Hogyan működik az audit egy szervezetben?

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A szervezet auditálása olyan intézkedések összessége, amelyek célja a pénzügyi kimutatások megbízhatóságának és a jogszabályi követelményeknek való megfelelésük felmérése. Az ellenőrzés a vállalkozás számvitelének helyességére vonatkozó következtetés megfogalmazásával zárul. Tekintsük részletesebben az audit megszervezésének és lefolytatásának jellemzőit.

Osztályozás

Különböző típusú szervezeti auditok léteznek. Az osztályozás különféle kritériumok szerint történik. Kategóriától függően megkülönböztetik a szervezet független, belső, állami pénzügyi ellenőrzését.

Az első esetben az ellenőrzést egy harmadik fél cég végzi a vállalkozás vezetésével kötött megállapodás alapján. A belső ellenőrzés megszervezéséért a társaság struktúrájában működő szakszolgálat felel. Az állami ellenőrzést felhatalmazott kormányzati szervek végzik.

A vállalkozás profiljától függően az ellenőrzés lehet általános, biztosítási, banki stb.

Az ellenőrzések önkéntesek és kötelezőek is. Az első esetben a kezdeményező a vállalkozás vezetője. Őmeghatározza az audit időzítését és terjedelmét is.

A jogszabályban meghatározott szervezetek kötelező ellenőrzés alá esnek.

Szabályozási keret

A szervezet könyvvizsgálatának fogalmát, az auditot végző társaságok kötelességeit, felelősségeit, jogait és tanúsítási követelményeit a 307. sz. szövetségi törvény rögzíti.

Emellett az említett normatív aktusnak megfelelően szövetségi könyvvizsgálati standardokat fogadtak el. Rögzítik az ellenőrzés végrehajtásának rendjét, az eljárás egységes normáit. A szabályok az ellenőrzési tevékenység minden résztvevőjére azonosak.

A szabványok ismertetik az ellenőrzés alapelveit, a következtetések kiadásának eljárását. Meghatározzák az auditáló szervezetek módszertanát, mélységét, hatókörét.

A hazai mellett nemzetközi szabványok is léteznek. Követelményeket határoznak meg az ellenőrzés minőségére vonatkozóan, meghatározzák a célokat, felsorolják a szükséges dokumentációkat és a következtetések kiadásának szabályait.

A könyvvizsgálókra vonatkozó szabályzat

A jelentések ellenőrzését speciális szervezetek vagy magánszakemberek is elvégezhetik. Ez utóbbiakra számos követelmény vonatkozik. A magánkönyvvizsgálónak először is egy akkreditált önszabályozó szervezet tagjának kell lennie. Ezenkívül rendelkeznie kell a következőkkel:

• felsőfokú jogi vagy gazdasági végzettség;
• segéd könyvvizsgálói vagy főkönyvelői munkatapasztalat legalább három év;
• A könyvvizsgálói bizonyítvány (speciális vizsga eredménye alapján állítják ki).

A jogszabály számos dolgot is rögzítkönyvvizsgáló cégekre vonatkozó követelmények. A szervezetnek egyrészt kereskedelmi jellegűnek kell lennie, másrészt bármilyen formában meg kell alakulnia, az OJSC kivételével. Egy ilyen cég személyzetének legalább három szakemberből kell állnia. Ugyanakkor az alaptőkéjének legalább 51%-ának könyvvizsgálónak vagy más hasonló szervezetnek kell lennie.

Ellenőrzés tárgya

A vezető kezdeményezésére ellenőrzés alá vont szervezetekben ellenőrzés csak a szerződésben meghatározott kérdésekben történik. Például csak készpénzes tranzakciók, tárgyi eszközök, immateriális javak vagy forgóeszközök elszámolása, szerződő felekkel történő elszámolások vagy a költségvetés vonatkozásában lehet ellenőrzést végezni. Ennek megfelelően a szakember csak bizonyos kategóriájú dokumentumok végrehajtásának helyességét fogja értékelni.

A kötelező ellenőrzés alá vont szervezetekben minden pénzügyi dokumentációt és számviteli kimutatást ellenőriznek. Ebben az esetben a társaságnak be kell nyújtania minden rendelkezésre álló, üzleti tevékenységével kapcsolatos papírt. Mivel a szervezet ilyen ellenőrzését kormányzati szervek képviselői végzik, lehetetlen, hogy ne teljesítsék követelményeiket.

