Kémiai talajrekultiváció: módszerek és jelentősége

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A talaj, mint a növényi táplálkozás fő forrása sokoldalú gondozást és a termőréteg agrotechnikai mutatóinak egyensúlyának fenntartását igényli. A mechanikai feldolgozás mellett a műtrágyákat és a javítóanyagokat aktívan használják az ilyen problémák megoldására. A vegyszeres rekultiváció átfogó módon javítja a mezőgazdasági növényzet táplálkozását, nemcsak az energia-adalékanyagok használatának technológiai paramétereit, hanem a talajtakaróra gyakorolt külső hatások környezeti vonatkozásait is tanulmányozza.

A melioráció alapfogalmai

Latinul a "javítás" azt jelenti, hogy javulást jelent. De a mezőgazdasággal kapcsolatban úgy is kell érteni, mint egy jól körülhatárolt technikai és szervezési intézkedéscsomagot, amely a vetésforgó hatékonyságának javítását célozza a kedvező hatások ösztönzésével.talajviszonyok. A termőrétegre gyakorolt hatás természete is eltérő lehet, ami meghatározza a melioráció alapvető típusokra bontását, a termőképesség növelésének módszereitől függően. A rekultiváció kémiai módszerei mellett műszaki és hidrotechnikai módszereket is alkalmaznak a talaj vízfizikai tulajdonságainak javítására. A termékeny réteg állapotát azonban a mutatószámok széles körében radikálisan csak kémiai módszerekkel lehet javítani, ami a termésszámokban is megmutatkozik. De a melioráció kémiai megközelítése is heterogén. Alapszinten sódúsító és savszabályozó intézkedéseket különböztetnek meg, amelyek a talajréteg tápanyagtartalmát különböző módon szabályozzák.

Melioration a növényi táplálkozási rendszerben

A növényzet energiaellátásának folyamata összetett fizikai és kémiai probléma, melynek megoldása során szerves anyagok képződése, átalakulása következik be. Ebben az összefüggésben a vegyszeres rekultivációt úgy kell értelmezni, mint a talaj-növény körforgás hasznos elemeinek egyensúlyának szabályozásának egyik módját. Ennek a kölcsönhatásnak az egyes paramétereinek pontozásával, figyelembe véve a növénytermesztés sajátosságait és a talajadottságokat, a mezőgazdasági technikák növelik a művelt terület termőképességét. Kézzelfogható eredményt azonban csak szisztematikus vegyszerhasználattal lehet elérni az intenzív gazdálkodási technológiák alkalmazása keretében. Konkrétan a melioráció módszerei az ellátásban fejeződnek kiaz ásványi táplálkozás szabályozási alapja, de nem korlátozódik erre. Az integrált megközelítés más, a növények növekedését és fejlődését befolyásoló tényezők – köztük a páratartalom, a fény és a hő egyensúlyának – figyelembevételét is megköveteli.

Talaj meszezése

Az egyik meliorációs módszer, amelynek azonban számos korlátja van, és csak bizonyos vetésforgó körülmények között javasolt a használata. Milyen talajok igényelnek meszezést? Ezt az eljárást savanyú talajokon hajtják végre, amelyeket szintén intenzíven termesztenek gabonafajták esetében. Ugyanakkor az erősen savanyú talajokon az ilyen típusú melioráció is környezetvédő tényezőnek tekinthető, ami a természet antropogén terhelésének csökkenéséből adódik. Technológiai szempontból a meszezés a talaj összetételéből adódó magnézium- és kalciumveszteség kompenzálása, megakadályozva a növények elsavasodását és tápanyagrendszerének romlását.

Ezt a technológiát nem csak a nagy mezőgazdasági vállalkozások, hanem a kistermelők és a nyári lakosok is használják. A szakértők azt javasolják, hogy javítsák a terület savasságának egyensúlyát oltott mészpehely hozzáadásával, amelyet kréta és mészkő feldolgozásával nyernek. Ennek a töltőanyagnak a bevezetése ősszel vagy tavasszal történik az ásás során. Ez az eljárás néhány évente megismétlődik.

