Bírság a nyilatkozat késedelmes benyújtásáért. Bírság az áfabevallás késedelmes benyújtásáért

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Ma már jó néhány eszközt használhat a könyvelő. A gyakorlatban azonban előfordulnak olyan hibák a szoftver működésében, emberi tényező, különböző előre nem látható körülmények, amelyek az NDT követelményeinek megsértéséhez vezetnek. Ennek megfelelően a törvényi előírások be nem tartása az elkövetőkkel szembeni szankciók alkalmazását vonja maga után. Az egyik pénzbírság a nyilatkozat késedelmes benyújtása miatt.

Szabályozási keret

Az Art. első bekezdésében 119. §-a a nyilatkozat késedelmes benyújtása esetén bírságot állapít meg. Ez a jogsértés a leggyakoribb. Szankcióként az alanyt a bejelentésben meghatározott ki nem fizetett összeg 5%-ának megfelelő pénzbírsággal sújtják. A nyilatkozat késedelmes benyújtása miatti kötbér minden hiánytalanul felszámításra kerülvagy kevesebb, mint egy hónap a benyújtásának meghatározott időpontjától számítva. A behajtás nem haladhatja meg a megadott összeg 30% -át, de nem kevesebb, mint 1 ezer rubel. Ezen túlmenően, a felelősséget a közigazgatási szabálysértési törvénykönyv írja elő. Különösen az Art. 15.5. A nyilatkozat késedelmes benyújtása esetén pénzbírságot szabnak ki a tisztviselőkre. Mérete 300-500 rubel.

Kivételek

El kell mondanunk, hogy nem minden esetben lehet szankciót alkalmazni a határidő megsértése miatt. Így a Legfelsőbb Választottbíróság 57. sz. plenáris határozatában fogl alt magyarázatok figyelembevételével a felügyeleti hatóság (FTS) saját magyarázatot adott ki. Különösen azt mondják, hogy ha a beszámolási időszakra vonatkozó dokumentumok benyújtásának határidejét megsértik, akkor használja az Art. 119 NK hibás lesz. Így például nem lehet büntetést kiróni az első, második, harmadik negyedévre vonatkozó jövedelemadó-bevallás késedelmes benyújtása esetén. Az egyes hónapokra sem számítanak fel díjat - 1-től 11-ig. Ezen túlmenően az ingatlanadó-bevallás késedelmes benyújtása miatti kötbér az előlegfizetésekre nem alkalmazható.

Magyarázatok

A Szövetségi Adószolgálat SA-4-7/16692 sz. levele szolgál alapul a szankciók kiszabásának mellőzéséhez. Kimondja különösen, hogy az Art. 58. §-a (3. pont) előírja, hogy a törvény előleg fizetését állapíthatja meg. A levonási kötelezettség ugyanúgy teljesítettnek minősül, mint az adóösszeg visszafizetése esetében. Az előleg levonási határidők be nem tartása nem képezheti az adótörvénykönyv megsértése miatti felelősségre vonás alapját. Művészet. 119 vonatkozik, ha voltaz adóbevallások késedelmes benyújtása. A büntetés tehát a teljes időszakra, nem pedig annak egyes részeire vonatkozik. Az FTS kifejti, hogy az Art. 119 nem terjed ki azokra a cselekményekre, amelyek az előleg-elszámolások benyújtási határidejének elmulasztását eredményezték, függetlenül attól, hogy ezeket a dokumentumokat az SZB fejezetei hogyan nevezik el.

St. 126 NK

Szankciót állapít meg a kódexben és más jogalkotási aktusokban meghatározott dokumentumok vagy egyéb információk késedelmes bemutatása esetén, ha a cselekmény nem tartalmaz a Kbt. Az adótörvény 129.4 és 119. A büntetés összege 200 rubel. minden be nem nyújtott dokumentumból. Ha a 2-NDFL formátumú igazolások benyújtásának határidejét elmulasztják, az Art. 126. Vagyis minden egyes papírért 200 rubelt is kell fizetnie.

Fontos pillanat

A nyilatkozat idő előtti benyújtása esetén a f. 3-NDFL, ha a fizető magánszemély, pénzbírsággal sújtható az Art. 119 NK. Ugyanakkor az a csekély összeg is a behajtás okává válhat, amelyből az ügynök elfelejtette visszatartani a kötelező költségvetési befizetést. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy a fizető maga tudott-e erről. Az adómegbízott köteles értesíteni a magánszemélyt és a felügyelőséget a visszatartás lehetetlenségéről. De nem mindenki csinálja. Az Art. (1) bekezdésének (4) bekezdése szerint Az adótörvény 228. §-a értelmében azoknak a polgároknak, akik olyan egyéb jövedelmet kapnak, amelyből személyi jövedelemadót nem vontak le, az ilyen bevételek összegének megfelelően kell kiszámítaniuk és fizetniük. Az a tény, hogy a fizetőnem is sejti, hogy ilyen kötelessége van, nem mentesíti a felelősség alól.

A Pénzügyminisztérium levele

Azt, hogy pénzbírsággal sújthatják a kifizetőt, aki azt sem tudta, hogy bevételéből némi levonást kell végeznie, a Pénzügyminisztérium magyarázata bizonyítja. A Pénzügyminisztérium különösen azt írja, hogy az Art. 226. §-a (4. pontja) értelmében az adóügynök köteles a számított adó összegét közvetlenül a kifizetők bevételéből visszatartani, amikor azok ténylegesen kifizetik. Ugyanezen cikk 5. pontja úgy rendelkezik, hogy ha ez nem lehetséges, az alany köteles legkésőbb azon időszak végétől számított egy hónapon belül, amikor ezek a körülmények bekövetkeztek, írásban értesíteni magát az egyént (a akinek a bevételéből a levonás történik) és az ellenőrző szervnek (FTS). Ugyanakkor a személyi jövedelemadó kiszámításának és befizetésének, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség a kifizetőt terheli.

Felmentés a büntetés alól

A bevételt szerző személy felelősségre vonásához a Szövetségi Adószolgálatnak bizonyítania kell a jogsértés tényét. A felügyeleti hatóságnak ki kell derítenie, hogy milyen intézkedések/mulasztások eredményezték a követelmények be nem tartását. Az Art. 109. §-a előírja, hogy ha az alany nem vétkes szabálysértés elkövetésében, nem vonható felelősségre. Az Art. 111. §-a rögzíti azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az Art. 109. Ez azt jelenti, hogy ha a megbízott nem értesítette a fizetőt a visszatartás lehetetlenségéről, akkor azaz ítéletet a bűnössége alapján határozzák meg.

Kivételes körülmények

A kifizető megsértheti a jogszabály előírásait az alábbiak miatt:

1. Fontos körülmények, természeti katasztrófák és egyéb vészhelyzetek.
2. Betegség miatt olyan állapotban van, amelyben az alany nem tudott tudatában lenni a viselkedésének, vagy irányítani tetteit.
3. Az alanynak személyesen (vagy határozatlan körhöz kapcsolódóan) átadott, kötelező járulékkalkuláció, fizetés vagy egyéb, az Adótörvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazásával összefüggő helyzetekre vonatkozó írásbeli magyarázat lebonyolítása) a Szövetségi Adószolgálat vagy a hatáskörébe tartozó más felhatalmazott szerv.
4. Egyéb körülmények, amelyeket az adóhatóság vagy a bíróság a bűnösséget kizáróként ismerhet el.

Ezt a listát a (4) bekezdés jelenléte ellenére sok tisztviselő kimerítőnek tekinti. E tekintetben azon kifizetők, akik nem nyújtottak be nyilatkozatot a f. 3-NDFL bírságot szabnak ki azon az alapon, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. Ilyen esetekben a szakértők azt javasolják, hogy kérjenek 2-NDFL igazolást a fizetést vagy egyéb bevételt kifizető cégtől. A dokumentumban szereplő információk megmutatják, hogy az adót levonták-e ezekből a bizonylatokból.

EUND

Egyetlen nyilatkozatot nyújtanak be azok a jogalanyok, amelyekaz adóidőszakban nem volt pénzmozgás a számlákon. Ebben az esetben nemcsak bevételről beszélünk, hanem kiadásokról is. Ha a bejelentést követően kiderül, hogy a cég üzleti tranzakciót hajtott végre, például termékszállítást, frissített dokumentációt kell benyújtania.

De az ellenőrző szerv néha nem fogadja el ezt a jelentést, megköveteli az elsődleges jelentés bemutatását. Ilyen helyzetekben a Szövetségi Adószolgálat bírságot szabhat ki a héabevallás késedelmes benyújtása miatt. Amint a felhatalmazott hatóságok kifejtik, az EUD-t az Art. 2. pontjának 2. bekezdése szerint kell benyújtani. 80 NK. Ha a vállalkozás nem hajt végre olyan ügyletet, amely bankszámlán vagy készpénzben történő pénzmozgással jár, jogosult az egyes adókra vonatkozó bevallás helyett egyszerűsített (egyszeri) bevallást benyújtani. Ha a bevallás benyújtásának időszakára adózási tárgyat találnak, a kifizető köteles a dokumentációt módosítani, és azt a Ptk. 81. Ha az alany ezt megtette, akkor az áfabevallás késedelmes benyújtása miatt bírsággal nem sújtható. Az ilyen jelentéseket frissítettnek tekintjük.

Időzítés

Külön esetet vizsgáltunk fent, amikor az áfabevallás késedelmes benyújtása miatti bírság nem számítható fel. 2015-ben a büntetések összege nem változott. A jogszabály ugyanakkor meghatározza azokat a határidőket, amelyek után az összeg emelkedhet. Így például bírság az áfabevallás késedelmes benyújtása miatt 2015-benévben a díj imputált összegének 5%-a volt, de nem kevesebb, mint 1000 rubel. Ezt az értéket azokra az entitásokra állítottuk be, amelyek a jelentés dátumától számított 180 napot kihagyták. Ez az időszak egyéb díjakra is vonatkozik. Például a 2014. évi egyszerűsített adórendszerről szóló nyilatkozat késedelmes benyújtásáért kiszabott büntetés szintén az imputált összeg 5%-a volt, de nem kevesebb, mint 1000 rubel. Ha a kifizető 180 napon túl nem nyújt be dokumentumokat, akkor a százalék jelentősen megnő. Ez a sorrend minden imputált díjra is vonatkozik. Például a közlekedési adóbevallás késedelmes benyújtása esetén a büntetés a levonás összegének 30%-a. A szankció mértéke itt sem lehet kevesebb 1 ezer rubelnél.

