A bankok tartalékai és képződésük. Kötelező banki tartalékok és normájuk

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A Központi Bank megjelenésével és a pénzügyi szabályozási rendszer állami szintű fejlődésével a kereskedelmi bankok, valamint a hitelintézetek tartalékai keletkeztek. Az ő költségükre ellenőrzik a megfelelő (tartalék)számlákon lévő egyenlegek összegét, illetve azok feltöltésének feltételeit. Nézzük tovább, mennyi a bank kötelező tartaléka.

Általános információ

A banki tartalékok biztosítják a források rendelkezésre állását a betét betétesekhez történő visszajuttatásával és más pénzügyi intézményekkel való elszámolásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek zavartalan teljesítéséhez. Más szóval, garanciaként működnek. A tartalékokat készpénzben, a Központi Banknál betétként vagy a kötelezettségek biztosítására szolgáló értékpapírok formájában kell tartani.

Követelmények

Ma gyakorlatilag minden piacgazdasági államban bevezetik a kötelező banki tartalék normáját. Ennek a pénzügyi és hitelszabályozási eszköznek a hatékonyságát az alapkutatások és a világgyakorlat is megerősítette. Az Orosz Föderációban a minimális követelmények is úgy működnek, minta hitelezőkkel és betétesekkel szembeni kötelezettségek visszafizetésének forrása a szervezet működési engedélyének visszavonása esetén. A gyakorlatban a jegybank tartalékát képező pénzeszközök visszatérítése egyértelműen szabályozott. A minimumkövetelményeket elsősorban a pénzügyi és hitelszabályozás keretében alkalmazzák a pénzforgalom stabilizálásának hosszú távú problémáinak megoldásában és az infláció elleni küzdelemben. Ez az eszköz korlátozza a készpénz növekedési ütemét, és szabályozza a banki tartalékok iránti keresletet. Konkrét rendeltetését a 342. sz. Az e törvényben megadott meghatározásnak megfelelően ezen eszköz alkalmazása biztosítja az Orosz Föderáció banki struktúrája általános likviditásának szabályozását. A készpénzellenőrzés a pénzszorzó csökkentésével történik.

Fő cél

A pénzintézetek gyakorlatában mindig fennáll a nem tervezett veszteségek veszélye. Egyetlen intézmény sem 100%-ban immunis ellenük. Ennek kapcsán a működés és a kockázatkezelés során minden pénzintézetnek biztosítania kell a banki tartalékképzést. Megbízhatóságának garantálása érdekében a szervezet köteles különféle alapokat létrehozni, amelyekből a forrásokat a várható veszteségek fedezésére fordítja. A kialakításuk és későbbi felhasználásuk sorrendjét a legtöbb esetben jogalkotási aktusok és a Központi Bank állapítja meg. Az adózás előtti eredményből levonható összeget a szövetségi törvény szabályozzaadókat. A banki tartalékok minimális összegét a jegybank határozza meg. Amint azt a gyakorlat mutatja, a „tartalék” alkalmazása akkor célszerű, ha objektív szükség van a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésére (a növekedés felfüggesztésére vagy szabályozására) a gazdaság „túlfűtésének” megelőzése érdekében, ha ezt a célt a pénzintézetek hitelképességének korlátozása a felvett pénz egy bizonyos részének tőlük történő kivonása révén.alapok (vagy ennek a résznek a növelése). Ebből az következik, hogy az Oroszországi Bank tartaléka a pénzintézetek lejárat nélküli betétként felhalmozott pénzeszközei, amelyeket minden forgalomból ki kell zárni.

Osztályozás

A banki tartalékoknak általában egyetlen célja van: szükség esetén kompenzálni a várható költségeket vagy veszteségeket. Azonban típusokra osztják őket. A kötelező tartalék tehát egy olyan eszköz, amelyen keresztül a rendszer teljes likviditását szabályozzák. A Központi Bank arra használja, hogy biztosítsa a pénzeszközök ellenőrzését azáltal, hogy csökkenti a pénz felhalmozódását a kereskedelmi bankokban. Ez a mechanizmus korlátozza a pénzügyi vállalatok hitellehetőségeit, és egy bizonyos szinten tartja a forgalomban lévő pénzkínálatot. A kötelező tartalékok lényegében olyan pénzeszközök, amelyeket a kereskedelmi bankoknak a Központi Bankban kell tartaniuk. Garancia pénzügyi alapként működnek, biztosítva a megbízhatóságot ügyfeleikkel szembeni kötelezettségek teljesítésében. Az ilyen banki tartalékok nem annyira magának a szervezetnek az érdekében jönnek létre. Ezek az állami monetáris politika eszközeiként működnek. Lényrendkívül likvid, ezeket az eszközöket kedvezőtlen körülmények fennállása esetén a pénzintézetek nem tudják maradéktalanul hasznosítani. Például, ha egy intézményben megkezdődött a betétesek pénzeszközeinek kiáramlása, akkor a tartalék kizárólag a megállapított szabványon belül használható fel.

Alap

A saját tőke részeként kerül bemutatásra, amelyet a nyereségből történő éves levonások képeznek. A tartalékalap a pénzügyi intézmény tevékenysége során felmerülő veszteségek fedezésére szükséges. Az alaptőke emelésére is létrehozzák. A levonás mértékét a közgyűlés határozza meg. Az érték az alaptőke megállapított nagyságán belül tetszőleges lehet. A pénzügyi vállalkozásnak csak akkor van joga a tartalékalapba forrást juttatni, ha nyereség van. Utánpótlása tehát a nettó eszközállomány növekedése miatt történik. A pénztár a pénzintézethez tevékenysége során kapott pénzeszközöket halmoz fel. A nyereségből az alapba történő átutalások során a banki szervezet eszközei egy részének kizárólag bizonyos területeken történő felhasználását biztosítja. A fő a veszteségfedezet.