Kötelező ellenőrzés

Az audit nem kötelező a legtöbb vállalat számára. Általános szabály, hogy a kormányhivatalok részt vesznek a nagyvállalatok számviteli nyilvántartásának ellenőrzésében, beleértve a közpénzeket használókat is. A kötelező ellenőrzés célja a gátlástalan cégek tevékenységéből származó kockázat csökkentése, a polgárok és az állam érdekeinek védelme. Általában egyszer hajtják végre aév.

A kötelező ellenőrzés alá vont vállalkozások listája

A szervezet könyvelésének éves ellenőrzésére akkor kerül sor, ha:

• A vállalkozás részvénytársaság. Figyelembe kell venni, hogy a legutóbbi jogszabály-módosításoknak megfelelően az ellenőrzés minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában megtörténik, függetlenül a tevékenység típusától, típusától, pénzügyi mutatóitól. Ennek megfelelően az auditot a CJSC-ben és az OJSC-ben is elvégzik.
• A társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik.
• A vállalkozás közzéteszi vagy benyújtja jelentéseit az illetékes kormányzati szerveknek. Ebben az esetben kivételt képeznek a kormányzati szervek.
• A szervezet hitel-, biztosítási-, elszámoló-, nem állami alap, vagy a lakosság anyagi forrásait használja fel.
• Az előző évi nyereség volumene meghaladta a 400 millió rubelt. vagy a mérlegben szereplő eszköz az időszak végén több mint 60 millió rubel.

Ez a lista nincs lezárva. A kötelező ellenőrzés lefolytatásának egyéb eseteit jogszabály rögzítheti. Meg kell jegyezni, hogy csak a könyvvizsgáló cégeknek van joguk ellenőrizni ezeket a jogalanyokat.

Időzítés

A szervezet tevékenységének önkéntes ellenőrzésére vonatkozó ellenőrzési időszak időtartamát a szerződés határozza meg. A határidő a következőktől függ:

• Vállalati léptékű.
• Képviseleti irodák, fióktelepek jelenléte.
• Tevékenységek időtartama.
• Hangerő ellenőrzés.
• A nyilvántartás minősége.

Hakötelező hitelesítést végeznek, akkor az időtartamot törvény és rendelet határozza meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szervezet nyilatkozatainak ellenőrzése ebben az esetben átlagosan 1-2 hetet vesz igénybe. Vannak esetek, amikor az ellenőrzések hosszabbak, de ritkán tartanak két hónapnál tovább.

Lépések

Az audit 4 egymással összefüggő szakaszból áll:

• A vállalkozás előnézete.
• Tervezés.
• A fő színpad (tényleges ellenőrzés).
• Következtetések megfogalmazása.

Előzetes tevékenység

Ebben a szakaszban a könyvvizsgáló megvizsgálja a létesítő dokumentációt, felméri a kockázatokat a következők alapján:

• A vállalkozás sajátosságai.
• A pénzügyi helyzet mutatói, a termelés növekedési üteme.
• A személyzet fluktuációja.
• Könyvelői végzettség.

Teszttervezés

Ez a szakasz a könyvvizsgáló tevékenységének egyik kulcsa. A tervezés 3 szakaszból áll:

1. Megállapodás megkötése az ügyféllel. Ebben a szakaszban megvitatják a feltételeket, az audit költségét, a szakemberek számát.
2. Tervezés. Ez magában foglalja egy érvényesítési stratégia meghatározását.
3. Értékelő program kidolgozása. Ebben a szakaszban az intézkedések megfogalmazására és a jelentési szakaszok megjelölésére kerül sor, amelyek mély és felületes ellenőrzésnek vannak kitéve.

Folyamat előrehaladása

A dokumentáció közvetlen tanulmányozása és értékelése során az auditornak be kell tartania a követelményeket és szabványokat. A szakember elvégzi:

• Bizonyítékok gyűjtése, azaz a tranzakciók tényeit tükröző elsődleges dokumentumok, harmadik felektől származó információk stb.
• A minta eredményeinek értékelése.
• A jelentési mutatók tanulmányozása.
• A lényegesség mértékének felmérése.
• A könyvvizsgálati kockázat meghatározása.
• A végrehajtott pénzügyi tranzakciók jogszabályi követelményeknek való megfelelésének értékelése.
• Egyéb intézkedések, amelyek a megalapozott következtetések megfogalmazásához szükségesek.

Következtetés benyújtása

Az ellenőrzés végén a könyvvizsgáló hivatalos indokolással ellátott dokumentumot készít. Ebben fejti ki véleményét a jelentéstétel jogszabályi előírásoknak való megfeleléséről.

