Mi az a kiegészítő nagybetűs írás? A hitelintézetek kiegészítő tőkésítése
Mi az a kiegészítő nagybetűs írás? A hitelintézetek kiegészítő tőkésítése

Videó: Mi az a kiegészítő nagybetűs írás? A hitelintézetek kiegészítő tőkésítése

Videó: Mi az a kiegészítő nagybetűs írás? A hitelintézetek kiegészítő tőkésítése
Videó: Crockid a Russian based Garment Industry 2024, November
Anonim

A kapitalizáció kérdését vizsgálva érdemes elmondani, hogy ez egy nagyon népszerű eljárás, mint a pénzügyi és gazdasági válságok kezelésének domináns eszköze. Sok kormány 2008 és 2009 között Tier 1 tőkét biztosított a pénzintézeteknek. Ma ezt a politikát gyakorolják Oroszországban. 2008-ban a magán- és állami bankoknak, valamint számos kereskedelmi társaságnak nyújtott pénzügyi támogatás számos probléma megoldásában segített az országnak.

Hogyan történik az infúzió?

mi az a nagybetűs írás
mi az a nagybetűs írás

A forrásbevonás a bajba jutott bankokba úgy történt, hogy az állam elsőbbségi részvényeket és más, az első szintnek megfelelő pénzügyi eszközöket vásárolt. Sokkal ritkábban hajtják végre a hitelintézetek kiegészítő tőkésítését az állam által a pénzügyi intézmények törzsrészvényeinek vásárlása révén. A statisztikákat figyelembe véve elmondható, hogy a válság idején Amerika legnagyobb bankjai közül ötven közül mindössze 23 kapott állami segítséget. Európában mindössze 15 intézmény részesült támogatásban, ami a válság előtti kapitalizáció 76%-ának és 40%-ának felel meg.banki szegmens. Az IMF tájékoztatása szerint az állam költségén történő többletkapitalizációs program már 2009 tavaszán is a GDP 3%-át tette ki.

Tőkésítés Oroszországban

Amikor megvizsgáljuk, hogy mi a kiegészítő nagybetűs használat, meg kell vizsgálnunk az oroszországi helyzetet. Putyin orosz elnök aláírta a pénzügyi intézmények további tőkésítéséről szóló törvényt 1 billió rubel értékben OFZ (szövetségi hitelkötvények) kibocsátásával. A törvény megalkotói szerint a vagyoni hozzájárulást a Betétbiztosítási Ügynökségnek kell befizetni. Ez viszont átirányítja a pénzeszközöket a bankokhoz, hogy teljesítsék kötelezettségeiket a betétesekkel szembeni tartozások, a kölcsönök és a kötvénytartozások törlesztésére vonatkozóan. A pénzeszközök elsőbbségi részvényekbe kerülnek. A kormány a fent jelzett összegben a biztosítóintézetek rendelkezésére bocsátja az OFZ-kat, amely lehetővé teszi a hazai bankok támogatását a válság idején.

Milyen lehetőségeket nyit a megoldás?

mi az a banki feltőkésítés
mi az a banki feltőkésítés

A törvényjavaslat, amely szerint az oroszországi hitelintézetek további tőkésítését hajtják végre, nagyon régóta készült. Ennek oka az, hogy a nyugati szankciók miatti gazdasági helyzet romlása következtében a pénzügyi szektor sújtotta. Sok szakértő még ilyen irányú csődöt is jósol. A pénzügyi szegmens rehabilitációjára elkülönített pénzt szigorúan ellenőrzik. Ezt a számviteli kamara elnöke, Golikova hivatalosan is bejelentette egy tervezett ülésen. A pénzügyminiszter előrejelzéseSiluanov szerint a törvényjavaslatnak a teljes végrehajtás után legalább 13%-kal kell növelnie az ország banki tőkéjének teljes összegét. A teljes hitelösszeg rövid távon legalább 15-20%-kal növekedjen. Bejelentették, hogy az OFZ-ből származó összes DIA-bevételt a szövetségi költségvetésbe irányítják át.

