Példák szakmai konfliktusokra és azok megoldására. A szakmai konfliktusok típusai

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A társadalomtudomány azt tanítja, hogy minden társadalmi kapcsolat konfliktusokkal jár. Így működik a világ: ami jó az orosznak, az a németnek a halál. Az elvárások, célok és érdekek össze nem illése alapján nézeteltérések, konfliktusok alakulnak ki. Hogyan lehet kikerülni az ilyen helyzetekből minimális veszteséggel? A konfliktus mindig rossz? Próbáljuk meg kitalálni a szakmai konfliktusokra vonatkozó példák tanulmányozásával: a társadalomtudománynak egy egész ága létezik ebben a témában.

Hogyan kezdődik a konfliktus, és hogyan jellemzik?

A tudomány a konfliktust az indítékok, a célok és az elvárások össze nem illéseként határozza meg. Ez az ellentmondás nemcsak kívül, hanem az egyénen belül is megnyilvánulhat. A konfliktus mindig két vagy több különböző nézőpont jelenlétével jár.

Érzelmileg a konfliktust stressz, feszültség, kényelmetlenség jellemzi, még 5 érzés szintjén is. Egy elhúzódó, krónikussá váló konfliktus személyes vagy negatív pszichoszomatikus betegségeket okozhatcsoportos folyamatok a társadalomban, mint például egy csapat felbomlása, a munka termelékenységének csökkenése, sztrájk.

Kiemelheti a társadalmi konfliktust is: a szakmai konfliktusokra a társadalomban nem ritkák a példák. Ezek a hírhedt osztálykonfliktusok (Európában) vagy kasztkonfliktusok (Indiában).

Szakmai konfliktusok most nem merülnek fel: a történelemből vett példák ezt igazolják. Például a 19. század gazdag volt felfedezésekben, de a feltalálók közül melyiket ismerték fel azonnal? Minden úttörő ütközik a közvéleménnyel.

Milyen tudományok vizsgálják a konfliktusokat

Az összeférhetetlenséget a társadalom- és humántudományok széles skálája vizsgálja, a konfliktus szintjétől és okaitól függően. Ezek az iparágak a következők:

• szociológia;
• konfliktusológia;
• társadalomtudomány;
• szociális tanulmányok;
• pszichológia;
• menedzsment;
• politikatudomány és mások.

Sok tudomány különböző oldalról vizsgálja a konfliktust, de miért?

Tanulmányozzuk a konfliktusokat?

"Akit figyelmeztetnek, fel van fegyverkezve" - mondja a népi bölcsesség. Éppen ezért a konfliktusról, mint jelenségről szóló ismeretek nemcsak a vezetőknek, hanem bárkinek nagy segítséget jelenthetnek.

Perszonán belüli konfliktus, amelyet legalább egyszer mindenki átélt; egyesek felidézhetnek példákat szakmai konfliktusokra is, például az ellenőrnek nem egyszer kellett vitatkoznia a pokolgépekkel, a pénzügyi ellenőrnek pedigmulasztók.

Ha tudja, hogyan kerülheti el vagy enyhítheti a nézeteltéréseket, hogyan lehet kikerülni egy vitatott helyzetből, sok erőfeszítést, időt és egyéb erőforrásokat takaríthat meg. Mindeközben a tudomány már különféle kritériumok szerint rendszerezte a konfliktusokat.

Az ütközések típusai és besorolásuk

A legáltalánosabb alapon a konfliktusok feltételesen feloszthatók külsőre és belsőre: az előbbiek a társadalomhoz, a külvilághoz kapcsolódnak, az utóbbiak az egyén belső színterén bontakoznak ki.

