Árfolyamkülönbségek. Árfolyam-különbözet elszámolása. Árfolyamkülönbségek: kiküldetések

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az Orosz Föderációban jelenleg hatályos jogszabályok a 2011. december 6-án kelt 402. sz. „A számvitelről” szövetségi törvény keretein belül az üzleti tranzakciók, kötelezettségek és ingatlanok elszámolását szigorúan rubelben írják elő. Az adóelszámolás, pontosabban annak karbantartása is a megadott pénznemben történik. De egyes nyugták nem rubelben készülnek. A devizát a törvénynek megfelelően át kell váltani. A cikk további részében az „árfolyamkülönbözet” fogalmát fogjuk figyelembe venni. Mik ezek az eszközök? Mikor jelennek meg, és hogyan jelennek meg a dokumentációban?

Általános információ

A törvény keretein belül meg kell jegyezni, hogy a szervezet számláin a monetáris tranzakciókat rubelben hajtják végre, átváltással az Orosz Föderáció Központi Bankja által a szerződés közvetlen átlépésének napján megállapított árfolyamon. művelet. Jogilag előírják azokat a helyzeteket, amikor az újraszámítás a számítás időpontjától eltérő időpontban engedélyezett. Az árfolyamnak az átértékelési időpontokhoz viszonyított ingadozása (változása) esetén árfolyamkülönbség keletkezik. A működés tükrözésekor további bevételek vagy kiadások megjelenéséhez vezet. Az árfolyamkülönbözet akkor keletkezik, ha ugyanazt az eszközt (követelést, kötelezettséget) idegen állam pénznemében különböző időpontokban értékelik, kizárva az állandó árfolyam melletti helyzetet.

Számvitel és adómérleg

Az árfolyamkülönbségek elszámolása adózásban és számvitelben egyaránt előfordul. A dokumentációban való tükröződésük azonban bizonyos eltéréseket mutat. Az adóelszámolás biztosítja az árfolyam- és összegkülönbözeteket. A számviteli bizonylatok csak egy típust tükröznek. Csak árfolyamkülönbséget jelentenek. Ugyanakkor a koncepció alapvető lényege a számviteli és adóegyenlegek esetében is eltérő. Ennek megfelelően az egyes típusokra vonatkozó számítások sajátosak. Nem utolsó sorban az adóelszámolásban az árfolyam-különbözet kialakulását befolyásoló tényező az adóalap felszámításának lehetősége. Az adózó a hatályos jogszabályok szerint jogosult a készpénzes módszert vagy az eredményszemléletű módszert alkalmazni.

Számvitel

Az árfolyam-különbözetek a devizában lezajlott szállítói vagy követelési tranzakciók eredményeként jelennek meg. Ilyen esetekben egy bizonyos feltételnek teljesülnie kell. Az esedékesség napján érvényes devizaárfolyameltér a beszámolási kötelezettség beszámolási kötelezettségének beszámolási időszaki átvételének időpontjától, vagy az utolsó újraszámítás fordulónapi mutatójától.

Más esetekben is előfordul. Például az újraszámítási műveletekhez:

• pénzegységek értéke a szervezet pénztárában;
• vagyon a bankszámlákon;
• pénz, fizetési dokumentumok;
• értékpapírok.

Hogyan jelennek meg az árfolyam-különbözetek?

Az eszköztranzakciókat bizonyos követelményeknek megfelelően hajtják végre. Meg kell jegyezni, hogy a dokumentációban való tükröződésnek megvannak a sajátosságai. Így a számviteli ügyletek árfolyam-különbözeteinek elszámolása az egyéb kiadások és bevételek típusaitól elkülönítve történik. Ugyanakkor – az alaptőkéhez való hozzájárulással kapcsolatos elszámolások kivételével – a szóban forgó vagyont kötelezően be kell számítani a társaság tevékenységének pénzügyi-gazdasági eredményébe. Ezután a számviteli bizonylatokban a megjelenítés bevétel (árfolyam emelkedés esetén) vagy ráfordítás (csökkenés esetén) formájában kerül rögzítésre.

