Kukoricatermés: átlagok, termelési technológia és fajták

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 20:59

A kukorica értékes növény, amelyet országunk számos régiójában termesztenek. 2018-ban például körülbelül 2,5 millió hektárnyi területet fogl altak el érte Oroszországban. A kukorica termése több tényezőtől függ. Mindenesetre ennek a növénynek a termesztése csak az előírt gondozási technológiák szigorú betartása és a fajtaválasztás helyessége esetén lehet célszerű.

Kukorica használata

Ezt a növényt elsősorban takarmányként termesztik a szántóföldeken. A kukoricaszem, valamint például a szárából származó szilázs bármilyen haszonállattal etethető. A kukoricatakarmány fő előnye, hogy a sertés-, szarvasmarha-, nyúl-, baromfitenyésztésre szakosodott gazdaságok tulajdonosai magas tápértékét tartják. Ebben a tekintetben a kukorica jobb, mint sok más gabonanövény.

E növény gabonáját széles körben használják az élelmiszeriparban is. Használtkeményítő, liszt készítésénél, édességek sütéséhez, konzervgyártáshoz stb.

Biológiai jellemzők

A kukorica a szemes növényekre utal. Biológiai jellemzőit tekintve azonban nagyon különbözik e csoport legtöbb képviselőjétől. Ennek a növénynek a fő jellemzője természetesen a nagyon erős gyökérrendszer és szár, a széles levelek, valamint a nagy szemek.

A kukorica elérheti az 5 m magasságot, gyökérrendszere a többi gabonaféléhez hasonlóan rostos. Ugyanakkor a talajba 2 m mélyre is behatolhat, belül vastag kukoricaszárat szivacsos masszával töltenek ki. Fiatal növényekben nagyon lédús és sok cukrot tartalmaz.

A kukorica levelei szélesek, szélük hullámos. Minden növény egy hím és egy női virágzatot fejleszt ki a növekedési időszakban. Ez utóbbi az érés folyamatában van, és fület alkot.

Kukoricafajták

Ennek a kultúrának csak 8 fajtáját különböztetik meg biológiai jellemzők. Közülük azonban csak ötnek van gazdasági jelentősége:

• csemegekukorica;
• fogazat;
• robbanás;
• kovás;
• keményítő.

A csemegekukoricát elsősorban főtt formában használják emberi táplálékként. Ezenkívül ennek a fajtának a szemét általában konzervek készítésére használják. Ezt követően egy ilyen terméket fel lehet használni például saláták elkészítéséhez.

A horpadt kukoricaszem felső részén jellegzetes mélyedés található. Alakja ék alakú. Vagyis egy ilyen gabona külsőleg egy lófoghoz hasonlít, ahonnan a fajta neve származik. Az ilyen fajták jellemzői mindenekelőtt a jól fejlett szár és a magas hozam. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a horpadt kukorica igen népszerű hazánkban.

A szilíciumtartalmú változatban a szem oldala lapított, teteje lekerekített. Ennek a csoportnak a legtöbb fajtáját és hibridjét koraérettség jellemzi.

A tört kukoricára elsősorban a kis szemek jellemzőek. Oroszországban nem túl gyakran termesztik. Ennek a fajtának a magja hegyes tetejű, és a hőkezelés során szétreped.

A keményítőtartalmú kukorica nagyon puha szemű. Különlegessége a lisztes endospermium is. Ezt a fajtát elsősorban a gabona keményítővé, melaszzá és olajjá történő feldolgozására termesztik.

A nemesítők a fajták mellett kukoricahibrideket is nemesítettek. Az ilyen növények termése valójában nagyon magas lehet. A hibrideknél ez a tulajdonság a heterózis miatt van.

Mekkora a kukorica átlagos termése Oroszországban

E termény megkülönböztető jellemzője többek között a nagy mennyiségű gabona begyűjtésének képessége. A világon e mutató szerint a kukorica jelenleg 1,7-szeresen haladja meg a búzát, a rizst pedig 1,2-szer. Oroszországban sajnos nem fordítanak annyi figyelmet erre a növényre, mint szeretnénk. merta tökéletlen termesztési technológiák alkalmazása miatt a kukorica átlagos hektáronkénti termése Oroszországban jóval alacsonyabb, mint a világon. Sajnos nincs túl sok jó hazai fajtája ennek a terménynek, amely ideálisan alkalmazkodott hazánk nem túl kedvező éghajlatához.

A kukorica átlagos termése Oroszországban 2018-ban 35-45 c/ha. Például a búzánál ez a szám 60 c/ha. Először is, ennek a növénynek az alacsony hozama annak a ténynek köszönhető, hogy az Orosz Föderáció gazdaságaiban általában nem öntözik. Eközben szinte bármilyen termesztési technológiát alkalmazó mesterséges öntözéssel 100-110 c/ha-ra tudjuk emelni a kukorica termését. Néha a tenyészidőszak alatti öntözés mellett a gazdaságok még jobb eredményeket érnek el.

Mitől függhet a hozam

Az öntözött kukorica így nagyobb és nagyobb mennyiségben terem. Ennek a növénynek a termését azonban természetesen más tényezők is befolyásolhatják. Először is ez a helyes választás:

• fajták;
• vetés előtti talajművelési mód.

Tenyésztési technikák

Hazánkban, akárcsak a világ sok más országában, csak két fő technológiát alkalmaznak a kukorica termesztésére:

• gabonához;
• takarmányzöldmasszához.

A termesztési módszerek mindkét esetben hasonlóak. A köztük lévő különbség elsősorban a megfelelő választásban rejlikszántóföldi ültetésre szánt fajták.

A talajművelési módok hatása a kukorica hozamára

A növény termesztése során nagyon fontos, hogy megfelelően előkészítsék a táblákat a vetőmag vetésére. A kukorica fő- és vetés előtti talajművelésének konkrét technikájának kiválasztásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni:

• elődök jellemzői;
• elődök betakarítási feltételei;
• mezők szennyezettségi foka;
• domináns gyomfajták.

Például, ha a kukorica korai érésű, folyamatos vetés utáni vetését követően a tarlót kétszer tarlózzák tárcsás berendezéssel 8-10 cm mélységig. Ezzel a technikával a gyomok kb. 76%-a elpusztul. a mezők. Ugyanakkor az 1 hektárról származó kukorica hozama körülbelül 3 centnerrel nő.

Abban az esetben, ha a táblák erősen el vannak tömődve gyökérhajtású évelő pázsittal, a tarlót is kétszer hántolják tárcsás berendezéssel. Ezen kívül 14-15 cm mélységig szántás vagy lapos vágás is történik. Az első hántolás után ilyenkor gyomirtó szereket juttatunk a táblákra.

Az ország déli részén, ahol a betakarítás utáni időszak általában hosszú, továbbfejlesztett talajművelési technológiát alkalmaznak az évelő gyomok irtására. Ebben az esetben a következő műveleteket kell végrehajtani a mezőkön:

• koronghámozás 6-8 cm mélységig közvetlenül a szem betakarítása után;
• testhámozás 12-14 cm vagy sekély szántás 14-18lásd

A déli régiókban a szeptemberi mélyszántás előtt is elvégezhetők olyan eljárások, mint a művelés és a boronálás.

A talajművelési módok hatása a kukorica hozamára nagy. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amikor ezt a növényt több évig termesztik a földeken. Ennek a művelési technológiának a alkalmazásakor a tarlómaradványok jobb bedolgozása érdekében tárcsás kultivátorokkal vagy boronákkal aprítják, két irányban 8-10 cm mélységig feldolgozva a táblát, egyúttal igyekeznek az elődöt a termőhelyen betakarítani. a lehető legalacsonyabb vágás.

Száraz területeken a kukorica talaját általában lapos vágógépekkel művelik meg. A kukoricának szánt csernozjomokat 25-30 cm mélységig szántják, ez utóbbi teljes vastagságában kisebb tápanyagrétegű szántóföldeket művelnek.

A termés fajtától való függése

A kukoricával végzett szelekciós munka hazánkban sajnos nem túl kiterjedt. Nem sok olyan fajta van, amely jó termést ad. Ennek ellenére Oroszországban természetesen rendelkezésre állnak ilyen fajták. Jelenleg a kukoricafajták legjobb termését mutatja:

• Gamma - Orosz Krasznodar, nagyon szerény és gyorsan növekvő hibrid (akár 145 q/ha).
• Krasznodari gabona 85 napos érési idővel és 119 q/ha terméssel.
• Athlete egy magas növény, érési ideje 85-88 nap, maximális termése 127-137 c/ha.
• A Porumbel egy háromvonalas hibrid, amelynek lejárata mindössze 65napok.

A hibrid SI Phenomenon is termeszthető a szántóföldeken Oroszországban. E fajta kukorica termése 120-130 q/ha. Ez a hibrid a korai érésűek csoportjába tartozik.

A szilázs céljára termesztett takarmánykukorica legnépszerűbb fajtái:

• Partizanka - az összes keményítő 90%-át és a zsírok 14%-át a szárban halmozza fel (takarmányegységek - 6400/ha);
• Krasnodar 4 - hibrid sűrű, magas szárral (8700/ha);
• Sterling - betegségrezisztens fajta (akár 6950/ha).