A társadalmi konfliktusok csoportjában kiemelkednek a munkahelyi nézeteltérések, amelyek között több fajta ellentmondás is azonosítható:

• Munkaügyi konfliktusok. Ezek a munkaviszonnyal kapcsolatosak annak minden megnyilvánulásában, és főként törvényben oldják meg.
• Szervezeti konfliktusok. Ezek abban nyilvánulnak meg, hogy az egyes alkalmazottak vagy csoportok viselkedése vagy attitűdje nincs összhangban a munkaközösségben elfogadott szokásokkal és vállalati normákkal.
• Perszonális konfliktusok. A külső kifejezésmódtól függetlenül az ilyen nézeteltérések személyes indítékokon alapulnak.
• Szakmai konfliktusok. Az alaptevékenység szerves részét képezik, és mintegy beépülnek egy adott szakma lényegébe.

A szakmai konfliktusok egyre gyakoribbá válnak: a történelemből vett példák elmondhatják a híres ügyvédről, Koniról, akinek munkája kizárólag konfliktusokból állt.

Hogyan viszonyulnak a munkaügyi és szakmai konfliktusok?

Nem szabad összekeverni a munkaügyi és a szakmai konfliktusokat: csak az a közös bennük, hogy üzleti területen keletkeznek. Munkaerőa konfliktus munkaszerződés meglétét vonja maga után, amivel kapcsolatban ellentmondások merültek fel, például a főnök úgy döntött, módosítja a munkaidőt, és a szakember nem akar új beosztásra váltani. Egy másik lehetőség az, amikor a kollektív szerződés értelmében a munkavállalónak joga van anyagi támogatásra, de a munkáltató megtagadja ennek kifizetését. Ilyen esetekben a munkavállaló a munkaügyi vitabizottsághoz vagy a bírósághoz fordulhat, mivel a jogvita alapja a megállapított norma megsértése.

A szakmai konfliktusok nem egy adott munkahelyhez vagy munkáltatóhoz kapcsolódnak, hanem átívelőek az azonos szakterületen dolgozó kollégákra. Példa erre a tanári tevékenység, amely tele van nézeteltérésekkel a tanulókkal, szüleikkel, felügyelőkkel és az adminisztrációval. A helyzetek különbözőek lehetnek: vitatott az ellenőrzés, vizsgák eredménye, a papírmunka helyessége, a követelmények elfogadhatósága. Ha egy tanár munkahelyet vált, akkor nem valószínű, hogy így a konfliktushelyzeteket kizárja tevékenységéből, mert azok a szakmára jellemzőek.

Szakmai konfliktusok

A szakmai konfliktusok általában nem rosszindulatú cselekedetek következményei, hanem a profiltevékenység természetes összetevői. Az ilyen konfliktusok azonnal felmerülnek, amint egy személy elkezdi különleges tevékenységét.

Léteznek jól ismert konfliktuskeltő szakmák, mint például az ügyvéd, az ellenőr vagy az adóellenőr. Nehéz elképzelni egy jogászt, aki mindennelért egyet, vagy az irányító kedvesen mosolyog egy elhaladó ingóra. Általában kevesen szeretik a pénzügyi ellenőröket, ennek ellenére a hazai rendszerben megszokott módon kötelesek dolgozni és biztosítani a szükséges mutatókat.

A szakmai konfliktushelyzet különleges stressz-ellenállást és sajátos személyiségtípust igényel. Választhatja-e például a rendvédelmi tiszti hivatást egy befolyásolható és érzelmes ember? Valószínűleg mindig választhat, de az kérdés, hogy lesz-e haszna.

Feltételezhető, hogy a jelentkezők már a szakmaválasztás szakaszában megértik jövőbeni tevékenységük lényegét. Valójában ez távolról sem így van, és a választott műben a konfliktusok jelenléte – találgatja a fiatalok sok évvel később, a gyakorlatban.

