Hogyan kell kiszámítani a szabadságért járó kompenzációt elbocsátáskor?

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Bármely alkalmazott elbocsátása mellett az esedékes fizetést át kell utalni a részére. Ez nemcsak a teljes ledolgozott időszak fizetését tartalmazza, hanem a pihenőidő kompenzációját is, ha azt az állampolgár nem használta fel munka közben. Helyesen kell kiszámítani a szabadságolási térítést, amelyhez előre meghatározzák egy céges alkalmazott átlagkeresetét. Ha ezt a kifizetést hibásan határozzák meg, akkor ez a cégvezető és a főkönyvelő felelősségre vonását vonja maga után.

Mikor fizetik ki a kártérítést?

A szabadságért járó kompenzációt minden szabadságra jogosult munkavállaló elbocsátásakor ki kell fizetni. Nem mindegy, hogy a munkaviszony milyen indokkal szűnik meg. Kinevezése az állampolgár szabad akaratából, a felek megállapodása alapján vagy a cégvezető kezdeményezésére történik.

A fel nem használt szabadságért járó kártalanítás számításának és kifizetésének szabályait a Ptk. 127 TK. A pénzeszközöket a szakember utolsó munkanapján kell átutalni. Hozzáadják a fizetéshezmunkaidő.

A kártérítés kifizetésének megtagadása csak arra vezethető vissza, hogy a munkaszerződés megszűnésekor a munkavállalónak nem volt kihasználatlan pihenőnapja.

Számítási szabályok

A fel nem használt szabadságért járó kompenzációt a cégvezetőnek megfelelően kell kiszámítani. Az eljárást a szervezet könyvelője végzi. A számítás attól a pillanattól kezdődik, amikor a személyzeti szolgálat megbízást küld a számviteli osztálynak egy adott alkalmazott szakember elbocsátására.

A megbízásnak tartalmaznia kell a munkaszerződés megszűnésének okát, valamint a fel nem használt szabadság napok számát. Ezen túlmenően tájékoztatást tartalmazhatnak a túlzottan biztosított szabadságolási napokról, amelyeket vissza kell tartani, ha a szabadságot a munkavállaló számára előre kiadták. Csak ezen információk alapján számítják ki a fel nem használt szabadságért a munkavállaló elbocsátásakor járó kártérítést.

A szabadság napjainak meghatározására vonatkozó szabályok

A társaság minden alkalmazottja a Kbt. 114. §-a alapján jogosult számolni az éves fizetett szabadsággal. Ha az év során nem használják fel, akkor a hátralévő pihenőnapok átkerülnek a következő évre. Évente 28 nap van hozzárendelve, tehát ez a napszám kerül figyelembevételre a szabadság pénzbeli kompenzációjának kiszámításakor.

Ha a munkavállaló különböző okok miatt nem él a pihenéshez való jogával egész évben, akkor a kártérítést 28 napra számítják. Ha az év eleje óta több hónap telt el, akkor a napok száma ezzel arányosan kerül kiszámításraidőszak.

Hogyan számítják ki a pihenőnapokat?

Az elbocsátás utáni fel nem használt szabadságért járó kártérítés kiszámításához fontos meghatározni, hogy egy állampolgár hány napot pihenhet. Például a cég alkalmazottja év eleje óta 5 hónapig dolgozott anélkül, hogy élt szabadságjogával. A kompenzáció kiszámításának napok számának meghatározásához a következő képletet kell használnia: napok száma=28/125=11, 7.

Ebben a képletben 28 a vállalat minden alkalmazottja számára évente felajánlott szabadságnapok száma. A 12 az év hónapjainak száma, az 5 pedig azoknak a hónapoknak a száma, amelyeket a polgár az év eleje óta a vállalatnál dolgozott.

Hogyan számítják ki a szabadságdíjat?

Amint megállapítják, hogy egy állampolgár hány napig kaphat kártérítést, a könyvelő megállapítja a cég alkalmazottainak átlagos napi keresetét. Ehhez a következő képletet használjuk: évi jövedelem / 12 hónap / átlagos havi napok száma havonta.

A havi napok átlagos száma 29,3, mivel ez az érték a hivatalos számításokhoz. Például egy állampolgár 44 ezer rubel havi fizetést kap. Ez nem csak a hivatalos fizetését foglalja magában, hanem a különböző juttatásokat, prémiumokat és egyéb munkáltatói járulékokat is. Éves jövedelme 44 00012=528 ezer rubel.

A rendelkezésre álló értékek alapján az átlagos napi kereset megállapításra kerül: 528 000/12/29, 3=1501 rubel. A kapott összeget megszorozzuk a fel nem használt napok számával: 150111, 7=17561dörzsölés. fizetett az alkalmazottnak.

A szabadságkompenzáció kiszámítása meglehetősen egyszerű folyamat, ha jól érti.

Mely kifizetések nem szerepelnek a számításban?