Bank tartalékai a valószínű hitelveszteségekre

Létrehozásukat a tevékenység során esetlegesen felmerülő hitelkockázatok határozzák meg. Ezek a pótlékok segítenek megelőzni a bevételek ingadozását a hitelveszteségek leírásakor. Így hatással van a tőke összegére. Az ilyen tartalékok kialakulása onnan származikaz egyes hiteleknél költségként elszámolt levonások. Ezeket a pénzeszközöket csak a főkötelezettség fennálló tartozásának fedezésére használják fel. Ezeket a céltartalékokat a behajthatatlan hitelek veszteségeinek leírására használják. Forráshiány esetén az irreálisnak vagy behajthatatlannak elismert tartozást a beszámolási időszak veszteségei közé kell számítani. Ez csökkenti a pénzintézet adóalapját.

Amortizációs alapok

Minden hónap utolsó munkanapján a részvényekbe történő befektetéseket piaci értéken értékelik át. Ez utóbbi alatt egy értékpapír súlyozott átlagárát kell érteni azon ügyletek esetében, amelyek az utolsó napon a tőzsdén vagy kereskedésszervező közreműködésével történtek. Egyes esetekben az értékpapír utolsó munkanapi megvásárlásának tényleges költsége felezve tekinthető piaci árnak. Ha a könyv szerinti ár alatt van, akkor a pénzintézetnek értékvesztést kell képeznie. Értéke nem lehet több, mint a megadott érték 50%-a. Az alapítás az értékpapír vásárlásának hónapjának utolsó munkanapján történik. Leírása a részvények elidegenítésével egyidejűleg történik. Ezeknek a tartalékoknak a képzése, amint azt fentebb említettük, értékpapíronként külön-külön történik, függetlenül azok összértékének növelésétől vagy fenntartásától.

Különleges céltartalék értékvesztésre

A befektetések átértékelésekor szükségessé válik a tartalékképzés. Míg azonban a mérlegaz értékpapírok értéke változatlan marad. Mint ilyenek, ezeket az alapokat kevésbé kell tartalékként kezelni, mint a részvényárfolyam számviteli kiigazításaként. A hitelintézeteknek a tárgyhónap végén újra kell értékelniük a befektetések értékcsökkenésére korábban képzett tartalékokat a piaci érték és az értékpapírok darabszámának figyelembevételével.

Egyéb fajok

A fentieken kívül vannak más banki tartalékok is. Ezeket az egyéb eszközök valószínű veszteségeinek csoportjába vonják össze. Ide tartoznak különösen a tartalékok:

• A mérleg szerinti eszközök veszteségkockázattal.
• A mérlegen kívüli számlákon megjelenő számos eszköz esetében.
• Határidős ügyletekhez.
• Egyéb veszteségek alatt.

Veszteségbesorolás

Egy pénzügyi szervezet tartalékképzést okozó esetleges veszteségeit a következő időszakok hipotetikus kockázataiként kell értelmezni, amelyek a következő körülmények bekövetkezésével járnak:

1. Kiadások vagy kötelezettségek növekedése a könyvelésben korábban elszámolthoz képest.
2. A hiteltársaság eszközeinek értékének csökkenése.
3. A pénzügyi intézmény szerződő felei által váll alt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása a befejezett műveletekkel (tranzakciókkal) kapcsolatban, vagy az alanyok ígéretének elmulasztásával összefüggésben, amelynek tartozás megfelelő visszafizetését a Kbt. banki szervezet kiszolgálása.

A fenti banki tartalékok közül csak az alapot tartják a leghatékonyabbnak. Ez annak köszönhető, hogy az őt alkotó források terhére a pénzintézet kontrollálni tudja költségeit. Az összes többi banki tartalék nem tekinthető hatékonynak. Ennek az az oka, hogy méretük növelése nem javítja a szervezet azon képességét, hogy ellenálljon a kedvezőtlen körülményeknek.

A Bank arany- és devizatartalékai

Nagyon likvid pénzügyi eszközök. Az arany- és devizatartalékokat a Központi Bank és a Pénzügyminisztérium kezeli. Ezek a következők:

1. Monetáris arany.
2. Különleges kölcsönzési jogok.
3. Tartalékpozíció a World WF-ben.
4. Deviza.

Ezen készletek értéke a fordulónapon USA-dollárban van megadva.

Úticél

Az arany- és devizatartalék pénzügyi tartalékként működik, amely szükség esetén az államadósság kifizetésére vagy költségvetési kiadások teljesítésére fordítható. Jelenlétük ráadásul lehetővé teszi a jegybank számára, hogy a devizapiaci beavatkozások révén kontrollt gyakoroljon a rubel árfolyamának dinamikája felett. Ennek a tartaléknak nagymértékben le kell fednie a forgalomban lévő pénz mennyiségét, biztosítania kell mind a magán-, mind a szuverén kifizetéseket a külső adósság után, és garantálnia kell a 3 hónapos importot. Ha az arany- és devizatartalék ilyen értéket elér, a Központi Bank hatékonyan tudja ellenőrizni a rubel árfolyamának és a kamatlábak mozgását.