Mikor van szüksége egy banknak támogatásra?

hitelintézetek további tőkésítése
hitelintézetek további tőkésítése

Minden bank rendelkezik saját tőkével, amely a pénzintézet személyes pénzeszközeiből áll. A pénzügyi struktúrákon belül vannak olyan eszközök, amelyek vonzzák a befektetőket, és biztosítják, hogy a vállalkozás egy bizonyos kategóriába tartozzon. A bank tőkét gyűjt a befektetők – magánszemélyek és kereskedelmi struktúrák – forrásainak bevonásával. kölcsönkér. A pénzintézet ugyanakkor magasabb kamattal ad hitelt. A kölcsönkamat és a kölcsön kamata közötti különbség biztosítja a vállalkozás likviditását. A válság körülményei között az Oroszországból származó tőke éles kiáramlása mellett a bank számos hitelfelvevője nemcsak hogy nem fizette vissza az adósságát, de még a kamatokat sem tudta kifizetni. Következésképpen költségvetési elégtelenség alakult ki, és a bank már nem tudja teljesíteni a befektetői kötelezettségeit. A bankok tőkésítése segít a helyzet megváltoztatásában. Hogy mi az, azt könnyű kitalálni. Valójában leegyszerűsített formában ez a rossz hitelek állam általi kompenzációja, hogy egy pénzintézet likviditását magas szinten tartsa.

Miért feltőkésít a kormány?

Szempontból nézveaz a kérdés, hogy mi az a kapitalizáció, az eljárás nevezhető a pánik elkerülésére tett állami kísérletnek. Ha a pénzintézetek az alacsony tőkemegfelelés miatt tömegesen nem teljesítik kötelezettségeiket, az felfordulást okoz. Az emberek tömegesen vonnak ki pénzt az alapokból és vonnak ki betéteket, ami nemcsak üres költségvetéshez vezethet, hanem ösztönzővé is válik a kamatlábak erőteljes ugrásában. Az alárendelt kölcsön kibocsátását, amely az állótőkéhez időzítve lesz, és az egész bankrendszer stabilitását garantálja, „feltőkésítésnek” nevezhetjük. És ma már nem egy bankra vonatkozott ez az eljárás. Így a Delta Bank, Rosselkhozbank, VTB további tőkésítését hajtották végre. És ez csak néhány az állam által támogatott pénzügyi struktúrák listájából. A törvénynek megfelelően az alárendelt kölcsönből eredő kötelezettségek utoljára teljesülnek.

Mit tesznek valójában az alárendelt kölcsönök?

a Gazprom további kapitalizációja
a Gazprom további kapitalizációja

Mihail Szuhov, az Orosz Föderáció Központi Bankjának alelnöke azt mondja, hogy a Rosselkhozbank további kapitalizációja – más pénzintézetekhez hasonlóan – a reálgazdasági szektor kamatlábát csökkenti. A jövőben stabilizálásra kerül sor a gazdasági szektor és az ország pénzügyi piaca között, amely jelenleg a fizetésképtelenség határán van. A DIA-tól a bankokhoz költöző pénzeszközöket nem kell megadóztatni. orosz kormány2008-ban gyakorolta ezt a rendszert az állam pénzügyi rendszerének támogatására, ami igen lenyűgöző eredményeket hozott. A döntés segít elkerülni számos hitelintézet csődjét, sok betétest megment a veszteségektől.

Mely hitelintézetek számíthatnak állami támogatásra?

a társaság kapitalizációja
a társaság kapitalizációja

Miután foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mi a többletkapitalizáció egy bankban, érdemes odafigyelni arra, hogy nem minden pénzintézet részesül állami támogatásban. A bankok listáját a DIA választja ki és hagyja jóvá. Az RBC szerint 27, legalább 25 milliárd rubel tőkével rendelkező intézmény számíthat alárendelt kölcsönökre. A pénzügyi szektor támogatására hivatalosan kiut alt 1 billió rubelből a tényleges segítség csak 830 milliárdot tesz ki. A vállalkozások kiválasztásának fő kritériuma az lesz, hogy a kormány számára kiemelt területeken jelentősen bővíteni kívánják-e a reálgazdasági szektor hitelezését. Mint már többször elhangzott, a bankok többletkapitalizációja (amiről fentebb már szó volt) nem a problémás pénzintézetek nehézségeinek megoldására irányul. Az anyagi támogatásnak közvetlen célja van.

