Talajművelési rendszer: cél, tudományos alap, korszerű technológiák és feladatok

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A sikeres vetésforgó legkedvezőbb külső feltételei sem garantálják a gazdag termést, ha a talajréteg nincs megfelelően előkészítve. A termesztés kulcsfontosságú az előkészítésében és a termékeny tulajdonságok megőrzésében. Ez egy mechanikus talajművelés, melynek rendszere tudományos alapokon nyugszik, és az alkalmazási gyakorlat is alátámasztja.

Művelési intézkedések hozzárendelése

A talajművelési módszerek komplexuma a kultúrnövények életének és fejlődésének szinte minden aspektusának szabályozására irányul, elsősorban a föld víz-levegő rezsimjének serkentésével. Ezek a tulajdonságok közvetlenül összefüggenek a termékeny réteg szerkezeti állapotával, amelynek változása éppen a mechanikai hatásmódok miatt következik be. Ezenkívül a kezelés befolyásolja a föld hőmérsékleti rendszerét, növeli vagy csökkenti a hőkapacitást éshővezető. Végső soron a mikroorganizmusok létfontosságú tevékenységét szabályozzák, amelyek hozzájárulnak a növények számára szükséges elemek felhalmozódásához. Ugyanakkor figyelembe kell venni a talajművelési rendszerek alkalmazásának negatív oldalait is.

A mezőgazdasági rendszerekben fontos egyensúlyt találni a termékenység általános növekedése és a benne rejlő lehetőségek helyes kihasználása között. Ezért a talaj kedvező feltételeinek további stimulátora a műtrágya. A mechanikai feldolgozás megfelelő taktikájának és különösen a megfelelő humuszszint fenntartásának kombinációja nélkül lehetetlen jó termést várni.

Tudományos alapok

A tudományos ismeretek jelenlegi szintje lehetővé teszi, hogy részletesen mérlegeljük a talajréteget befolyásoló konkrét tényezőket a talajművelő eszközök révén. A talajművelési rendszerek elméleti alapja a fizika egyik ága, amely a termőréteg granulometriai összetételét és agrofizikai tulajdonságait vizsgálja. A mechanikai hatás szempontjából a föld alábbi agrotechnikai tulajdonságai fontosak:

• Sűrűség. Az átlag 1-1,5 g/cm3 a talajtípustól függően.
• Porozitás. Az általános (50-60%) és a levegőztetési (15-25%) porozitást figyelembe kell venni.
• Kapcsolat. A Föld szerkezetének mechanikai igénybevételnek ellenálló képességét tükrözi.
• Ragadós. A talaj tulajdonsága, amely jelzi, hogy nedves állapotban képes megtapadni a talajhoz.
• Plaszticitás. Hajlam arraa szerkezeti forma megváltozása a feldolgozóeszközök hatására.
• Fizikai érettség. Összetett mutató, amely a talaj mechanikai feldolgozásra való optimális felkészültségét tükrözi.

Talajművelési feladatok

Az elméleti alapok alapján megfogalmazódik azon feladatok listája, amelyekkel a technológusok és a feldolgozási folyamat közvetlen résztvevői szembesülnek. A főbbek a következők:

• A mikrobiológiai folyamatok aktivitásának fokozása, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a termékeny réteg tápanyag-rendszeréhez.
• A gyomok, valamint a talajtakaró felső rétegeiben fészkelő kártevők minimalizálása. A talajművelő rendszer közvetve a betegségek leküzdését is segíti a régi növények fertőzött maradványainak eltávolításával.
• Csökkentse a szél- és vízerózió valószínűségét.
• Hozza létre a talajban a műtrágyázáshoz szükséges szerkezeti feltételeket.
• Szántóréteg létrehozása.
• A talaj előkészítése vetésre és a beültetett növényzet gondozása.

Fő feldolgozási módszerek

A fő talajművelési mód a szántás, amelyen keresztül a morzsolódás, lazítás, keverés és a növényi maradványok bedolgozása történik. A jó minőségű szántás kulcstényezői közül kiemelhető az eke által biztosított formalap formája. Például egy hengeres penge hatékonyan hajtja végre a morzsolódást, de rosszul fordítja meg a réteget, ezért könnyű talajú területeken használják. Ezzel szemben a spirális formázólappal ellátott eke sikeresen megbirkózikcsomagolás, de nem alkalmas morzsolásra.

A fő talajművelési rendszerhez tartozik még egy vésős mechanikai hatású módszer is, melynek célja a réteg fellazítása adott mélységben. Ebben az esetben a lerakás vagy morzsolás feladatai nincsenek meghatározva. A vésőeszközöket úgy tervezték, hogy lyukakat vágjanak a talajba, hogy lehetővé tegyék a nedvesség bejutását. Az ilyen feladatokhoz speciális ekék, kultivátorok és hasítógépeket használnak, amelyek 25-60 cm mélységig hatolnak be.

