2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30
Az 1950-es években a Szovjetunióban intenzív fejlődés ment végbe az ország különböző távoli régióiban. A meglévő kerekes járművek a folyamatos fejlesztés ellenére nem nagyon voltak alkalmasak a nehéz éghajlati és útviszonyok közötti mozgásra. Az országnak és a hadseregnek olyan járható járműre volt szüksége, amely mínusz 45 foktól plusz 45 fokig terjedő környezeti hőmérsékleten is képes üzemelni.
Gép építés
Ilyen körülmények között egy speciális célú lánctalpas terepjáró bizonyult a legalkalmasabb járműnek. Az univerzális lánctalpas traktor fejlesztését a KhTZ-ben (Kharkov Traktorgyár) végezték „Project 21” néven. A tervezési szakasz körülbelül négy évig tartott, és 1961-ben összeállították az első két terméket. A gép megkapta a GTT elnevezést, és 1962 tavaszától sorozatgyártásra került a Rubcovszki Gépgyárban. A traktor fő vásárlója a hadsereg volt.
A GTT terepjáró jellemzői lehetővé tették számos nem lánctalpas traktor üzemeltetésének felhagyását, ezzel egyszerűsítve az ország távoli területein lévő flották karbantartását és alkatrészellátását. Az alig több mint 8 tonnás önsúlyú autó akár 2 tonnát is elbírtszállítmány. Szükség esetén a 3,5 m1,8 m méretű raktér 21 fő befogadására alkalmas. A terepjáró vonószerkezettel volt felszerelve legfeljebb 4 tonna össztömegű pótkocsik vontatására.
Vezetőtest és futómű kialakítása
A GTT terepjáró karosszériája tartószerkezettel rendelkezett, és hegesztéssel készült. A karosszéria erősáramú kerettel rendelkezett, amelyre a külső lapokat rögzítették. Mivel a vásárlók egyik követelménye a felhajtóerő biztosítása volt, a gép alsó részét lezárták.
Belül két válaszfal volt, amelyek a hajótestet három rekeszre osztották - a hajtómű, az utasok és a rakomány rekeszére. A sebességváltó és az oldalkuplungok a GTT terepjáró orrában, a motor közelebb került a karosszéria utasterének középső részéhez. A motorburkolattól balra volt a vezetőülés. Az íjtól válaszfal választotta el. Még három utasülés volt a szerelő mögött és a motortól jobbra.
A csomagtér a motor mögött helyezkedett el, és nem volt válaszfala utassal. A rekesz nyitva volt, és ponyvával le lehetett takarni.
A GTT terepjáró futóművének oldalanként hat kereke volt. A görgők külső párnázattal rendelkeztek gumigyűrű formájában a görgő külső oldalán. Elől fogaskerekes hajtókerekek helyezkedtek el. A hernyó 92 pályából állt, amelyeket úszócsapok kapcsoltak össze. A lánctalpokat a hátul elhelyezett mozgatható kormánykerékkel feszítették meg.
Síngörgők torziós rúd felfüggesztése. Mozgás a felszínena pályák forgása biztosítja, és speciális eltávolítható pajzsok teszik lehetővé.
Traktor sebességváltó
A 200 lóerős B6A dízelmotoros modellt a GTT lánctalpas terepjáró hajtóműveként használták. A soros hathengeres motor fele volt a híres B2-es tankmotornak. A tartály eredete miatt a motor kombinált indítórendszerrel rendelkezett - elektromos indítóból és sűrített levegőből. Az üzemanyag-fogyasztás meglehetősen magas volt – akár 110 liter/100 km.
A motort ötfokozatú kézi sebességváltóval szerelték fel. A GTT terepjáró kanyarodásához az egyik pálya részleges vagy teljes fékezését használták súrlódó tengelykapcsolókkal. A véghajtásokat bolygókerekes fogaskerekekkel látták el. A maximális sebesség előrefelé nem haladta meg a 45 km/h-t, visszafelé pedig a 6,5 km/h-t.
Módosítások és fejlesztések
A kezdeti években a termelés felgyorsult. A 60-as évek közepére az üzem havonta 120 járművet szerelt össze. A 60-as évek végén megjelent a GTT terepjáró polgári változata - egy fa raftinggép. Ezen kívül volt egy ZIL-157V teherautó-traktor nyeregcsatlakozóval felszerelt GTTS változata.
A 70-es évek végére a GTT gyártása teljesen átkerült Szemipalatyinszkba (Kazahsztán) a rubcovszki üzem egyik fiókjába.
A 90-es években munkálatok folytak a gép modernizálásán. Különösen gazdaságosabb és modernebb YaMZ-238 dízelmotort telepítettek. Az autó a GTTB megjelölést kapta. Magamata motort kissé visszatolták, javítva az utasok elhelyezésének feltételeit. De az új motornak köszönhetően a terhelhetőség 2500 kg-ra, a maximális sebesség pedig 50-55 km/h-ra nőtt.
Ugyanakkor a pályagörgők lengéscsillapító gyűrűinek anyagát kopásállóbb poliuretánra cserélték.
2007-ben GTTBU elnevezéssel megjelent egy hosszúkás változat hét keréktárcsával. A gép ezen verziója jelenleg gyártás alatt áll.
Ajánlott:
Gyártástechnológiák: koncepció leírása, fejlesztés, fejlesztés, funkciók
A „gyártási technológiák” kifejezést különböző értelmezések jellemzik. Ez a fogalom gyakran egy nehéz termelési folyamathoz, iparhoz kapcsolódik. De valójában a technológia elsősorban készség, készség, módszerek. Ha lefordítjuk a "technos" szót a görög nyelvről, további lehetőségek nyílnak meg ennek a fogalomnak az értelmezésére: művészet és logika. Következésképpen a gyártástechnológia egy termék, termék létrehozásának módjainak, technikáinak és módszereinek összessége
Elektromos mozdony 2ES6: létrehozás története, leírás fotóval, főbb jellemzők, működési elv, működési és javítási jellemzők
Ma a különböző városok közötti kommunikáció, személyszállítás, áruszállítás sokféleképpen zajlik. Az egyik ilyen út a vasút volt. A 2ES6 elektromos mozdony a jelenleg aktívan használt közlekedési módok egyike
Turisztikai termék: létrehozás, fejlesztés, szolgáltatások, fogyasztók. A turisztikai termék az
Minden vidámpark, szálloda vagy egyéb turisztikai vállalkozás mindig a választás előtt áll, hogy mit és mennyit termel. A probléma elkerülhetetlensége nyilvánvaló. Hiszen a turisztikai szervezetek csekély mennyiségű termelési erőforrással rendelkeznek. A végső döntés a cég céljától, valamint az útjában álló korlátozásoktól és akadályoktól függ
"Boeing-707" - utasszállító repülőgép: áttekintés, leírás, jellemzők, a létrehozás története és a kabin elrendezése
Ma a Boeing Corporation az Egyesült Államok légiközlekedési ágazatának irányadója, és a világ egyik vezető repülőgépgyártója. Egy időben ez a cég találta fel a híres Boeing 707-es repülőgépet, amelynek köszönhetően a nemzetközi légi közlekedés nagy népszerűségre tett szert
3M repülőgép: létrehozás és fejlesztés története, specifikációk
Airplane 3M – Myasishchev stratégiai bombázója, amely több mint 40 évig szolgált a Szovjetunió légierejében. Ma megtudjuk, hogyan hozták létre és fejlesztették ezt a legendás gépet
