzal kapcsolatos ügyletek

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A 90-es években a hazai jogszabályi keret több jelentős változáson ment keresztül. Különösen az ingatlan fogalma került vissza a normatív aktusok közé. Egy időben kizárták a szovjet jogszabályokból. Ennek oka az ingatlanok, köztük a föld magántulajdonának megszüntetése, köztulajdonba vétele és forgalmuk megtiltása.

Új rendelés

Az egyik fő hajlamosító tényező, amely hozzájárult az ingatlanjogok állami bejegyzésének szükségességéhez, a privatizáció. Ennek eredményeként számos tulajdoni forma kezdett megjelenni, a tárgyak piaca szerveződött. Ugyanakkor nemcsak lakóházak és lakások, hanem épületegyüttesek, vállalkozások és egyéb nagy építmények is részt vettek a civil forgalomban. Az ingatlanügyletek meglehetősen általánossá és szükségessé váltak. Ma e forgalom nélkül nehéz elképzelni az ország gazdaságának normális fejlődését.

Ingatlanjogok állami nyilvántartásba vétele és az azzal kapcsolatos tranzakciók

Ez egy viszonylag új intézmény a hazai szabályozási szférában. Megjelenését annak az igénye indokolta, hogy a forgalomban résztvevők garanciákat nyújtsanak érdekeik sérthetetlenségére és védelmére. A feladat megvalósításához nemcsak az ügyletek egyértelmű jogi szabályozására volt szükség, hanem a meglévő ingatlanokhoz fűződő jogok biztosítására is. Így biztosítani kellett volna a tulajdonosok, az állam és a társadalom érdekeinek optimális összhangját. Az ingatlanjogok és a tárgyakkal kapcsolatos ügyletek állami nyilvántartásba vétele a tulajdonosi érdekek sérthetetlenségének megőrzésének egyik legfontosabb intézkedésévé vált.

Jogalkotási keret

Az új szabályoknak megfelelően a tárgyak polgári forgalmának kötelező eljárása az ingatlanjogok állami bejegyzése. Ami? Itt a Törvényre kell hivatkoznunk. Kimondja, hogy az ingatlanjogok állami bejegyzése mindenekelőtt olyan jogi aktus, amely elismeri és megerősíti a tárgy megszűnését, átruházását, megterhelését (korlátozását), illetve az elidegenítési és birtoklási lehetőség kialakulását. Ezt a meghatározást az Art. A vonatkozó törvény 2. §-a. Ez a fogalom azonban nem alkalmazható a tranzakciók állami nyilvántartására. Ez annak köszönhető, hogy ebben az esetben a jogi lehetőségek sem elismerése, sem megerősítése nem történik meg. A tranzakciók állami nyilvántartásba vételemegállapítja a bebörtönzésük tényét.

Nem egyezés

A jogok és ügyletek állami nyilvántartásának lényegében látható ellentmondás maga az objektum közötti alapvető különbséggel függ össze. Sok szakértő úgy véli, hogy ez az eltérés nem véletlen. Az a tény, hogy az ügylet csak az egyik alapja az ingatlanhoz fűződő jogok megváltoztatásának. Meg kell azonban jegyezni a jogszabály következetlenségét. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy csak bizonyos típusú ügyletek esetében kötelező elszámolni, másrészt abban, hogy számos tulajdoni bizonylatot nem ismernek el a bejegyzés tárgyaként.

Számviteli eljárás: általános információk

Az ingatlanjogok állami nyilvántartásba vételét és az azzal kapcsolatos ügyleteket végző szervek minden esetben ellenőrzik a kérelmező által benyújtott összes papír érvényességét. Az eljárás magában foglalja adataik és nevük USRR-be való beírását is. Ebben az esetben a címlapok a regiszter szerves részét képezik. A tulajdonjog kötelező bejegyzésének átadása valójában megszünteti az ügylet külön rögzítésének szükségességét. Utóbbi célszerűsége manapság általában megkérdőjelezhető, amit számos szakértő meglehetősen ésszerűnek ismer el.