Viselkedéstípusok konfliktushelyzetben

A társadalomtudományok a kutatási folyamat során számos tipikus stratégiát azonosítottak a konfliktushelyzetekben való viselkedésre:

• Rivalizálás. Most az egyik legnépszerűbb módszer, méltatlanul emelték a társadalmilag elfogadott rangra. Egy ilyen rendszer iskolai tantervbe történő bevezetésére tett kísérlet nem állja meg a kritikát, mivel ez a modell lényegében a saját érdekek mások kárára történő erőszakos kielégítésén alapul.
• Alkalmazkodás gyönyörűen elfedve az "adaptáció" kifejezés alatt. Az egyik legelterjedtebb magatartás a nagyvállalatoknál, a vállalati kultúra normáinak totális rákényszerítésével összefüggésben, függetlenül az egyes alkalmazottak attitűdjétől. Ez a saját érdekek diszharmonikus feláldozásában fejeződik ki a másik érdekében.
• Kiegyezés. A "se te, se én" elve alapján cselekszik. Egy ilyen stratégia minden párt érdekeit elvágja, és egyiket sem elégíti ki teljesen.
• Az Avoidance a lusták és félelmetesek modellje. Az ilyen típusú viselkedéssel az alany elkerüli a másokkal való interakciót és a személyes célok elérését – egyfajta tudományos „nem érdekel”.
• Együttműködés. Úgy tűnik, ez az egyetlen konstruktív kiút. Ez egy harmadik lehetőség, amely minden érintett fél érdekeit kielégíti. Ez a kiút teszi a konfliktust a fejlődés forrásává.

A szakmai konfliktusok sokfélesége

Ebben a kategóriában a felmerülő ellentmondások alcsoportjai különböztethetők meg különböző kritériumok szerint:

• tevékenységi terület szerint: jogi, szolgáltatási, orvosi, közigazgatási és egyéb iparágak;
• a terhelés irányának megfelelően: fizikai (fáradtság, rendszertelen nap) és erkölcsi (nehéz döntések meghozatala, felelősség másokért, mások határainak erőszakos megsértése és mások);
• az előfordulás jellege szerint: természetes (amikor az orvos terápiás injekció beadásával kénytelen bántani a beteget) és mesterséges (az állami rendszer költségeivel összefüggésben, amikor az állami felügyelő akaratlanul is belekötni kényszerül) a szükségtelen dokumentumok bürokratikus gyűjtésében).

További elemzés segít más típusú szakmai konfliktusok azonosításában, dekritériumaik eltérőek lesznek.

Példák szakmai konfliktusokra

Sok ilyen van a szolgáltató szektorban, például háztartási gépek javításánál, szabóstúdióban, fodrászatban. Első pillantásra termékeny és pénzes munka, miért ne meleg hely? Nincs szerencséje: az emberekkel való munkavégzés mindig potenciális konfliktusokkal jár, amelyek abból fakadnak, hogy az ügyfelek elégedetlenek a nyújtott szolgáltatásokkal.

A közszolgálat sem felhőtlen, mert a közalkalmazotti különleges státusz komoly felelősséget ró rá. Ráadásul nem mindenki kész megfelelni egy-egy közintézmény követelményeinek, és ilyen helyzetben az állam profilképviselője olyan intézkedések megtételére kényszerül, amelyek ütközhetnek a rendszerben résztvevők érdekeivel.

Például nehéz elképzelni egy adófizetőt, aki önként és boldogan fizet adót az államnak. Az adóhatóság azonban minden intézkedést megtesz az ilyen kifizetések fogadása érdekében, esetenként akár erőszakkal is.

A katonai vagy rendvédelmi tiszt különösen szembetűnő példája lesz a szakmai konfliktusnak: itt egyszerre fonódnak össze erkölcsi és fizikai, természetes és mesterséges konfliktusok. Mit ér egy fegyverhasználati eset, nem is beszélve az ellenségeskedésről vagy egy gyanúsított letartóztatásáról.

A bírói hivatás éppoly konfliktusos, mert az egyik fél mindig elégedetlen lesz a döntéssel, jogellenesnek ítélve azt. Az oroszországi szakmai konfliktusok példái nem rosszakaz államférfi hivatása szemlélteti: elkerülhetetlen a velük kapcsolatos kritika.

Hazai és szakmai konfliktusok: mi a különbség?

