Nem részvényjellegű értékpapírok: példák. Váltó - nem kibocsátott értékpapír
Nem részvényjellegű értékpapírok: példák. Váltó - nem kibocsátott értékpapír

Videó: Nem részvényjellegű értékpapírok: példák. Váltó - nem kibocsátott értékpapír

Videó: Nem részvényjellegű értékpapírok: példák. Váltó - nem kibocsátott értékpapír
Videó: Földi víz-víz hőszivattyú. DIY. 2. rész: Csöves hőcserélő. 2024, Április
Anonim

Ha röviden jellemezzük a nem részvényjellegű értékpapírokat, akkor ezek állami nyilvántartásba vétel nélküli papírok, amelyeket általában külön sorozatban vagy egyenként bocsátanak ki.

Az értékpapír fogalma és kibocsátása

Ha röviden jellemezzük a nem részvényjellegű értékpapírokat, akkor ezek állami nyilvántartásba vétel nélküli papírok, amelyeket általában külön sorozatban vagy egyenként bocsátanak ki.

Az értékpapír fogalma és kibocsátása

A biztonság egy olyan tulajdonjogot igazoló dokumentum, amelyhez a jelen dokumentum bemutatásának lehetősége társul. Ez a meghatározás kissé elavult, mivel a legtöbb értékpapír ma nem okmányos vagy papírmentes formában van.

Értékpapír-kibocsátás alatt az a műveletsor értendő, amelyet a kibocsátónak meg kell tennie az ilyen pénzügyi eszközök forgalomba hozatalakor. Ez csak arra vonatkozikkibocsátó értékpapírok.

A "nem kibocsátott értékpapír" nevéből egyértelműen kiderül, hogy nem vonatkozik a kibocsátásra. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy nem vonatkozik rá kötelező állami regisztrációs eljárások.

A figyelembe vett eszközök típusai

nem részvényjellegű értékpapír
nem részvényjellegű értékpapír

A nem részvényjellegű értékpapírok közé tartozik a legtöbb hazánkban forgalomban lévő értékpapír. Először is ezek váltók, takarék- és betétlevelek, jelzáloghitelek, csekkek, fuvarlevelek és egyebek. Ezen értékpapírok kibocsátása nem jár külön engedély megszerzésével, ami jelentősen megnehezítené.

A nem részvényjellegű eszközök jogi keretei

Az Értékpapírpiacról szóló törvény definíciója szerint a nem részvényjellegű értékpapírok ilyen eszköznek nem minősülhetnek. Ez már az Art. törvény 1. §-a, amely kimondja, hogy e törvény jogi szabályozása a kibocsátási minősítésű értékpapírok kibocsátása és forgalomba hozatala során kialakuló kapcsolatok.

A törvényjavaslat jogi keretei által legjobban tükröződő mértékben. Ezen értékpapírok kibocsátását a váltóról és a váltóról szóló szövetségi törvény szabályozza, míg a szóban forgó egyéb pénzügyi eszközök esetében a jogviszonyokat az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének külön rendelkezései szabályozzák. az Orosz Bank előírásai.

A nem részvényjellegű értékpapírok forgalmát alapvetően ugyanazok a jogi dokumentumok és törvények szabályozzák.

A számlák fogalma

nem részvény értékpapír példák
nem részvény értékpapír példák

Elsődleges, nem részvényjellegű értékpapíregy számla. Nem is olyan régen jelent meg a piacon, de megnövekedett vállalkozói keresletnek örvendett.

A váltó polgári jogi ügyletek tárgyaként szolgálhat. Tehát a kölcsönszerződésben ez az eszköz a szerződés megkötésének bizonyítékaként szolgál.

Tekintsünk egy váltót a nem részvényjellegű értékpapír példájának.

Ez alatt a fizető fél azon kötelezettsége értendő, hogy a kölcsönzött összeget meghatározott időn belül megfizeti. De ez a meghatározás nem mutatja meg a váltó, mint értékpapír lényegét. Ha megnézi az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének számos cikkét, akkor ez az eszköz a megrendelt pénzügyi eszközökhöz köthető, mivel a forma betartása mellett a jelen dokumentum bemutatásakor realizálható tulajdonjogok részletei.

Váltófunkciók

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve ad egy jellemzőt, amiből az következik, hogy a váltó értékpapír. Az eszköz nem kibocsátásának alapját a vonatkozó szövetségi törvény erősíti meg.

a nem részvényjellegű értékpapírok közé tartoznak
a nem részvényjellegű értékpapírok közé tartoznak

E tekintetben a számlát pénzügyi eszköznek kell tekinteni, amelynek számos funkciója van:

  1. Hitelkötelezettségek kiadása.
  2. E kötelezettségek biztosításának eszközei.
  3. Fizetési mód.
  4. Monetáris és refinanszírozási eszköz.

Számlatípusok

Ez a nem részvényjellegű értékpapír általában váltóra és váltóra (az úgynevezett váltóra) van felosztva.