A bank által követendő feltételek

A szerencsések listáján olyan pénzintézetek szerepelnek, amelyek tevékenysége megfelel a megállapított normáknak. Ez a tőke jelenléte 25 milliárd rubel összegben, amelyet fent leírtunk. Ráadásul az elmúlt két évben a pályázó banknak aktívan fejlődnie kelletthitelezés a gazdaság reálszektorának. Az irány kiterjesztésének legalább 12%-nak kell lennie. A kiválasztási kritériumoknak megfelelően a pénzintézetnek keményen kell hozzáállnia az alkalmazottak javadalmazásához: korlátozott fizetésnövekedést, minimális díjazást az igazgatóság és az igazgatóság tagjai számára. Szigorú politikát kell alkalmazni a befektetőknek való osztalékfizetés tekintetében is. Az előzetes becslések szerint a támogatást a következő pénzintézeteknek írják jóvá:

  • VTB 307 milliárd rubelt kap.
  • Tartalékpont "VTB" - 193 milliárd rubel.
  • VTB24 kiskereskedelmi leányvállalat - 65,8 milliárd rubel.
  • "Moszkvai Bank" - 49 milliárd rubel.
  • delta bank további kapitalizációja
    delta bank további kapitalizációja

A kormány válságellenes terve

A kiegészítő kapitalizáció kérdését vizsgálva érdemes megjegyezni, hogy ezt a kifejezést nem csak a hitelintézetekkel kapcsolatban használják. Az állam pénzügyi támogatása irányulhat kereskedelmi társaságoknak, minden olyan szervezetnek, amelynek tevékenysége segíti az ország gazdaságának helyreállítását. A válság leküzdését célzó program részeként mintegy 2300 milliárd rubelt terveznek elkölteni. A cég tervezett többletkapitalizációja, amelyért egyébként még küzdenie kell a pénzintézetnek, már az idei év első negyedévének elején aktiválták. A támogatásban részesülő bankok számos kötelezettséget váll altak. Növelniük kell a jelzáloghitelezés volumenét legalább havi 1%-kal, növelniük kell a kis hitelek számát.és középvállalkozás. Ezenkívül a pénzintézeteknek a kapott anyagi támogatás felével megegyező összeggel kell emelniük tőkéjüket. A következő három évben tilos a pénzintézetek összes alkalmazottjának béremelése.

Mely szektorokban terveznek alárendelt kölcsönöket?

feltőkésítési web
feltőkésítési web

Mint már ismert, legalább 30 orosz banknak, köztük a VTB-nek anyagi segítséget nyújtanak. A további nagybetűs írás a következő területekre vonatkozik:

  • Mezőgazdaság - 10 milliárd rubel összegben.
  • Autóipar - 5 milliárd. A források kizárólag a hulladékgazdálkodási program folytatását szolgálják.
  • Vállalkozásoknak nyújtott hiteltámogatások - 5 milliárd.
  • Milliárdot kapnak a régiók földgázüzemű autók vásárlására.

A statisztikai állapotban a tervek szerint az ország védelmi kiadásait, a szociális szektort elhagyják. A tervek szerint 82,2 milliárd rubelt fordítanak a munkanélküliség elleni küzdelemre. Kezdetben legalább 100 milliárd rubelt terveztek befektetni az államgazdaság helyreállításába, de aztán úgy döntöttek, hogy ezt az aktív szektorok esetében csak 23 milliárd rubelre korlátozzák.

A Gazprom segít

A pénzintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsönök mellett az elnök többször is felvetette, hogy a Gazprom további kapitalizációja nem kevésbé fontos. Oroszország elnökének nem volt megfontolatlan, hogy hivatalosan is ígéretet tegyen az állam anyagi támogatására. Valójában a számlátelutasították, mivel úgy ítélték meg, hogy egy nagyvállalat önállóan tud pénzt gyűjteni a belföldi gáz Kínába szállítására szolgáló csőépítési projekt megvalósításához. A projekt megvalósításához összesen mintegy 55 milliárdot kell elkölteni, amelyből 25-öt maga Kína – Oroszország partnere a BRICS- és SCO-szövetségben – már megígérte. Az orosz pénzügyminisztérium nemcsak kételkedik a projekt racionalitásában, hanem biztos abban, hogy veszteséges lesz, és a VEB további kapitalizációja sokkal sikeresebb projektnek tűnik. Ráadásul a kormánytagok értekezletén olyan mondatok hangzottak el, hogy az állami kiadások folyamatosan nőnek, és most nincs itt az ideje, hogy az állami költségvetés egy részét kétes projektek támogatására fordítsák.

Ajánlott: