A vetőmagok vetési tulajdonságai: módszerek a vetőmagok tisztaságának és hulladékának meghatározására

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A gabona- és zöldségnövények jó betakarítása érdekében a vetéshez természetesen csak a GOST követelményeinek megfelelő ültetési anyagot kell használni. A vetőmagok vetési tulajdonságai elsősorban azt határozzák meg, hogy a jövőben milyen gyorsan és helyesen fejlődnek ki a különböző mezőgazdasági növények.

A vetőmag fajtatulajdonságai

Az agronómusok erre a tulajdonságra figyelnek minden mezőgazdasági növény elültetése előtt. A vetőmagok fajtaminőségét meghatározzák:

• a megjelenés morfológiai jellemzői alapján;
• talajfajta-ellenőrzéssel.

A szántóföldi vizsgálat ebben az esetben mindenekelőtt a vetőmagtermesztési és termésminőségi szabályok betartása érdekében a növények felmérését jelenti. A fajtaalkalmasság szerint a mezőgazdasági növények ültetési anyagait több csoportba sorolják (OS, RS, Rst, ES), amelyek mindegyikének megvannak a saját GOST követelményei.

Mi a vetőmag minősége

A fajtajellemzők tekintetében a szabványnak megfelelő vetőmagok használatával a legmagasabb terméshozam érhető el. Vetés előtt azonban az ültetési anyagot természetesen ellenőrizni kell a vetési minőség szempontjából. Ebben a tekintetben a vetőmagoknak meg kell felelniük a GOST követelményeinek is.

A vetési tulajdonságoknak olyan tulajdonságok és jellemzők összességét nevezik, amelyek meghatározzák az ültetési anyag vetésre való alkalmasságát. Ebben az esetben a vetőmagokat egyszerre több indikátor ellenőrzi.

Hogyan határozzák meg

A fajtaültetési anyagnak minden esetben csírázónak kell lennie, nem fertőzött rovarlárvákkal, gombákkal stb. A különféle mezőgazdasági növények vetőmagjainak vetési minőségét a következők határozzák meg:

• csírázás;
• tisztaság;
• növekedési energia;
• páratartalom;
• miss.

Egyes esetekben az ültetési anyag életképessége is meghatározható.

Magtisztaság

Tárolás vagy szállítás során a különböző növények ültetési anyagai sajnos részben összekeveredhetnek. A szabályozás ezt lehetővé teszi, de bizonyos határokon belül. Mindenekelőtt a vetőmagok vetési minőségének meghatározásakor meg kell állapítani, hogy az egyéb növények ültetési anyagában mennyi szennyeződést tartalmaz a kontroll norma. Ezenkívül ellenőrzik a gyommagok jelenlétét is.

Ebben az esetben irányadó a GOST vetőmagok vetési tulajdonságainak meghatározásakor, biztosítva a maximálisfajtacsoportonként megengedett mennyiségű szennyeződés.

csírázás

A paraméter meghatározásához vegyen egy bizonyos számú magot és csíráztassa ki őket. Így a laboratóriumi csírázást felismerik. Mértékét a normálisan csírázott magvak és a mintában lévő összlétszám aránya alapján határozzuk meg. Ugyanakkor az ilyen ültetési anyagokat csírázottnak nevezik, amelyben:

• gyökér nem kevesebbre nőtt, mint maga a mag hossza;
• csíráztassa ki a mag hosszának legalább a felét (búza és rozs esetében).

Csíráztassa a magvakat, amikor laboratóriumi csírázást határoz meg termosztátban, 20-22 °C hőmérsékleten. Ez az eljárás általában 7-8 napig tart.

Van olyan is, hogy szántóföldi csírázás. Az elvetett magvak számához viszonyítva megjelenő csírák száma határozza meg. A szántóföldi csírázás általában 5-20%-kal kisebb, mint a laboratóriumi.

Mi az életerő

Ezt a mutatót az érett magvakban lévő embriók megfestése határozza meg. Így az erdőültetési anyagokat nagyon gyakran ellenőrzik. A magszínezéshez kálium-jodidot, tetrazolt és indigókármint használnak. Az első két készítmény csak az élő magsejtekbe, az utolsó pedig csak az elh alt sejtekbe képes behatolni.

A vizsgált ültetési anyagot az életképesség meghatározásakor először duzzadásig áztatják. Ezután az embriókat eltávolítják a magokról és megfestik. Az élő és elh alt sejtek arányának ellenőrzése lumineszcens módszerrel történik.

Növekedési energia

Természetesen az ültetési anyagoknak mindenekelőtt meg kell felelniük a GOST-nak. A magvak fajta- és vetési tulajdonságaitól többek között olyan tényezőtől függ, mint a csírázás egyenletessége. A növekedési energiát azon magvak százalékos arányaként határozzuk meg, amelyek egy adott időszakban gyökeret és csírát adtak. Így az ültetési anyagot általában 3-4 napig ellenőrzik.

Természetesen a szántóföldi ültetéshez nagy erélyű magvakat kell használni. Ha ez a szám alacsony, a palánták ezután lassan jelennek meg. Többek között a hőmérsékleti és páratartalmi viszonyok is változhatnak a szántóföldeken hosszú időn keresztül. Például a szárazság miatt sok mag soha nem csírázik ki.

A kalászos magvak vetési tulajdonságai: nedvességtartalom

Ez a mutató általában nem túl magas a minőségi vetőmagok esetében. A száraz ültetési anyagot jobban tárolják, nem károsítják a rovarok és a gombák. A GOST szabványok szerint az egyes növények vetőmagnedvessége nem haladhatja meg a bizonyos mutatókat:

• hüvelyesek és gabonafélék esetében - 15,5%;
• len és repce esetében - 12%;
• téli növényekre - 12-15% stb.

mise

A vetőmagok vetési tulajdonságainak meghatározásakor, többek között, ügyeljen azok méretére is. Vetés előtt többek között az ültetési anyagot is lemérik. Az 1000 mag tömegét a továbbiakban a tömeges ültetési arány kiszámításához használják fel.

A vetés minőségének javítása: technológiáktermesztés és betakarítás

A jó ültetési anyag beszerzése érdekében a gazdaságokban különféle tevékenységeket lehet végezni. A magokat általában külön területeken termesztett növényekből veszik. Ugyanakkor az ilyen leszállások gondozása a legmagasabb minőségben történik. Az ilyen területeken ügyelnek arra, hogy a növényeket jól megvilágítsák, időben öntözzék és trágyázzák.

Néha a vetőmagokat olyan közönséges szántóföldekről is betakarítják, amelyeket nem termesztenek. Ebben az esetben ültetési anyagot csak ott kell venni, ahol a növények a legkedvezőbb körülmények között fejlődtek. Lehullott termésből ültetési anyagot szedni tilos.

Tárhely

A vetőmagok vetési tulajdonságai többek között a tárolás körülményeitől is függenek. A szántóföldeken összegyűjtött ültetési anyagokat mindenekelőtt elsődleges tisztításon kell átesni:

• szemétből;
• törött gabona;
• gyommag.

Ezenkívül a magokat jól meg kell szárítani és szétválogatni. Az ilyen feldolgozáson átesett ültetési anyag a jövőben jobban megőrzi termő tulajdonságait.

Rézkarc

Sajnos a különféle mezőgazdasági növények ültetési anyaga mindenféle gombával és rovarral megfertőződik. Ezért a magokat általában az ültetés előtt kezelik. Ezt az eljárást leggyakrabban száraz módszerrel hajtják végre, legfeljebb 10 liter vízzel történő nedvesítéssel 1 tonna ültetési anyaghoz.

A kalászosok poros fejével szemben, többek között a vetés előkészítése során,magvak hőkezelését is elvégzik. Az ültetési anyagot ebben az esetben először 28-32 ° C-os vízben 4 órán át melegítik. Ezután a magokat 50-53 °C hőmérsékletű vízbe helyezzük 7-10 percre.

Magvak edzés

A vetőmag minőségi mutatói is javíthatók ezzel az eljárással. A keményedés nemcsak ellenállóbbá teszi a palántákat a hideggel szemben, hanem lehetővé teszi a termelékenység növelését is. Az ilyen vetőmagkezelés különböző technológiák alkalmazásával végezhető el. A legegyszerűbb módszer ebben az esetben, ha a duzzadt ültetési anyagot napközben 0-1 ° C-on tartjuk. Ezenkívül néha az ültetési anyagot felváltva napközben 6 órára, éjszaka pedig 18 órára hideg helyre helyezik. Minden ilyen ciklust 3-4 alkalommal megismételnek.

Rajz

A cékla, zöldségfélék, hüvelyesek magjait vethetjük alá ilyen eljárásnak az ültetés előtt. Ez abból áll, hogy egy speciális készülékben védő táphéjjal burkolják. A drazsékészítéshez azonos méretű magokat kell kiválasztani.

Stimulánsok használata

Az ilyen anyagokat a magok növekedési energiájának növelésére használják. Erre a célra használható például nátrium-humát, Vympel stb. Az ültetési anyagok ilyen módon történő feldolgozása lehetővé teszi a csírázás körülbelül 15%-os növelését. Ezenkívül a növények erős gyökérrendszert fejlesztenek ki. Az üzemben 50%-kal nőtt a termő szárak száma is.

Következtetés helyett

Ellenőrzött vetési és fajtatulajdonságokvetőmagok ültetése előtt kötelező. Ellenkező esetben nem lesz képes jó termést elérni a gazdaságban. Az ültetéshez csak olyan vetőmagot kell használni, amely pontosan megfelel a GOST követelményeinek.

És természetesen a jó termés érdekében elengedhetetlen az ültetési anyag minőségének javítása vetés előtt csávázással, edzéssel, pácolással stb.