Az alapítók hozzájárulása az alaptőkéhez

Ezek a nyugták nem csak rubelben készíthetők. Azokban az esetekben, amikor a jogszabályi dokumentumoknak megfelelően az alapítók hozzájárulása az alaptőkéhez devizában történik, ez a 80. számla ("Jegyzett tőke") számviteli dokumentációjában tükröződik. Hogyan rögzítik ezeket az árfolyam-különbözeteket? A tranzakciókat rubelben hajtják végre a Központi Bank által a regisztrációkor meghatározott árfolyamonjogalany. Abban az esetben, ha az adósságokat a tulajdonosok törlesztik, vagy a fordulónapra már felmerült devizatartozást újraszámolják, további eszközök jelennek meg. Elszámolásuk a 83. számlán történik ("Póttőke"). Előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor a fordulónapi átszámítás negatív árfolyam-különbséget mutat. Ebben az esetben az alaptőke csökkentését célzó terhelési bejegyzéseket gyakorolják. Ugyanakkor a terhelési egyenleg nem megengedett. Ezért a szervezet alapítóinak javasoljuk, hogy a jelentési időszakban fix kamatlábat határozzanak meg. A jelentési időszak során egyszer vagy kétszer újra kell számolni. Ha azonban a szervezet tevékenysége során árfolyam-különbözet mégis keletkezett, azt javasolt a következő terhelési számlákon feltüntetni: 91 ("Egyéb bevételek és ráfordítások") vagy 84 ("Feltartott bevétel vagy fedezetlen veszteség"). Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében javasolt a szervezetnek bevezetni azt az eljárást, hogy a kialakuló negatív árfolyam-különbözeteket az alaptőkéjébe könyvelje.

Jelentéskészítés

A számvitel tartalmazza az egyéb bevételek vagy ráfordítások árfolyam-különbözetét. Az adatok devizaegységben kifejezett üzleti ügylettípusok, kötelezettségek és ingatlanok szerinti összesítésekor a szóban forgó eszközöket külön kell megjeleníteni. Ugyanakkor a devizavételi és -eladási műveletek lebonyolításával kapcsolatos bevételeket vagy kiadásokat nem kell elszámolni az árfolyam-különbözet teljes összegében. Aszerint van egy bizonyos sorrendamely az eszközöket szabályozza. Pontosabban:

1. A külföldi egységekben fennálló adósság átszámításából eredő árfolyam-különbözeteket közzé kell tenni. Ebben az esetben kötelező betartani az újraszámítási pénzben történő fizetési feltételeket.
2. Devizaadósság átváltásából származó eszközök. Ebben az esetben rubelben kell fizetni.
3. A szervezet mérlegében közzétett árfolyam-különbözetek. De az eszközök ugyanakkor nem azokra a számlákra kerültek, amelyek figyelembe veszik a vállalkozás pénzügyi eredményét.
4. A megállapodásban részes felek által a jelentéstétel napján megállapított árfolyam (egyes esetekben ez lehet a rubelhez viszonyított hivatalos árfolyam, amelyet a jegybank határoz meg a jelentés időpontjában).

A devizaadósság átszámításából származó eszközöket azonban nem kell külön feltüntetni a végleges eredménykimutatásban. A bevételt generáló árfolyam-különbözet (a pótlólagos tőkeszámlán megjelenők kivételével) a 090-es soron (2. sz. nyomtatvány) áthaladva az egyéb bevételek között szerepel. A ráfordítást képező részek (a pótlólagos tőkeszámlán megjelenők kivételével) a 100. soron (2. számú nyomtatvány) átmennek, és az egyéb ráfordítások között szerepelnek.

Adódokumentáció

Az árfolyam-különbözet a szervezet tevékenységével összefüggésben bevételt vagy kiadást generálhat. Ellentétben a számviteli dokumentációval, amelynek célja a pénzügyi eredmény meghatározásaEgy adott vállalkozás tevékenysége, az adóbevallás fő feladata a költségvetésbe befizetett adó felszámításának alapja. Az árfolyam-különbözeteket ebben az esetben ennek a bázisnak a növelése vagy csökkentése szempontjából kell figyelembe venni. Az adódokumentációban pozitívnak nevezik azokat az eszközöket, amelyek növelik a szervezet bevételét. Az Orosz Föderáció jelenlegi adótörvénykönyve szerint az ilyen bevételeket a nem működési bevételek közé kell számítani. A szervezet kiadásait növelő árfolyam-különbözeteket az adóelszámolásban negatívnak nevezik. Az Orosz Föderációban elfogadott és működő jelenlegi adótörvény szerint az ilyen eszközöket a nem működési költségek között kell feltüntetni.