Gipsz rekultiváció

Még savanyú talajon sem mindig indokolja magát a meszezés, nem is beszélve arról, hogy a növények messze vannakminden esetben a tápközeg enyhén savas reakciója szükséges. A lúgos és semleges talajkörnyezet által dominált területeken meszezés helyett gipszet használnak. Oroszországban ezt a megközelítést sikeresen alkalmazzák Nyugat-Szibériában és Kazahsztánban. Éles lúgosítás esetén szerves trágyákat kell hozzáadni, és már a tápközeg tulajdonságainak stimulálásának radikális módjaként a gipsszel történő kémiai regenerálást alkalmazzák. Az így elért hatás semleges nátrium-szulfát képződésében fejeződik ki, amely viszonylag kis talajtartalommal nem károsítja a növényeket. Kiegyensúlyozott öntözéssel a nátriummaradványok eltávolíthatók. Azoknál a növényeknél, amelyek érzékenyek a talaj ásványi bázisának kalcium egyensúlyára, a gipsz többszörösére növeli a termést.

A melioráció jellemzői szolonyec talajokon

A szántóföldek felszínén szolonyec foltok jelenléte a termékeny réteg leromlását jelzi, és speciális helyreállítási intézkedések alkalmazását teszi szükségessé. Ezek közé tartoznak a kémiai visszanyerési módszerek, amelyek a szolonyecek elterjedésének problémájának megoldásában felülmúlják az agrobiológiai megközelítést. Ennek az az oka, hogy a kalcium-sók általában nem elegendőek az önregenerációhoz, amihez speciális kémiai szabályozási eszközök csatlakoztatása szükséges. Ezenkívül az alternatív rekultivációs módszerek, mint például a komplex és hidrotechnikai módszerek, hatástalannak bizonyulnak magas talajnedvesség mellett, mivel reakcióik származékai gyorsan kimosódnak. MitAmi a rekultiváció kémiai megközelítését illeti, ebben az esetben a talaj lúgosságának és lúgosságának szabályozására szolgáló intézkedések a magnézium és a nátrium koncentrációjának változtatásával. De a módszereknek ezt a csoportját is különböző módon valósítják meg.

Szolonyecek regenerálása kalciummal és foszforral

A kalcium alkalmazása a talajszolonettek szabályozásának egyik leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja. Kiindulási anyagként ipari hulladékot és kalciumtartalmú természetes lerakódásokat használnak. Foszforsav alapú foszforgipszet is használnak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kalcium- és foszfortartalmú anyagokkal végzett vegyszeres talajrekultiváció döntő a termőréteg termőképességének megőrzése szempontjából. Már a következő évben az aktív nyersanyagok bevezetése után változás következik be a föld vízfizikai tulajdonságaiban. Különösen nő a vízelvezetés hatékonysága, eltűnik a jellegzetes talajkéreg, és általában javul a borítás szerkezete.

Szolonyecek regenerálása szerves-ásványi komposztokkal

Részben ezt a megközelítést komplexnek nevezhetjük, mivel kalcium-, sav-, foszfor- és műtrágyaanyagok kombinációját alkalmazza. Ezeket és más összetevőket a trágyakomposzt tartalmazza, és a talaj táplálkozási rendszerének javítására szolgál a szolonettek elleni általános küzdelem hátterében. A gyakorlatban kiderült, hogy a szerves ásványi komposztokkal végzett vegyszeres rekultiváció kedvező feltételeket teremta termékeny réteg humuszos állapotának javítása. Például a kalcium-huminsav együtthatója körülbelül 1,3-szorosára nő, a táplálkozási egyensúlyt megzavaró mozgékony anyagok tartalma pedig 25%-kal csökken.

Következtetés

Specifikus körülményeknek megfelelően kiválasztott meliorációs rendszer nélkül, a modern intenzív talajművelés körülményei között szintén lehetetlen rendszeres gazdag terméshozamot elérni. A melioráció jelenlegi problémáit megoldó módszerek és technológiák meghatározásához átfogó tanulmányt kell végezni. Ma már háztartási szinten is lehet elemezni a talaj állapotát a pH, páratartalom és fényleolvasások eltávolításával savasságmérő készülékkel. Ezek és egyéb adatok lehetővé teszik az alkalmazott szerves és ásványi adalékanyagok összetételének pontos, a termesztett növények igényeihez igazodó kiválasztását. Ha a végső hatásról beszélünk, akkor a melioráció előnyei hosszú távúak lesznek a termőréteg granulometrikus összetételére gyakorolt aktív hatás miatt.