ígérvény
ígérvény

A tervezetben egyértelmű sorrend vana fiókot, hogy bizonyos időn belül fizessen ki a tulajdonosnak egy bizonyos pénzösszeget. E dokumentum segítségével három fél viszonya szabályozott: a kiállító - a kiállító, a címzett - az adós és a kedvezményezett - a fizetés címzettje vagy a számlatulajdonos. A kedvezményezett adós a lehívóval szemben, utóbbi pedig a kedvezményezettel szemben. Ennek a nem részvényjellegű értékpapírnak a fizetési felelőssége a kibocsátót terheli, aki a váltó alapján történő fizetés elfogadásáért (beleegyezéséért) is felelős.

A váltó feltétel nélküli kötelezettséget tartalmaz, amely előírja, hogy az adósnak egy bizonyos összeget egy bizonyos időpontig ki kell fizetnie a tulajdonosnak.

Számlák részletei

Ennek az eszköznek a címében tartalmaznia kell a „váltó” szót, és a dokumentum nyelvén kell szerepelnie.

Ott ki kellene kötni, hogy egy bizonyos összeget kell fizetni rá, ami nem függő semmitől.

Jelölje meg a fizetőt, a fizetési határidőt, a fizetési helyet.

A dokumentumnak azonosítania kell azt a személyt, akinek a pénz átutalásra kerül, ha eljön egy fent meghatározott időszak.

A végén található a nem részvényjellegű értékpapír kiállításának dátuma és helye.

Mindezt a fiók aláírása igazolja.

A váltó szigorú formájú papír, és a fenti adatok valamelyikének hiánya a legtöbb esetben megfosztja a váltótól. A váltótörvény előírja, hogy az ilyen típusú értékpapírt csak apapír.

Más típusú vagyontárgyak mérlegelés alatt

A váltókon kívüli nem részvényjellegű értékpapírokra példák a jelzáloghitelek, letéti és megtakarítási jegyek, fuvarlevelek.

Vegyük fontolóra főbb jellemzőit.

nem részvény értékpapírok röviden
nem részvény értékpapírok röviden

A jelzálogjog névre szóló értékpapír, amely jogot ad tulajdonosának arra, hogy jelzáloggal fedezett pénzt kapjon, és nincs szükség más bizonyítékra arra vonatkozóan, hogy ezek a kötelezettségek fennállnak. Ezen túlmenően a jelzálogjog tulajdonosát megilleti az ingatlan zálogjoga, amelyre jelzálog formájában van teher.

Ha olyan ingatlanra adnak ki jelzálogot, amely nem volt zálogjoggal, akkor azt mondják az első jelzálogról. Ha elzálogosított ingatlanra adják ki, akkor második jelzálogról beszélnek.

A váltóhoz hasonlóan a jelzáloglevél is kötelező adatokat tartalmaz, ezek hiányában nem minősül érvényesnek.

a nem részvényjellegű értékpapírok
a nem részvényjellegű értékpapírok

A takarék- és betéti jegyeket a bankok bocsátják ki. Ezek az igazolások helyettesítik a takarékkönyvet, igazolva, hogy tulajdonosaik a bennük meghatározott meghatározott időszak végén megkapják a banknak hitelre nyújtott tőkeösszeget és a betéti kamatokat.

A tanúsítvány jogi személy által kibocsátott betéti igazolásra, magánszemély által kibocsátott megtakarításra vonatkozik.

Ezeket a nem részvényjellegű értékpapírokat okmányos formában bocsátják ki. Ez a pénzügyi eszköz lehethordozó, és lehet névleges is.

Oroszországi lakosokhoz igazolási követelmények rendelhetők, egyéni vállalkozókhoz vagy jogi személyekhez betéti igazolás, nem egyéni vállalkozóhoz pedig megtakarítási jegy rendelhető.

A korábbi figyelembe vett eszközökhöz hasonlóan a tanúsítványoknál is kötelező megadni a részleteket, amelyek nélkül érvénytelen.

Faloglevél segítségével igazolják a tengeri szállítás megkötését, melynek eredményeként a birtokos jogosult a jelen dokumentumban meghatározott rakomány felett rendelkezni és a rakományt a végén átvenni. a szállítás. A fuvarlevél lehet bemutatóra szóló, szavatosságú.

Zárásként

A nem részvényjellegű értékpapírok olyan pénzügyi eszközök, amelyeket főként egyedileg vagy sorozatban bocsátanak ki. Ide tartoznak a számlák, csekkek, fuvarlevelek, takarék- és betétlevelek, jelzáloghitelek. Kibocsátásukat és forgalomba hozatalukat elsősorban nem az RZB-ről szóló törvény, hanem a váltófajtákra vonatkozó törvény, az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve és az Orosz Föderáció Központi Bankjának szabályozó dokumentumai szabályozzák.

Ajánlott: