Mezőgazdasági szervezetek: menedzsment, számvitel, fejlesztés

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Emeljük fel a vezetői számvitel témáját egy olyan sajátos és meglehetősen ritkán érintett területen, mint a mezőgazdaság. Sok minden felhalmozódott ezen az adatterületen, de nehéz őket biztatónak nevezni. Tehát miről is beszélünk pontosan? Mit jelent ez a kifejezés általában?

A vezetői számvitel olyan információgyűjtési és -bemutatási rendszert jelent, amely alapján döntéseket hoznak egy szervezet tevékenységével kapcsolatban. A vezetői számviteli rendszereknek köszönhetően megérthető a dolgok állása - a vállalkozás állapota, a készpénzforrások ésszerű vagy nem túlzott elosztása. Egy ilyen rendszer végső célja bármely termelési tevékenység hatékonyságának növelése.

A számvitel fő céljai

Mint más területeken, a vezetői számvitel fő célja egy mezőgazdasági vállalkozásban is az, hogy a vezetőket és vezetőket a kompetens döntéshozatalhoz és a sikeres működéshez szükséges információkkal látja elcégvezetés. Fő feladatai a következők:

1. Üzleti terv és költségvetés készítése.
2. Költségszámítás és vezérlőelemek meghatározása operatív számviteli eszközökkel.
3. A beérkezett adatok elemzése és a beérkezett jelentések alapján döntések kidolgozása.

Számvitel a mezőgazdasági szervezetekben. Mik a funkciók?

A mezőgazdasági vállalkozások vezetői számviteli rendszere a kibocsátott termékek minőségének és mennyiségének optimális kombinációjának elérését jelenti. A mezőgazdaságra jellemző gazdasági hatékonyság szintjét elsősorban a feltüntetett arány (költség-eredmény) határozza meg, amely közvetlenül függ az összes termelési erőforrás felhasználásának hatékonysági fokától. Másodszor a rájuk jellemző folyamatok kezelhetőségétől.

A mezőgazdasági szervezet irányítási rendszerének kiépítésénél a költségeken kell alapulnia, mint fő motiváló tényezőn. Optimális elosztásuk rendszerének kellő részletességgel kell biztosítania a szükséges információkat, elősegítenie azon tevékenységi területek azonosítását és megvalósítását, amelyek kiemelkedően jövedelmezőnek tekinthetők. Ez a politika növelheti a hatékonyságot ezen a területen.

Az agráripari komplexum reformjairól

Hazánk több évtizede megy keresztül bizonyos reformokon, amelyek célja, hogy a mezőgazdaság fejlődéséhez a lehető legtöbb lehetőséget biztosítsák. Az ilyen átalakítások céljai és célkitűzéseiminden részletet az Orosz Föderáció 2012 júliusában kiadott 717. számú kormányrendelete közöl. Felsorolja a 2013-2020 közötti időszakra az elfogadott főbb feladatokat. program.

Miről szól ez a komoly dokumentum? Kiemelt prioritást élvez a termőföld optimális megszervezése, az élelmiszertermelés és valamennyi főbb mezőgazdasági terméktípus növekedésének ösztönzése, az állati környezetben a betegségek terjedésének megakadályozása az erre vonatkozó tevékenységek finanszírozásával, valamint a mezőgazdasági piac infrastruktúrájának támogatása. Az állásfoglalás szerint hatékonyabban kell szabályozni az értékesítési piacokat, erősíteni és támogatni kell az agrárszervezetek úgynevezett kisgazdasági formáit.

Figyelmet kell fordítani az állami ellenőrző szervek és a mezőgazdasági szektor közötti hatékonyabb együttműködésre. A meghatározott időszak fő feladata e fontos iparág jövedelmezőségének fokozatos növelése, a vidéki lakosok életminőségének javítása és olyan feltételek megteremtése, amelyek mellett az innovatív fejlesztések és a mezőgazdasági vállalkozások megfelelő műszaki támogatása lehetséges.

