Mi az osztalék? Értékpapírból származó bevétel: számítás és adózás

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az osztalék az alapítók között felosztott nyereség része. Részvényenként számolva. A kifizetett nyereséget az adott személy tulajdonában lévő értékpapírok számának arányában osztják fel. Az összegek elhatárolásával és kiszámításával kapcsolatos teljes folyamatot a részvénytársaságokról szóló 26. számú szövetségi törvény szabályozza.

Adózás

Az Art. Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyvének 43. cikke szerint az osztalék az a bevétel, amelyet a résztvevő az értékpapírok típusától és számától függően az adózás után fennmaradó pénzeszközök felosztása során kap egy vállalkozástól.

Az osztalék nem tartalmazza a kifizetéseket:

• melyek a vállalkozás felszámolása során, a résztvevő részére természetbeni, készpénzben valósulnak meg, legfeljebb a részvényesi tőke-hozzájárulás összegét;
• a Központi Bank tulajdonjogának átruházása formájában;
• non-profit struktúra nem vállalkozói tevékenységek végzésére, vagy olyan társaságok által előállított, amelyek tőkéje hozzájárulásokból áll.

Ki jogosult osztalékra? A bevételt csak az értékpapír-tulajdonosoknak fizetik ki.

Részvénytípusok

A biztonság megerősíti az egyén hozzájárulását a vállalkozáshoz, és jogot biztosít a nyereségből való részesedéshez. Ezért a részvénytársaság tőkéje a kihelyezett részvények névértékéből áll. A 26. számú szövetségi törvény ezeknek az értékpapíroknak két típusát határozza meg: közönséges és privilegizált. Ez utóbbi részesedése a szervezet teljes tőkéjében nem haladhatja meg a 25%-ot.

Minden részvény névre szóló, azaz a tulajdonosokhoz van rendelve. A résztvevők más résztvevő által értékesített értékpapírok vásárlási jogának gyakorlásakor, illetve a részvények összevonása során töredékpapírok keletkezhetnek. Könyvelésük az általános szabályok szerint történik. Ha egy személy két vagy több azonos típusú töredékpapírt vásárol, akkor azok egy egészet alkotnak.

A törzsrészvények lehetővé teszik tulajdonosaik számára, hogy részt vegyenek a résztvevők gyűlésén, szavazzanak, bevételhez jussanak osztalék formájában, átszervezés esetén pedig az ingatlan egy részét. A kifizetések összege a szervezet pénzügyi helyzetétől függ.

Az elsőbbségi részvény jogot ad a tulajdonosnak fix kifizetéshez. Méretét az értékpapír értékének százalékában kell megadni. Nem vehetnek részt értekezleteken, nem befolyásolhatják a szervezet tevékenységét. A vállalkozás felszámolásakor esedékes fizetés mértékét az alapszabály szabályozza. Ha a szervezet többféle részvényt biztosít, akkor az alapító okiratnak meg kell határoznia a kifizetések sorrendjét, ütemezését és összegét is.

Hogyan számítják ki az osztalékot?

A bevétel negyedévente, félévente vagy évente fizethető. A pénzeszközök átutalására vonatkozó döntést a következő negyedévben kell meghoznijelentési időszak a részvényesek közgyűlésén. A kifizetés összege nem haladhatja meg az igazgatóság által javasolt összeget. Az elszámolások határidejét és eljárását az alapító okirat határozza meg. Ha ezek a feltételek nem szerepelnek a dokumentumban, akkor az időtartam nem haladhatja meg a fizetési határozat keltétől számított két hónapot.

Limits

A művészetben. A 26. szövetségi törvény 43. cikke leírja a fizetési korlátozásokat. A szervezet különösen nem jelentheti be a bevétel kifizetését a Központi Bankon:

• az Egyesült Királyság teljes kifizetéséig;
• a visszaváltható értékpapírok visszaváltása előtt;
• ha a határozat meghozatalának napján fennáll a vállalkozás csődjének veszélye, vagy ha az a pénzeszközök átutalását követően merülhet fel;
• ha a nettó vagyon értéke kisebb, mint az Egyesült Királyság tartalékalapja, vagy ha ilyen helyzet a pénzeszközök átutalását követően állhat elő;
• ha a Központi Bankról beszélünk, amelynek kifizetési összegét a charta nem határozza meg.