Csökkenthetők a szankciók?

A jogszabály rendelkezik olyan esetekről, amikor a kifizető csökkentheti a bírság összegét. Az Art. 114 NK. Például bírságot szabtak ki a telekadó-bevallás késedelmes benyújtása miatt. A Szövetségi Adószolgálat általában értesíti a fizetőt. Az ellenőrzésen az alany aláírás ellenében ismerkedik meg az igazolási aktussal. Miután a fizető aláírta ezt a dokumentumot, két hete van lehetősége kérelmezni az imputált összeg csökkentését.

Enyhítő körülmények

Az áfabevallás késedelmes benyújtásáért járó kötbér 2013-ban és 2016-ban is legalább a felére mérsékelhető. cikk 1. részében 112 a következő feltételek teljesülnek:

1. Nehéz családi vagy személyes körülmények.
2. Kényszer hatása alatt, vagy szolgálati, anyagi vagy egyéb függőség fenyegetésével elkövetett szabálysértés.
3. Nehéz anyagi helyzetfizető, akit felelősségre vonnak.
4. Egyéb körülmények, amelyeket a Szövetségi Adószolgálat vagy a bíróság enyhítőként ismer el.

Melyek az utolsó tényezők? Például a következők voltak a leggyakoribb körülmények, amelyek csökkentik az UTII 2014 nyilatkozat késedelmes benyújtása esetén járó büntetést:

1. Bizottság az adótörvény első megsértésére.
2. Az alanynak vannak eltartottjai. A kiskorúakon kívül ide tartoznak a 23 év alatti gyermekek is, ha nappali tagozaton tanulnak.

Minél több körülményt jeleznek, annál valószínűbb, hogy a büntetés összege több mint felére csökken. Például a gyakorlatban sok olyan eset van, amikor a bírságot négyszeresére csökkentették.

Egyéb intézkedések

A pénzbeli behajtás mellett az adószolgálat lefagyaszthatja az alany bankszámláit. Ezt a lehetőséget a Szövetségi Adószolgálat biztosítja az Art. 76 NK. E cikk (3) bekezdése rögzíti az ellenőrzés jogát a fizető fél bankjában lévő számlákon történő műveletek felfüggesztésére, ha a nyilatkozatot a törvényben meghatározott időponttól számított 10 napon belül nem nyújtották be. Itt kell elmondani, hogy minden terhelési tranzakció zárolva van a számlán. Vagyis befizethet pénzt.

Ugyanakkor a jogszabály rögzíti az adóstól történő pénzbeszedés elsőbbségét. Az adóhatóság által kiszabott bírság harmadrendű. A zárolás megszüntetéséről szóló döntést legkésőbb a nyilatkozat benyújtását követő 1 napon belül meg kell hozni.

Vitatott kérdések

Az art új kiadásában.119. §-a kimondja, hogy a késedelmes nyilatkozattételi bírságot a jogszabályban meghatározott határidőn belül meg nem fizetett adó összege alapján számítják ki. Ez a rendelkezés hiányzott az előző cikkből, ami vitákra adott okot. Nem volt teljesen világos, hogy a szankciókat mikor kell megállapítani – a határidő lejárta vagy a bejelentések tényleges benyújtásának napján. Ha az adót teljes egészében megfizették, de a nyilatkozatot nem nyújtották be, akkor a bírság 1000 rubel lesz. Ha az összeg egy részét levonták, a szankció mértékét a ténylegesen kifizetett és a kötelező befizetés imputált összege közötti különbözet határozza meg.

Következtetés

Az adójogszabály egyértelműen rögzíti a nyilatkozattételi határidőket. Az ilyen szigorú szabályozás annak köszönhető, hogy a magánszemélyek és jogi személyek kötelező befizetései a költségvetési bevételek jelentős részét teszik ki. Ennek megfelelően az állam igyekszik megfelelő ellenőrzést biztosítani a bevételek időszerűsége felett. A jogsértéseket, amint a cikkből kiderül, különféle körülmények okozhatják. A törvény természetesen lehetőséget biztosít a fizetőknek a szankciók csökkentésére. Ezen túlmenően az adótörvénykönyv számos felelősséget ír elő az ellenőrző szervek számára. De ahogy a gyakorlat azt mutatja, a körülményeket gyakran nem veszik figyelembe. Ebben a tekintetben jobb mindent időben megtenni: hogyan kell adót fizetni és jelentést készíteni róluk. Ebben az esetben nem lesz eljárás és probléma.