A munkavállaló napi átlagjövedelmének meghatározásakor különféle pénzbevételeket vesznek figyelembe, melyeket hivatalos fizetés, különféle pótlékok vagy prémiumok jelentenek, de vannak olyan kifizetések, amelyek nem használhatók fel erre a célra. Ezek a következő felsorolásokat tartalmazzák:

• kifizetések, amelyeket a munkavállaló üzleti út során kapott, ha nem haladták meg a törvényben megállapított normákat, mivel ezek után nem fizetnek személyi jövedelemadót, és a biztosítási kifizetéseket sem tartják vissza;
• fizetés abban az időszakban, amikor az állampolgár termelési szükséglet alapján átlagos kereset mellett dolgozott egy cégnél;
• keresőképtelenségi bizonyítvány alapján kapott ellátások különböző betegségek feltárásával vagy gyermekgondozással kapcsolatban;
• a munkavállaló által arra az időszakra kapott kifizetések, amikor a munkáltató hibájából vagy előre nem látható körülmények miatt nem tudott megbirkózni hivatali feladataival.

Minden ilyen kifizetést csak a vállalat könyvelője számít ki és határoz meg. Ezen túlmenően sok munkavállaló inkább önállóan számítja ki a fel nem használt szabadság kompenzációját, mivel attól tart, hogy a munkáltató megtéveszti őket. Ebben az esetben ellenőrizhetik a fizetés megállapításának helyességét.

Mit tegyek,ha lehetetlen meghatározni a bevételt?

Előfordulhat, hogy a munkáltató olyan helyzettel szembesül, amikor a munkavállaló az év elejétől hosszú üzleti úton van, vagy szülői szabadságon van. Ebben az esetben olyan pénzeszközöket kap, amelyeket nem használnak fel a nyaralási kompenzáció kiszámításakor.

Ilyen feltételek mellett a számítást a hasonló munkakörben dolgozó többi alkalmazottra szabott tarifákon és átlagdíjakon kell alapul venni. Ez figyelembe veszi a vállalat által jóváhagyott kereset összegét.

Ha egy állampolgár olyan cégben dolgozott, ahol borítékban kiállított szürke fizetést kapott, akkor a törvény szerint nem számíthat szabadság kompenzációjára elbocsátáskor. Ezért ilyen fizetés hiányában nem lehet munkáltatót vonzani.

Hogyan kezeljük a túlfizetett kártérítést?

Gyakran nehézségek adódnak a könyvelők számára, amikor kiszámítják a szabadságdíj összegét, amikor a munkavállaló szabadságot vesz ki, majd elbocsátják. Ilyenkor gyakran követnek el hibákat.

Ha a munkavállaló annak az időszaknak a lejárta előtt távozik, amelyre szabadságot adott ki, úgy a társaság a korábban átut alt szabadságot a Ptk. 137 TK. Ha kiderül, hogy a cég könyvelője különböző okok miatt helytelenül számította ki az év fel nem használt szabadságának kompenzációját, akkor felelősségre vonható. A fizetéséből pénzt szednek be a kár fedezésére.

Számít a munkaidő?

A kompenzáció meghatározásakor figyelembe kell venni, közbenmennyi ideig dolgozik egy állampolgár a cégnél. Ezért fontos ismerni a jogi követelményeket:

• ha egy állampolgár több mint 11 hónapja dolgozik a cégnél, akkor a számítás minden ledolgozott hónapra figyelembe veszi a pihenőnapokat;
• ha a munkavégzés egy hónapig vagy annál rövidebb ideig történt, akkor csak 14 napra jár kártérítés;
• ha a munkaviszony időtartama 1 és 11 hónap között van, akkor a kompenzáció arányos számításon alapul.

Ha valaki több mint 5, 5 hónapot, de kevesebb mint 11 hónapot dolgozott, akkor csak az alábbi feltételek mellett számíthat teljes kártérítésre:

• a cég felszámolás alatt áll, így a cégnél dolgozó összes alkalmazott távozik;
• állampolgár katonai szolgálatra küldése miatt lemondott;
• a munkáltató önállóan dönt a munkavállaló áthelyezéséről egy másik céghez.

Emellett a munkáltató egyéb okokból a szabadság kompenzáció teljes összegét átutalhatja a munkavállalónak.

Van-e kiegészítő szabadságdíj?

Sok munkavállaló különböző okokból különleges pótszabadságra jogosult. Ebben az esetben a vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók rendszeresen szervezzenek szabadságnapokat, mivel azok nem csúsztatnak át a következő évre.

Ha egy személy igénybe veheti a pótszabadságot, akkor azt a munkáltatók általában figyelembe veszik a kompenzáció kiszámításakor. Ehhez a képlet nem 28 napot, hanem megnövelt értéket használattól függően, hogy mennyi a pótszabadság.

Megtagadhatja a munkáltató a fizetést?