A kukoricatermesztés sajátosságai: elődök

Amint már említettük, ennek a növénynek a gabona- és szilázstermesztési módszereit szinte ugyanúgy használják. A táblákat egyszerűen bevetik a megfelelő fajta kukoricával, amely sok jó minőségű, piacképes gabonát vagy zöldtömeget ad. Az egyetlen dolog az, hogy ha takarmányozásra termesztik, ezt a növényt néha a haszonállatok étrendjében szereplő egyéb növényekkel egyidejűleg a földekre helyezik. Ez semmilyen módon nem befolyásolja a silókukorica hozamát.

Ennek a növénynek a legjobb elődei a hüvelyesek és a hüvelyesek, valamint a trágyával trágyázott tüskék. Ilyen növények után vetve a kukorica hektáronkénti hozama valószínűleg maximális lesz. Tápanyagú talajokon ezt a növényt több évig egy helyen termesztik. Ha a táblákon az előírt norma 50%-ánál kevesebb kerül kijuttatásra, akkor ugyanazon a táblán kukoricatermesztés legfeljebb 3-5 évig megengedett. Ebben az esetben általában azváltakozva 3-4 évig termesztett lucernával.

Talajok és helyszínválasztás

A kukorica hozama Oroszországban, akárcsak a világ más részein, természetesen az ültetési hely helyes megválasztásától is függ. Ezt a növényt a mezőgazdasági vállalkozásokban általában csak meglehetősen laza, sok mikro- és makroelemet tartalmazó talajra helyezik. Azokon a területeken, ahol a talaj savanyú, nem javasolt kukorica termesztése. Szélsőséges esetekben a növény ültetése előtt az ilyen földet meszelni kell. Ősszel, a kukorica főművelésekor általában szerves trágyát alkalmaznak. Tavasszal ásványi anyagot használnak:

• foszfor - 60-80 kg/ha mennyiségben;
• hamuzsír - 90-120 kg/ha;
• nitrogén - 90-120 kg/ha.

A termőhely kiválasztásakor többek között a megkönnyebbülésre is ajánlott figyelni. Ez a tényező a kukorica termését is jelentősen befolyásolja. Úgy gondolják, hogy ez a kultúra a déli fekvésű területeken fejlődik a legjobban. Mérsékelt éghajlatú régiókban a kukoricát északról vagy északkeletről erdők, dombok stb. borított táblákba javasoljuk.

Vetés

A kukorica vetőmagját betegségmegelőzés céljából 15 nappal az ültetés előtt kezelni kell. A nem boronázással művelt táblák korai vetésénél ennek a növénynek az ültetési anyaga 2-3 cm-rel mélyül. Ha a talajt boronálták, ez a szám növekszik.1-2 cm.

Gabonatermesztésnél általában 70-80 ezer darab/ha a kukorica vetőmag fogyasztása az ültetés során. A szilázsra termesztett fajtáknál ez a szám 90-120 ezer darab/ha lesz.

A kukorica gondozása

A tenyészidőszakban a növény termesztése során többek között a következő műveleteket hajtják végre:

• kikelés előtti boronázás - 4-6 nappal az ültetés után;
• második boronázás 15 nap után (amennyiben először nem alkalmaztak gyomirtó szert a talajra);
• kelés utáni boronálás a 3-4 leveles fázisban;
• sorközi kezelések - sorkijelölés után;
• dombolás 25-30 cm magasságban.

A szántók kukoricával való súlyos fertőzöttsége esetén többek között gyomirtókkal kezelik.

Tisztább

A kukorica 1 hektáronkénti hozama – minden termesztési technológia és a megfelelő fajtaválasztás mellett – nagyon magas lehet. De természetesen többek között ezt a kultúrát is rendesen el kell távolítani. Ellenkező esetben a termés jelentősen csökkenhet a szántóföldi szemveszteség miatt.

A betakarításhoz, ha a növényeket szilázs céljára termesztették, akkor a gabona viasz- vagy tejérettségi fázisában, vagy a zöldtömeg fagykárosulását követően indulnak. A szárak vágási hossza ebben az esetben 2-5 cm, a vágási magasság 10-12 cm.

Cutka betakarítása akkor történik meg, amikora kukoricaszem nedvességtartalma eléri a 40%-ot. Ugyanakkor a szántóföldeken speciális kialakítású kombájnokat használnak. Ha a gubacsokat állati etetésre szánják, azokat előzetesen darabokra vágják. Ezután vagy frissen adják a haszonállatoknak, vagy silózzák más összetevőkkel kombinálva.

Ha a csutkát piacképes gabona termelésére termesztették, először meghámozzák. Ezután a kukoricát 25-30% nedvességtartalomig szárítják. A cséplés után a gabonát megtisztítják. Ezután speciális berendezéssel szárítják. A végső szakaszban az így elkészített gabonát az élelmiszeripari vállalkozásoknak szállítják.