A pénzügyekről

Ezekre az évekre komoly összeget fordítanak a szövetségi költségvetésbe a program megvalósítása érdekében. A pénzügyi injekciók a várakozások szerint előreláthatólag számos fontos változást hoznak az iparág fejlődésében. De nem szabad elfelejteni, hogy a fő feltétel a kiut alt források célzott és legracionálisabb felhasználása.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a világ mezőgazdaságának szerkezetében bekövetkezett változásokkal, amelyek az egyes termékek importjára vonatkozó szankciók hazánk általi bevezetése után jelentkeztek, jelentősen megnőtt ennek az ágazatnak a hatékonysága, ill. a hazai beszállítók által előállított mezőgazdasági termékek átgondolt szervezése szükséges.

A sikeresen működő mezőgazdasági vállalkozásoknak növelniük kell a munkatermelékenységet, a növénytermesztésben magasabb hatékonyságot kell elérniük, biztosítaniuk kell az ország volumenében szükséges mezőgazdasági termékek folyamatos beszerzését a hiány megszüntetéséhez. Különös figyelmet kell fordítani a rendelkezésre álló eszközök – föld, szántó, gazdaságok, kertek, állatállomány, közlekedés stb. – hatékony felhasználására.

Mi a fontos?

Az agrárszektor fiatal és hozzáértő menedzserek bevonását, új innovatív programokat és fejlesztéseket igényel minden egyes termelőhelyen. Egy mezőgazdasági vállalkozás megszervezése megköveteli a felelősségek egyértelmű megosztását. A saját és támogatott finanszírozási forrásokat a legjobb tudásuk szerint kell felhasználni.

E célok sikeres eléréséhez a mezőgazdasági termelés területén minden gazdálkodó egységnek jól működő belső irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. Enélkül lehetetlen hatékony termelési tevékenység kialakítása, a szükséges belső tartalékok feltárása.

Holrendszer?

Az agrárkomplexum vállalkozásainak irányításában rejlő fő nehézség a teljes és megbízható információ hiánya, amely nélkül nem lehetséges az átgondolt gazdálkodási döntés. Jelenleg nincs olyan egységes módszertani ajánlási rendszer, amely szerint a gazdaság egyes ágazataira meg lehetne szervezni a számvitelt és a gazdálkodást. Emiatt sok vállalkozás megelégszik a lehetségesnél jóval alacsonyabb bevételekkel, nőnek a nem tervezett kiadások, és elvesznek megbízható adatok a termelési költségekről.

Ezek a tényezők negatívan befolyásolják a mezőgazdaság valamennyi területének jövedelmezőségét. Sajnos hazánk agráripari komplexumát még nem egyesítette olyan speciális információkezelési rendszer, amelynek köszönhetően lehetővé válna a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységének optimalizálása.

A könyvelés értékéről

A fentiek tükrében a vezetői számvitel a fő eszköz, melynek köszönhetően minden szükséges adat beszerezhető a megalapozott üzleti döntés meghozatalához. Jelenléte a vállalkozásnál egységes információs rendszer kialakításához vezet, és biztosítja a vezetői döntések hatékonyságát és időszerűségét, és ennek eredményeként a mezőgazdasági szervezet sikeres fejlődését.

A számvitel alapján olyan információs adatbázisok jönnek létre, amelyek eltérnek a számvitelitől, de nélkülük lehetetlen fontos döntéseket hozni. Ez a rendszer lehetővé teszi a gazdaság legrelevánsabb területeinek nyomon követését és elősegíti a munkavállalók fejlődésétvállalati szellem.

Miért nem mozdul a tok?

Mint már említettük, sajnos nincs egységes vezetői számviteli rendszer az ágazat egészére. A végrehajtására vonatkozó intézkedések meglehetősen elszigetelt esetek. Ennek oka az ebben az iparágban végzett tevékenységben rejlő számos nehézség és sajátosság, a hagyományosan konzervatív hozzáállás a legtöbb menedzsment szféra változásához.

A vezetői számvitel által az agrárszervezetek számára nyújtott vitathatatlan előnyökről és további lehetőségekről szóló információk nehezen fogadhatók el, és nem találnak támogatókat. Emiatt éles hiány van azokból a szakemberekből, akik éppen ezt a könyvelést képesek hatékonyan megszervezni.

Mit lehet tenni?

Hol van a kiút a jelenlegi helyzet leküzdésére? Az elemzők szerint érdemes a következő intézkedésekhez folyamodni:

1. A meglévő nyugati tapasztalatokat hozzáigazítani az orosz viszonyokhoz, figyelmen kívül hagyva a sikeres hazai fejlesztéseket (beleértve a szovjet időszakot is), hozzáértően alkalmazza azokat a modern gazdaság megváltozott körülményei között.
2. Alapvetően új paraméterek kidolgozása, amelyek szerint lehetséges a mezőgazdasági termelés hatékony megszervezése, ezek koherens rendszerré egyesítése, a pénzügyi és gazdálkodási döntések fokozott kontrollja.

A versenyképességről

Hamegoldódik az orosz mezőgazdasági vállalkozásoknál bevezetett stabil, életképes vezetői információs rendszer létrehozásának problémája, jelentősen megnő az ágazat versenyképessége. Ez viszont lehetővé teszi majd az orosz gazdálkodók számára, hogy növeljék saját termékeik értékesítésének összvolumenét, és megerősítsék meglévő területi pozícióikat a hazai piac határain belül.

Az ilyen számvitelre vonatkozó egyértelmű szabályozások hiánya miatt az orosz jogszabályoknak ki kell dolgozniuk a szükséges szabályozásokat, amelyek részletes leírást tartalmaznak a végrehajtásuk módszereiről és jellemzőiről iparágonként.

A mezőgazdasági termelés szervezése elméletben. Miért nincsenek eredmények?

Az ezen a területen ma létező elméleti tanulmányok nem adnak hatékony képet a vezetői számvitel gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről. Szerzőik elsősorban azzal vannak elfoglalva, hogy megpróbálják átalakítani a meglévő nyugati módszereket anélkül, hogy figyelembe vennék az orosz mezőgazdasági szervezetekben rejlő iparági sajátosságokat. Ahhoz, hogy a vezetők felismerjék a vezetői számviteli rendszer bevezetésének fontosságát és megvalósíthatóságát, komoly közgazdasági kutatásra van szükség.

A számvitel alapja egy jól átgondolt eljárás legyen az összes szükséges elsődleges információ összegyűjtésére és feldolgozására. Az ilyen adatok összessége alapján lehetőség nyílik költségkontroll kialakítására az egyes objektumok összefüggésében. Különféle kultúrnövényekről vagy azok teljes csoportjáról (növénytermesztésben) vagy más iparágban - állattenyésztésben - lévő állatfajokról beszélünk.

A költségvetésről

A vezetői számvitel módszere, amelyet költségvetésnek neveznek, lehetővé teszi a mezőgazdasági szervezetek vezetői számára, hogy saját képességeiket tervezzék meg az eredmények utólagos elemzésével. Mik ennek a módszernek a legfontosabb pontjai? Ide tartozik a célzás, a koordináció és a költségszámítás. Ezt a működési költségvetés összeállításával hajtják végre, tevékenységük ellenőrzésével a teljesítményjelentések segítségével.

A mezőgazdasági szervezetek költségvetésének sajátosságai sajátosságokkal bírnak, nevezetesen a különféle mutatók tervezésének szükségessége (vetésmennyiség és műtrágya, tervezett betakarítás, tejhozam és állatállomány növekedése, takarmány mennyisége stb.). Az összeállított költségvetésnek figyelembe kell vennie a szezonális ingadozások jelenlétét, az egyes iparágakban (baromfitenyésztés, növénytermesztés, állattenyésztés, méhészet) jellemző sajátosságokat, az éghajlati tényezők és az élettani események – a terméskieséstől az állatállomány elvesztéséig – való kiigazítást.