Nem ritka az a ténnyel való találkozás, hogy egy alkalmazott nagyszámú pihenőnapot halmoz fel az előző évekből. Ilyen feltételek mellett a munkáltató általában ragaszkodik a szabadság elvesztéséhez, de ez törvénysértést jelent.

Minden munkavállalónak joga van a pihenéshez, így a törvényben meghatározott pihenőnapok nem veszhetnek el. Ez vonatkozik a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra, a részmunkaidős munkavállalókra vagy a határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozókra.

A törvényi előírások megsértése esetén a munkavállalók feljelentést tehetnek a munkaügyi felügyelőségnél, vagy akár pert is indíthatnak.

Kifizetések megadóztatása

A vállalati könyvelőnek nemcsak a nyaralási kompenzáció kiszámításának módját kell értenie, hanem azt is, hogy milyen adókat kell fizetni e kifizetés után. Minden hivatalosan foglalkoztatott állampolgár összes jövedelme adóköteles. Ezért a kártérítésből 13% személyi jövedelemadót fizetnek, és a biztosítási díjakat is átutalják.

Nem ritka, hogy szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy sok fel nem használt nap halmozódik fel, amelyért a munkavállaló kompenzációt kaphat, ezért a kompenzáció és a költségvetésbe történő kifizetések jelentősek lesznek.

Mi a teendő, ha a munkáltató megsérti a törvényt?

A dolgozóknak gyakran szembesülniük kell azzal, hogy a cég igazgatója kevesebbet fizeta törvényben előírt összegnél. Ritka esetekben kompenzációt egyáltalán nem rendelnek ki, bár a polgárnak törvényi kötelezettsége van annak megszerzésére, és hivatalosan is foglalkoztatott a cégnél. Ilyen körülmények között sérülnek az állampolgárok munkajogai, ezért először keresetet kell benyújtani a cég vezetéséhez. Ha a fizetést 30 napon belül nem utalják ki, akkor a panaszokat a következő hatóságokhoz küldjük:

• Munkaügyi ellenőrzés. A fellebbezést írásban vagy a szervezet honlapján lehet benyújtani. 30 napon belül felülvizsgálják. A panasz alapján a munkáltatót felelősségre vonják, és az esedékes összeget is át kell utalni a volt munkavállalónak. Az ellenőrzés eredményéről a kérelmezőt írásban értesítjük.
• Ügyész. Általában ehhez a szervezethez a munkaügyi felügyelőséghez benyújtott kérelemmel egyidejűleg nyújtanak be panaszt. A fellebbezés pontosan jelzi, hogy a munkavállaló mely jogait sértette meg a volt munkáltató. E dokumentum alapján egy hónapon belül ellenőrzésre kerül sor. Ha valóban jelentős jogsértéseket találnak, akkor a céget felelősségre vonják.
• Pert indít. A per segítségével nemcsak a szabálysértőt vonhatja felelősségre, hanem az erkölcsi kárt is behajthatja a volt vezetőtől. Ezért a kereset elkészítésekor különösen nagy figyelmet fordítanak az összes követelés felsorolására.

Célszerű azonnal fellebbezést benyújtani a különböző kormányzati szervekhez az elbocsátás és a kártérítés átvétele után, ami jóval alacsonyabb, mint az összegtörvény kötelezi a munkavállalóra.

Munkáltatói szankciók

Ha egy cég nem fizet időben kártérítést, vagy alapos indok nélkül jelentősen csökkenti a kifizetést, akkor ez az alapja a tisztségviselői felelősségre vonásának. A főbb büntetés módszerei a következők:

• kényszeresen a cég átutalja az esedékes kártérítést a volt munkavállalóra, plusz kamatot számítanak fel, a kötbér pedig a refinanszírozási ráta 1/300-a minden késedelmes nap után;
• a cégnek pénzbírságot kell fizetnie a munkavállaló munkajogainak megsértése miatt;
• A szabálysértések ismételt észlelésével a munkaügyi felügyelőség vagy az ügyészség alkalmazottai teljes mértékben felfüggeszthetik a cég tevékenységét, vagy a menedzsmentet büntetőjogi felelősségre vonhatják.

Ezeket vagy más felelősségi intézkedéseket csak az ellenőrző hatóság jelöl ki. A legcélszerűbb panasszal a munkaügyi felügyelőséghez fordulni.

Következtetés

A munkavállaló elbocsátásakor a cégvezető köteles az összes esedékes kifizetést átutalni neki. Ide tartozik a fel nem használt szabadságnapok kompenzációja. Ezt a kifizetést a munkavégzés időtartama és az állampolgár átlagos fizetése alapján számítják ki.

Ha a munkáltató különböző okok miatt késlelteti a kifizetést, vagy jelentősen csökkenti azt, akkor ez az alapja annak, hogy az ügyészségtől vagy a munkaügyi felügyelőségtől eltérő szankciókat alkalmazzon vele szemben.