Az eljárás jelentése a polgári forgalomban

Az ingatlanjogok állami nyilvántartásba vétele után a személy megkapja az egyetlena tárgy feletti rendelkezési és birtoklási képességének igazolása. Ezt a tényt csak bíróságon lehet megtámadni. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megbízhatóságának elvét a törvény rögzíti. Ebben az esetben magát a bejegyzett jogot lehet megtámadni, de az arról szóló jegyzőkönyvet nem. A számviteli eljárásnak a vonatkozó polgári jogviszonyok szabályozásában betöltött szerepének meghatározásában a fő probléma jogi természete. Az ingatlanjogok és az azzal kapcsolatos ügyletek állami nyilvántartásba vételét felhatalmazott (szövetségi vagy területi) szerv végzi. Ez a tevékenység adminisztratív jellegű, és a végrehajtó hatalom végrehajtási mechanizmusának elemeként működik. Az ingatlanjog állami nyilvántartásba vételét végző szervek feladataik ellátása során közjogi érdeket fejeznek ki. Ehhez különleges jogosítványokat kapnak. Ugyanakkor hatósági hatóságként működnek, amelynek intézkedéseitől függ az e kapcsolatok keretein belül hatáskörrel nem rendelkező más jogalanyok jogos követeléseinek és érdekeinek érvényesülése. Például az ingatlanjogok állami nyilvántartásba vételével és az azzal folytatott ügyletekkel kapcsolatos viták közigazgatási jogviszonyokból erednek. A jogszabály megfelelő felelősséget ír elő az eljárás lefolytatására és lefolytatására vonatkozó eljárás megsértéséért.

A felhatalmazott szerv aktusa

Az Art. 8. § (1) bekezdése alapján polgári jogi kötelezettségek és jogok keletkezésének alapjául szolgálhat. Ebben az esetben vannaklogikai kérdések. Ilyen cselekménynek tekinthető-e az ingatlanjogok állami bejegyzése? Ez az eljárás alapul szolgál-e a tárgyakkal kapcsolatos jogi lehetőségek megszűnéséhez, korlátozásához vagy felmerüléséhez? Ebben az esetben célszerű a Ptk.-ra hivatkozni.

GK normák

A Polgári Törvénykönyv nem tesz említést arról, hogy az állami nyilvántartásba vétel általános alapja a polgári jogi kötelezettségek és jogi lehetőségek, tulajdonjogok, kötelezettségek keletkezésének. A Törvény azt sem mondja ki, hogy ennek az eljárásnak ilyen "alapító" értéke van. Ebből az következik, hogy a jogalkotó a felhatalmazott szerv cselekményét nem ruházza fel jogalkotó erővel. Mindazonáltal a Polgári Törvénykönyv rendelkezik olyan esetekről, amikor az eljárás a tárgy elidegenítésére és birtoklására vonatkozó jogi lehetőség felmerülésével jár. De ezek és más normák is a keletkezett jogok bejegyzésére vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy tárgyként működnek. De ehhez meg kell jelenniük a regisztráció előtt. A problémát tanulmányozó civilek felfigyelnek erre az ellentmondásra. Így számos szerző felhívja a figyelmet arra, hogy egyes normák szó szerinti értelmezésével arra lehet következtetni, hogy a jogok korábban, még mielőtt a kérelmező a regisztrációs hatósághoz fordultak, fennálltak.