Magukból a nevekből az következik, hogy az ilyen nézeteltérések a társadalmi élet különböző területein és eltérő indíttatásból származnak. Miben különböznek a mindennapi konfliktusok a szakmai konfliktusoktól?

A háztartási helyzetek összefüggenek az együttélési helyzetekkel, a szálló szabályainak megsértésével, a jószomszédi viszonyokkal, a munkakörnyezetben pedig - a csapatban a viselkedési normák be nem tartásával, ami kényelmetlenséget okoz az alkalmazottaknak.

Ha a szakmai konfliktusok eredendően egy bizonyos tevékenység költségei, akkor a hazai konfliktusokat általában provokálják vagy szándékosan szítják.

A hazai konfliktusok a felek jóakaratával és kompromisszumkészséggel elkerülhetők, a szakmaiakat pedig lehetetlen kizárni.

A pályaválasztási tanácsadás az egyik módja annak, hogy képet kapjunk a lehetséges konfliktushelyzetekről

Egy ilyen tárgyat iskola óta mindenki ismer, és a mai napig nem veszített aktualitásából. A pályaválasztási tanácsadás nem csupán abból áll, hogy meghatározzuk az adott személy hajlamát egy adott tevékenységre, hanem abban is, hogy megismertessük a választott szakma profiljával, annak tartalmával és tartalmával, valamint a kockázatokkal és az előnyökkel.

A pszichológiai eszközök segítségével végzett pályaorientáció segít eldönteni, hogy egy adott tevékenység alkalmas-e a tesztszemélyre, mert minden munkaköri profilhoz tartozik egy preferált személyiségtípus.

Még ha meg is van határozva a tevékenység vezető iránya, annak keretein belül számos különböző szakma szerepelhetkonfliktogenitás, amelyek csak egy bizonyos személyiségtípus hatalmán belül vannak. Feltehetsz egy kérdést az ügyfélnek: "Hozzon példát egy szakmai konfliktusra a választott szakmában", és azonnal kiderül, hogy az illető mennyire képzeli el ezt a tevékenységet.

Pszichológiai portré egy szakemberről

A választott szakma személyiség-pszichotípusnak való megfelelésének meghatározását célszerű az adott tevékenység szakmai konfliktusainak felsorolásával kezdeni. Például konfliktus fogyasztóval (fodrásznál), partnerrel (ügyvédnél), hatóságokkal (jogásznál), közintézményekkel (vallási személyiségnél), tanulókkal (tanárnál).

Ezen adatok alapján ki kell deríteni, hogy mely jellemvonások kívánatosak az ilyen tevékenységekhez, és melyek egyáltalán nem elfogadhatók. Például egy ügyvédnél a kitartás a fontos, egy tanárnál a kitartás, egy fodrásznál a megfelelés.

A magas stresszállóság minden szakmában jó, mert az ilyen ember képes gyorsan átváltani egyik üzemmódból a másikba, és nem veszi magára a negatív dolgokat.

Hogyan csökkenthetjük a szakmai konfliktusokból eredő stresszt

Itt minden szakember megtalálhatja a saját receptjét, ha akarja. Természetesen vannak jól ismertek:

• A tapasztalat a nehéz hibák fia. Idővel kialakul a pszichológiai védelem a stressztényezőkkel szemben, ezáltal csökken a stressz szintje.
• A konfliktusok beállítása kedvenc szakmájának elkerülhetetlen részeként.
• A leválás olyan tudatállapot, amelyben a szakmai helyzetek kívülről megfigyelhetők, és semmi közük a szakemberhez. Egyszerűen fogalmazva, ez nem annyira sértő, hogy téged személyesen ne érintsen.

Nyilvánvalóan a konfliktus nem olyan rossz, ha helyesen kezelik. Aligha van értelme a konfliktust a negativitással szinonimizálni, mert a stresszben rejlő potenciál a fizika törvényei szerint felhasználható önmagunk és a társadalom javára.