Szintén tilos osztalékot fizetni az elsőbbségi részvényekre, ha a bevételt korábban nem fizették ki törzspapír-tulajdonosoknak. Általában a fizetésről szóló döntést az éves munka eredménye alapján hozzák meg.

Hogyan számítják ki az osztalékot?

A fizetendő jövedelem a kamatláb alapján kerül meghatározásra:

- %=Profit / UK x 100%.

Példa

22 ezer rubelt különítettek el a 2015. évi osztalék kifizetésére. A szervezet tőkéje 10 ezer rubel, névértéke 20 rubel, az értékpapírok száma 50 ezer darab.

%=(22: 10) x 100%=220%.

440 rubel részvényenként. (22:50).

BU

Az osztalék az adózás után fennmaradó nettó jövedelemből kifizetett jövedelem. Ezeket egy speciális tartalékalapban lehet felhalmozni. A fizetés készpénzben vagy más ingatlanban történik. Nézzük meg, hogyan történik az osztalékból származó bevétel kiszámítása és elszámolása a BU-ban:

• DT84 „Fedetlen veszteség” CT75 „A bevételek kifizetésére vonatkozó számítások” – osztalékot halmoztak fel azon részvényesek számára, akik nem alkalmazottak.
• DT84 KT70 „Elszámolások a személyzettel” – elhatárolt bevétel a munkavállalói részvényeseknek.
• DT75 (70) KT68 „Szja elszámolások” - az elhatárolt összegekből levont személyi jövedelemadó.
• DT75 (70) КТ51 (50) – „nettó” osztalék elhatárolása a részvényesek számára.

Vizsgáljuk meg, hogyan számolják el az ingatlan által fizetett jövedelmet (osztalékot):

• DT84 KT75 (70) – osztalék felhalmozás.
• DT75 (70) KT68 - az elhatárolt összegekből levont személyi jövedelemadó.
• ДТ75 (70) КТ90 (91 "Egyéb bevétel") - az ingatlan értéke áfával, amelyet az osztaléktartozás kifizetésére ut altak át.
• DT90 (91) KT68 – ÁFA az átruházott ingatlanon.
• DT90, KT43 (41, 20, 26) - az átruházott ingatlan költsége leírásra került.
• DT91 KT01 (10) - az osztalék formájában kibocsátott eszközök értéke leírásra került.

JSC felszámolása esetén a törzsrészvények kivételével az összes részvény után felhalmozott osztalék kifizetése a második helyen történik, a jegybank felszámolási értékének visszafizetésével egyidejűleg.

Példa

Adózási eljárásAz osztalék a szervezet más vállalkozásokban való részesedéséből származó bevételétől és a magánszemély Orosz Föderációban belföldi illetőségű státuszától függ.

Tegyük fel, hogy a társaság részvénybevételt kapott az év során. Az MC 1000 részvényből áll. Ebből 700 darab orosz vállalkozásoké, 50 darab. - külföldi vállalkozások, 200 db. - belföldi illetőségű magánszemélyek és 50 db. - nem rezidens magánszemély. A részvényesek közgyűlése úgy döntött, hogy részvényenként 100 rubelt fizet. A szervezet 10 ezer rubel osztalékot kapott egy harmadik féltől. A kiosztandó összeg: 100 x 1000=100 000 RUB

A nem rezidenseknek fizetendő jövedelem 5 ezer rubel (100 rubel x 50 tétel). Mivel magánszemélyek és szervezetek tulajdonában 50 db. részvényeket, akkor a fizetés teljes összege 10 ezer rubel. Ennek megfelelően a lakosok 90 ezer rubelre jogosultak. (100 rubel x (700 + 200) darab).

NU

A magánszemélyek által kapott osztalék formájában kapott jövedelem megadóztatását az Orosz Föderáció Adóügyi Minisztériumának SA-6-04/942 számú levele szabályozza. Az atomerőművet egy naptári évre számítják, és minden negyedév jelentési időszaknak minősül. Azon vállalkozások esetében, amelyek a kapott nyereség alapján havonta számolnak előleget, ugyanaz az időszak a számítási időszak. Így az atomerőmű kiszámításához a 2015 második negyedévi bevételelosztásban a beszámolási időszak 2015 hat hónapja, az előző pedig 2015 első negyedéve lesz. Az osztalékjövedelem forrásadója 9%.