A következtetés szükséges ahhoz, hogy a belső és külső felhasználók saját elképzelést alkossanak a vállalkozás pénzügyi helyzetéről. Az ebben a dokumentumban található információk segítenek a megfelelő vezetői döntések meghozatalában.

A következtetés a következő lehet:

• Módosítás nélkül. Pozitívnak is nevezik. Az ilyen dokumentumban a könyvvizsgáló jelzi, hogy a társaság pénzügyi kimutatásaiban nincsenek szabálysértések.
• Módosítva. Ez a fajta következtetés 2 alfajra oszlik: egy véleményre fenntartással és egy negatív következtetésre. Az elsőt akkor állítják össze, ha a szakember bizonyos jogsértéseket azonosított, de ezek nincsenek jelentős hatással a jelentési dokumentumok megbízhatóságára. Ennek megfelelően negatív vélemény alakul ki, ha a jogsértések jelentősek.

Ezen kívül a könyvvizsgálóaz ellenőrzött dokumentumokkal kapcsolatos véleménynyilvánítását megtagadhatja. Ez a helyzet akkor lehetséges, ha a szakember az ellenőrzés során nem kapta meg a szükséges bizonyítékokat. Például az értékelést csak egy jelentési területre vonatkozóan végezték el, a szervezet megtagadta a dokumentáció átadását stb.

Belső ellenőrzés szervezése

Minden vezető érdekelt abban, hogy megfelelő ellenőrzést biztosítson a vállalat strukturális részlegeinek hatékonysága felett, és hogy alkalmazottai lelkiismeretesen végezzék el feladataikat. A menedzsment legfontosabb eleme a gazdaságon belüli (belső) audit.

Az ellenőrzés céljai a következők:

• A kockázatok minimalizálása és a szervezet profitjának maximalizálása.
• A vállalati erőforrások felhasználásával kapcsolatos döntések hatékonyságának javítása.

A belső ellenőrzés a vállalat különböző területeinek ellenőrzéséhez kapcsolódó helyi dokumentumok által szabályozott tevékenység.

A feladat végrehajtására a vállalkozásnál auditszolgálatot alakítanak ki. Alkalmazottainak száma az ellenőrzések mennyiségétől és jellegétől függ. Kisvállalkozásokban a belső ellenőrzést 1-4 fő végezheti. A nagy cégeknél az audit osztály létszáma meglehetősen nagy. Ugyanakkor az egyes munkavállalók feladatai túlmutathatnak a könyvelésen. Például az alkalmazottak végezhetnek értékelést, technológiai, környezetvédelmi auditokat stb.

Fő feltételek

A könyvvizsgálat megfelelő megszervezése a vállalkozásbanlehetetlen egy sor intézkedés végrehajtása nélkül, beleértve:

• Projektek kidolgozása a belső auditok megszervezésére iparágonként és munkaterületenként. Világosan meg kell jelölniük a felelős személyek konkrét funkcióit, a más részlegekkel és a vállalat vezetésével való együttműködés szabályait, a belső ellenőrök státuszát, felelősségüket, feladataikat, jogaikat.
• Képesítési követelmények megállapítása a könyvvizsgálói szolgálat dolgozói számára.
• Szabványok, irányelvek, normák az ellenőrzési osztály tevékenységébe történő bevezetésére vonatkozó szabályok kidolgozása és meghatározása.
• Belső ellenőrök szakmai továbbképzési és képzési programjainak kidolgozása.
• A személyzeti szükségletek előrejelzése.

A belső ellenőrzés változatai

Az ellenőrzés leggyakoribb felosztása működési, pénzügyi jelentéstételre és megfelelőségre.

Ezenkívül jelölje ki a csekkeket:

• Szervezeti és technológiai.
• Funkcionális.
• Vezérlőrendszerek.
• Tevékenységek.

Funkcionális auditokat végeznek a hatékonyság és a teljesítmény értékelése érdekében. Az ellenőrzés például elvégezhető az alkalmazott vagy részleg által a feladatkörével összefüggésben végrehajtott tranzakciókkal kapcsolatban.

A szervezeti és technológiai audit az irányítási rendszer különböző részeinek munkájának értékelését foglalja magában. Az ellenőrzés során megállapítják meglétük és működésük technológiai vagy szervezeti megvalósíthatóságát.

A keresztfunkcionális audit célja az értékelésbizonyos funkciók minősége. Például elemzik a termelés és értékesítés hatékonyságát, az e munkaterületekért felelős osztályok kapcsolatának és interakciójának hatékonyságát.