A szervezet gyakorlati tevékenységei

Az árfolyam-különbözet alatt a kötelezettségek, követelések, vagyontárgyak mindenfajta, devizában végrehajtott átértékelése értendő. Ennek megfelelően ezekért is ugyanabban a pénzegységben kell fizetni. Azokban az esetekben, amikor a kötelezettségek, követelések, vagyon átértékelésének kifizetése rubelben történik, az árfolyam-ingadozások következtében fellépő különbözetet összegkülönbözetnek nevezzük. A készpénzzel dolgozó adózó ugyanakkor tevékenysége során egyáltalán nem találkozik ilyen vagyonnal. Az árfolyam-különbözetek ezzel a megközelítéssel a szervezet pénznemben kifejezett értékeinek átértékelésekor, vagy a pénzegységek közvetlen átértékelésekor keletkeznek a vállalkozás készpénzében.

Reflexió az adóbevallásban

Az adódokumentáció nem csak a beszámolási időszak utolsó napján veszi figyelembe az árfolyam-tranzakciók bekövetkezését. Ez történik minden alkalommal, amikor megjelennek. Az összegbevételek elszámolása az árfolyammal ellentétben csak az adósság közvetlen törlesztésével történik. Ebben az esetben az eszközöknek nincs hatása az adóalap nagyságára. Ez abból adódik, hogy a dokumentáció szerint nem a fordulónapra számítanak ki. Ezek a feltételek a mai adójog keretei között csak azon adózókra érvényesek, akiknek a munkavégzés alapja az adóalapjukat tükröző felhalmozási módszer. Abban az esetben, ha egy vállalkozás vagy vállalkozó a munkájában a készpénzes módszert alkalmazza, a tevékenysége során eszközfőösszeg nem keletkezik. Az árfolyam-különbözetek keletkezését a pénzegységek egyenlegében kifejezett valutaértékek átértékelődése is okozza, amelyek a társaság számláin vagy készpénzében vannak.

Reflexió a nyilatkozatban

Az adódokumentáció pozitív összegű (árfolyam) eltéréseit a Nyilatkozat 1. számú mellékletének 02. lapjának 100. sora tükrözi a nem működési bevételek szerkezetében. Ennek megfelelően a negatív eszközök a nem működési költségekre esnek. A 2. számú függelék 200-as során mennek keresztül a Nyilatkozat 02. lapjáig.

Részvénytőke-befektetés az adódokumentációban

A hatályos adójogszabályok szerint az adóalap meghatározásakor megengedett,A nyereségkifizetések kiszámításához használják, ne vegyék figyelembe a szervezetnek a tulajdonosoktól kapott és az alaptőke növelését célzó pénzeszközöket. Ezen túlmenően nem minősül az adózótól származó nyereségnek, hogy az adóalany a vállalkozás rendelkezésére bocsátott részvényeiért (részvényeiért) cserébe megszerzett vagyonra megszerzett jogokat kap. E tekintetben az alaptőke módosítását célzó árfolyam-különbözet nem ad okot arra, hogy utána jövedelemadót számítsunk fel.

Eltérések a pénzügyi eredményben és az adóalapban

A számviteli és adózási dokumentációban a figyelembe vett árfolyam és a mérlegfőösszeg előfordulási pillanatainak eltérő meghatározásának eredménye a szervezet végső pénzügyi eredménye és a jövedelemadó kiszámításához használt adóalapja közötti eltérés. Ez az eltérés azonban nem kritikus, hiszen lényegében nem állandó jelenségről van szó, és az átmeneti adóköteles (levonható) különbözetek kategóriájába tartozik. A kialakított vagyont minden bizonnyal figyelembe veszik a jövőben a számviteli bizonylatok összeállításakor a szervezeti jövedelemadó számításánál.

Következtetések

A képzett vagyonnak a számviteli dokumentációban való megjelenítésére irányuló tevékenységeket a törvényben meghatározott eljárás szerint végzik. Az árfolyamkülönbözet minden olyan kötelezettség esetében, amelynek értéke devizában van meghatározva, de kifizetése rubelben történik, a kötelezettség visszafizetésének napján vagy aa jelentési időszak utolsó napja. Ez az egyik különbség az adóelszámolástól. Mint fentebb említettük, csak a kötelezettségek visszafizetésekor írja elő a keletkező eszközöket. Ugyanakkor a beszámoló napján a számvitel során keletkezett árfolyam-különbözet nem alapja a jövedelemadó számításának.