A költségvetésbe szánt pénzeszközöket nem szabad átutalnikésőbb, mint azon a napon, amikor a pénz beérkezik a bankba, vagy a pénzeszközök számlára történő átutalásának napján. Attól függ, hogy a felsorolt dátumok közül melyik volt előbb. Ha az osztalékot hitelintézetnek utalják át vagy postai utalványon küldik, a bevétel beérkezésének napja a pénzátutalás napja.

Példa

2015-ben a CJSC 266 ezer rubel nyereséget ért el. A közgyűlés úgy döntött, hogy ezt az összeget az alapítók bevételeinek kifizetésére fordítja. A Btk. 100 részvényre oszlik, ebből 60 részvény a szervezet vezetőjé, 40 részvény. - nem rezidens magánszemély. A mérlegben a következő tranzakciók keletkeznek:

- DT84 KT70 - 159,6 ezer rubel. (266: 100 x 60) – az igazgatónak felhalmozott osztalék.

A fizetendő személyi jövedelemadó összege: 159,6 x 0,09=14 364 rubel.

Kábelezés:

- DT84 KT75-2 - 106,4 ezer rubel. (266: 100 x 40) – elhatárolt bevétel nem rezidensnek.

A külföldiek jövedelmének megadóztatása

Ha kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást kötnek az Orosz Föderáció és egy másik ország között, az adókulcs 9%. Ha nincs ilyen jogalkotási aktus, akkor a kifizetett összeg 15%-os adókulccsal terheli. Ha a megadott cselekmény létezik, akkor az adó összegét a következő képlet alapján számítják ki:

Visszatartott személyi jövedelemadó=((Nd: Od) x Od - Pd) x 9%:

• Nd – felhalmozott osztalékok;
• Od – teljes kifizetési összeg;
• Pd - a kapott osztalék összege.

Példa

2015-ben a CJSC 266 ezer rubel nyereséget ért el. Ez az összeg 150 000 dollárt tartalmaz.dörzsölés. részesedési bevétel. A közgyűlés osztalékfizetésről döntött. A bevétel két alapító között oszlik meg: egy igazgató és egy nem rezidens között. Az elsőnek 60, a másodiknak 40 részvénye van. Vegye figyelembe a BU bejegyzéseit:

• DT84 KT70 - 159,6 ezer rubel. (266: 100 x 60) – a fejben felhalmozódott osztalék.
• DT84 KT75-2 - 106,4 ezer rubel. (266: 100 x 40) – az osztalékot nem rezidensnek halmozták fel.

Az alapító jövedelme után fizetendő adó összege a következőképpen kerül kiszámításra:

- 106,4 x 0,15=15,96 ezer rubel

- (266 x 0,6: 266) x (266-150) x 0,09=6,264 ezer rubel

NDFL 30%-os kamattal

Megemelt mértékű jövedelemadót csak akkor biztosítanak, ha nincs információ a jegybank birtokosairól. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha az alapítók érdekeit meghatalmazott személy vagy letétkezelő képviseli. Minden számítás a következő képlet szerint történik:

NDFL=Osztalék összege x 30%.

Az adó összegét az alábbi események valamelyikének napjától számított egy hónapon belül kell átutalni:

• adóidőszak vége;
• a szerződés lejárta, amelynek értelmében az ügynök jövedelmet fizet a birtokosnak;
• alapbefizetés.

Különleges alkalmak

Még ha az egyik alapító másik szervezet, akkor is le kell vonni a személyi jövedelemadót. A törvény ebben az esetben nem ír elő korlátozást. Attól függően, hogy az alapító belföldi illetőségű-e vagy sem, általában adókötelesosztalék.

Az öröklés útján kapott jövedelem különleges feltételekkel adóköteles. Az öröklés tárgya a pénzeszközök átvételének joga. Ezért a befizetett összegből 9%-os vagy 15%-os személyi jövedelemadót kell visszatartani, és azt időben át kell utalni a költségvetésbe.

Az adó kiszámításának alapja a ténylegesen befolyt pénz, valamint az alapítók által rendelkezési jogot kapott pénzösszeg. A bevétel beérkezésének napja a kifizetés napja. Ezért azt a napot kell tekinteni, amikor a részvényes megtagadta a bevételt. Az ilyen összegek szintén általános adókötelesek.