Hatósági jogkör

A tranzakciók és jogok állami nyilvántartásba vételét a Szövetségi Szolgálat végzi. Az Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik. Állam is vaningatlanjogok bejegyzése az MFC-ben (Multifunkcionális központok). Ezeknek a szerveknek különféle hatalmuk van. Köztük:

1. Ingatlanjogok állami nyilvántartásba vétele és az azzal kapcsolatos ügyletek az Orosz Föderáció jogszabályaiban meghatározott módon és esetekben.
2. A számviteli szervek kialakításával kapcsolatos munka koordinálása, tevékenységük ellenőrzése.
3. Az USRR fenntartási eljárásának, e nyilvántartó rendszerének elektronikus formában történő megszervezésének és működésének biztosítása.

A tevékenység jellege

A felhatalmazott esetek működése az ingatlanra vonatkozó jogviszonyok megszűnését, megváltozását, keletkezését meghatározó jogszabályok kiadásával valósul meg. Ez a tevékenység egy sor műveletet tartalmaz. Céljuk a bejegyzett jog jogszerűségének és érvényességének, valamint elismerésének ellenőrzése.

Fő lépések

Az állami nyilvántartásba vétel eljárását törvény állapítja meg. A (13) bekezdés szerint az eljárás 5 szakaszból áll:

1. A tranzakciók és jogok nyilvántartásba vételéhez biztosított dokumentumok elfogadása.
2. A papírok jogi átvilágítása.
3. Az ingatlan bejegyzett és igényelt jogai és egyéb indokok közötti ellentmondások hiányának megállapítása, amelyek alapján a bejegyzés megtagadható vagy az eljárás felfüggeszthető.
4. Információk bevitele az USRR-be.
5. Bejegyzések készítése a tulajdoni lapokondokumentumok és igazolások kiállítása.

Jellemzők

Az állami nyilvántartásba vétel a vonatkozó információknak az Egységes Nyilvántartásba való beírásával valósul meg, amely figyelembe veszi az ügyleteket és az ingatlanjogokat. Az elvégzett eljárás tanúsítása az állampolgárnak szóló tanúsítvány kiállításával történik. Az ingatlannal kapcsolatos ügyletek, szerződések nyilvántartásba vételekor az igazolás a jogviszony tartalmát kifejező speciális papíralapú bejegyzéssel történik. Ez lehet például egy szerződés.

Ingatlanjog állami bejegyzése: dokumentumok

Az eljárás megkezdéséhez kérelmet kell benyújtani az arra jogosult szervhez. Az Art. törvény 16. és 17. §-a alapján egyéb papírokat is csatolni kell. Ide tartoznak különösen:

• A hatáskörébe tartozó hatóságok vagy területi önkormányzatok által kiadott törvények.
• Szerződések és egyéb iratok, amelyek az ingatlanügyletek törvény szerinti megkötését jelzik.
• Hatályba lépett ítéletek.
• Örökségi bizonyítvány.
• Egyéb cselekmények, amelyek jelzik az ingatlanjogok átruházását a kérelmezőre az előző tulajdonostól. Ezeket a törvényben előírt módon kell elkészíteni.
• Bizonyíték a lakóépületek jelenlegi szabályozás szerinti privatizációjáról.

Fontos pillanat

Az ingatlanjog állami bejegyzésének egyik feltétele az állami illeték kérelmező általi megfizetése. Ezt a befizetést az eljárás megkezdése előtt kell teljesíteni. Ebben az esetben a befizetés tényét igazoló dokumentumot (nyugtát) csatolják a kérelemhez és az érdeklődő által átadott egyéb iratokhoz. Az állami nyilvántartásba vétel után fizetendő állami illeték összegét az adótörvény határozza meg. A beszedés, majd a költségvetésbe történő utólagos utalás rendjét a kormányrendelet határozza meg. Egy dokumentumcsomagot személyesen nyújthat be az arra jogosult szervhez. Szintén a jogszabály lehetővé teszi, hogy a szükséges papírokat az érdeklődő képviselője biztosítsa. Ebben az esetben meghatalmazásra van szükség, amely jelzi a megfelelő meghatalmazások rendelkezésre állását. Ezt a dokumentumot közjegyzői hitelesítéssel kell hitelesíteni.