Spring Processing System

Ez a komplexum a fő, a vetés előtti és a vetés utáni feldolgozás elemeit tartalmazza. A fő tevékenységi kör végrehajtása a nyári-őszi időre esik - az úgynevezett őszi feldolgozás. A vetés előtti munkákat tavasszal szervezzük meg. Valójában a táblák előkészítése az ültetésre közvetlenül az előző termés betakarítása után kezdődik. Ettől a pillanattól kezdődik a levegő-nedvesség egyensúly stimulálása, aminek következtében a talaj kohéziója csökken. A tavaszi típusú növények talajművelési rendszerében szántószerszámokat használnak - véső- vagy tárcsás szerszámokat lándzsaosztóval. Hozzájuk járul a mélységi szántás technikája. A feldolgozási paramétereket a szennyezettség mértéke határozza meg. Például, ha a fiatal gyomok dominálnak, akkor a mélységet 5-7 cm-rel számítják ki.

Téli talajművelési rendszer

Ebbe a fajba tartozó növényeket főként nyáron vagy kora ősszel vetik. Ezen a ponton gondosan ki kell egyenlíteni a talajréteget, megfelelő sűrűségmutatót biztosítva. Vonatkozófeldolgozó rendszerek, jelenleg a következő megközelítéseket használják:

• A nyüzsgő gőz kezelése. Mélyszántást valósítanak meg, hogy a téli növények ki tudják használni a hatását. Amikor a betakarítás véget ér, a szántást megismételjük, de az ugar alatti növények szántásánál kisebb mélységben.
• Eső talajművelő rendszer téli növényekhez. Az egykori növényzet maradványainak korongozással történő felszámolásával kezdődik. A szántást a szántóréteg mélysége mentén is végezzük. Az alaphajtások elégtelen beépülése esetén boronálást is végeznek.

Ütés utáni talajművelési rendszer

A növények kiültetése után intézkedéscsomagot kell végrehajtani, melynek célja a növények további növekedésének feltételeinek megteremtése. Ebben az esetben a következő technikák érvényesek:

• A talajréteg kéregének elpusztítása a víz-levegő rendszer stimulálása érdekében.
• A műtrágyákat és gyomirtó szereket a talajba ültetik.
• A gyomhajtások elpusztulnak.
• A talajfelszínnek lehetőség szerint olyan szerkezeti formát kell adni, amely kedvez az ültetett növények fejlődésének.

A preemergens és posztemergens módszerek egy komplex vetés utáni talajművelési rendszerben alkalmazhatók. A palánták megjelenése előtt a földet hengereljük vagy boronáljuk, majd ezt követően a folyosókon hornyolást, lazítást és beborítást végeznek.

Minimális feldolgozási koncepció

A talajművelés technikai eszközeinek aktív fejlesztése ellenére,A termékeny rétegre gyakorolt mechanikai hatások fejlesztésének fő irányai a vetésforgó folyamatokban betöltött szerepének csökkentésére irányulnak. Ezt az elvet zéró-művelési vagy no-till rendszernek nevezik. Egyrészt a műszaki berendezések terepen való többszöri áthaladásának negatív tényezőin, másrészt a technológiai műveletek energiahatékonyságának növelésére irányuló igényen alapul. Általánosságban elmondható, hogy a vetésforgó nélküli talajművelési rendszer a hagyományos művelési módok optimalizálásaként jellemezhető.

A gyakorlatban a minimális feldolgozás koncepciója a következő elvek mentén valósul meg:

• Több művelet kombinálása egy folyamatban.
• A feldolgozás mélységének csökkentése.
• A mechanikus szerszámok lecserélése gyomirtókra.

De logikusan felmerül a kérdés – vajon az optimalizálás hatással lesz a feldolgozás teljesítményére és általános minőségére? Ezen elvek végrehajtásának gyakorlata ismét mást sugall. Amellett, hogy csökkenti az energiaköltségeket és a pénzügyi forrásokat, a talaj kíméletes hatása is biztosított, ami további előnyökkel jár:

• Humusz tartósítása.
• A nedvesség megőrzése a termékeny rétegben.
• Az eróziós kockázatok csökkentése.
• Lehetőségek bővítése különböző kultúrnövények szekvenciális vetésével.
• Minimálisra csökkentse a nem kívánt barázdák kialakulását.
• A feldolgozás mélységének változtatása lehetővé teszi a talaj általános szerkezetének megőrzését.

Következtetés

Agrotechnikai termékek széles választékaa talajművelési műveletek és eszközök a termőréteg összetételének részletes elemzésével párosulva lehetővé teszik az erre alkalmas területeken a nagy hatékonyságú földművelést. Ugyanakkor a vetésforgó technikák fejlesztésének ígéretes irányai óhatatlanul párosulnak a környezet ökológiájának megőrzésének és az energiaforrások csökkentésének elveivel. Ezenkívül a legújabb talajművelési módszereket és rendszereket a modern kémiai stimulánsok használatának sajátosságait figyelembe véve fejlesztették ki.

Ami a technikai arzenált illeti, szintén nagy elfogultsággal tervezték az optimalizálás, a méretcsökkentés és a szabályozhatóság növelése felé. Megjelenik az elektronikus vezérlésű berendezések új generációja, amely nemcsak mechanikai feladatok elvégzését teszi lehetővé, hanem a talaj állapotának bizonyos mutatóinak egyidejű érzékelőkkel történő monitorozását is.