A hrivnya leértékelése 2014-ben: következmények a gazdaságra

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A hrivnya esése 2014-ben kezdődött – a Maidan aktív szakaszában. A szakértők azonban azon a véleményen vannak, hogy a 2008-2009-es válság óta nem magához térő gazdaság rendkívül gyenge helyzete miatt 2013 eleje óta minden előfeltétele ennek a devizának a bukásának. Ezért az árfolyamot mesterségesen fenntartották úgy, hogy az Ukrán Központi Bank tartalékaiból valutát adtak el.

A hrivnya leértékelése. Mi az?

A leértékelés az a folyamat, amelyben a nemzeti valuta árfolyama a külföldi devizákhoz viszonyítva csökken, vagyis a pénzegység leértékelődik.

Más szóval, az ukrán hrivnya leértékelődése a devizákkal szembeni árfolyam csökkenése.

A leértékelés lehet nyílt és burkolt is. Nyílt leértékeléskor a jegybank ezt kihirdeti, és a leértékelt pénzeszközök cserére vagy kivonásra kerülnek. Ha rejtve van, az állam csökkenti a nemzeti valuta értékét. Pénzt nem cserélnek vagy vonnak ki.

Következmények

A leértékelés eredménye lehet pozitív vagy negatív.

A pozitívak közül kiemelkedik:

• belföldi kereslet növekedése;
• a devizatartalékra fordított kiadások csökkenése;
• exportálási ösztönzés.

A negatív következmények azonban nagyon jelentősek. Leértékelés esetén a következő történik:

• inflációt provokál;
• a polgárok nemzeti valutába vetett bizalma a semmibe megy;
• az emelkedő árak miatt a termékek importja csökken;
• az emberek hajlamosak az összes pénzüket bankszámláról felvenni;
• a vásárlási aktivitás csökken az alacsonyabb bérek és nyugdíjak miatt.

Ukrajna. Hrivnya leértékelés

2014 februárjában huszonöt százalékos leértékelés történt. Ahelyett, hogy nyolc hrivnya egy dollárért most kellett fizetni tíz. Májusban pedig annak ellenére, hogy a jegybank tartalékai hatmilliárddal csökkentek, a hrivnya leértékelődése elérte az ötven százalékot.

Ukrajna ugyanakkor megkapta az első, tizenhétmilliárd dolláros részletet. Ennek köszönhetően a hrivnya leértékelődése megállt. A helyzet azonban tovább romlott. A Krímet Oroszországhoz csatolták, a polgárháború folytatódott a Donbászban, és a magukat Donyecki Népköztársaságnak és Luhanszki Népköztársaságnak kikiáltó területeken működő vállalkozások beszüntették az adófizetést Kijevnek.

Tehát augusztusban 2014-ben ismét leértékelődött a hrivnya. Az árfolyam tizenkét hrivnyáról dolláronként tizennégy és félre esett. A jegybank intézkedéseinek köszönhetően az arány valamelyest mérséklődött, a választások előtt pedig az ukrán arany- és devizaalap rovására tizenkét hrivnyában és kilencvenöt kopejkában rögzítették az árfolyamot egy amerikai dolláronként. A választások után azonban megszűnt az ukrán hrivnya támogatottsága, az árfolyam ismét ingadozott.

A héten a dollár tizenhat hrivnyára emelkedett, Ukrajnában pedig a hrivnya leértékelődése (2014, év vége) száz százalékot tett ki.

Nemzetközi Valutaalap

A gazdasági helyzet romlásának fő oka a Nemzetközi Valuta Ford összes követelményének elfogadása. Az IMF-hitelek megszerzése érdekében Kijev beleegyezett a szabad árfolyamba, a lakossági gáztarifák és egyéb közüzemi díjak emelésébe, ami miatt a lakosság pánikba esett. Az emberek nem bíztak az államukban, pénzt vettek el a betétszámlákról, és tömegesen vásároltak devizát.

Gazdasági válságok Ukrajnában korábban is előfordultak. A kilencvenes évek végén az orosz válság, 2008-ban pedig a globális válság érintette az országot. Ezekben az években a hrivnya leértékelése is megtörtént. Az állam azonban nem hagyta el a valutafolyosót, ahogyan 2014-ben is.

Egy ilyen intézkedés csak egy erős gazdasággal és arannyal vagy árukkal támogatott nemzeti valutával rendelkező államban lehet sikeres. Ukrajna esetében a gazdaságot nem a megbízhatóság és a stabilitás jellemezte. Szakértők többször is kifejtették véleményüket, hogy a kérdés a hrivnya nélküla Nemzeti Bank ellenőrzése tőketúlcsordulást okoz – hrivnyáért próbálnak devizát vásárolni.

A hrivnya kiadása. Következmények

Így történt. A betétekből pénzt vontak ki, míg a jegybank pénzeszközöket bocsátott ki más bankoknak a likviditás fenntartása érdekében. Az árfolyam elkezdte vezetni a spekulánsokat.

Augusztusban a Nemzeti Bank százmilliárd hrivnyáért vásárolta meg a Naftogaz Ukrajna államkötvényeit. A bevételt devizára váltották, ami szintén hozzájárult az árak újabb megugrásához. Így a Központi Bank, mivel nem rendelkezett konfrontációs mechanizmusokkal, segítette az árfolyam növekedését.

Ráadásul a terméket exportáló vállalkozások igyekeztek minél tovább megtartani a kapott devizát, pályára spekulálva. Ennek eredményeként a devizabevételek csökkentek.

Az üzletemberek Ukrajnán kívül próbáltak elszámolási műveleteket végrehajtani, különféle konstrukciók segítségével, hogy a helyi bankok ne tudják befolyásolni a tőkét. És nem igyekeztek behozni a településekről befolyt pénzt.

Ugyanakkor a beruházások drámaian visszaestek. A befektetők horoggal vagy csalással próbálták kivonni tőkéjüket a kiszámíthatatlan és zavaró zónából, ahol a pénzbefektetés kockázata óriási volt. Az állami statisztikák szerint Ukrajna az év eleje óta tizenegy pont tizennégy századmilliárd dollárnyi közvetlen befektetéstől esett el, ami a teljes beruházás mintegy húsz százalékát tette ki.injekciók.

Válságellenes intézkedések

Minden szakértő egyöntetűen állítja, hogy a hrivnya leértékelődése leginkább a hrivnya elengedésének és a rögzített árfolyam elhagyásának volt köszönhető. És hogy az első lépés a valuta stabilizálása felé a lebegő kamatláb elhagyása és a fixhez való visszatérés lenne.

Általános válságellenes intézkedésként szigorúbb politikát javasoltak, amelynek célja a spekulatív műveletek minimalizálása, a termékexport növelése, különösen a mezőgazdasági szektorban. Javaslatok hangzottak el a devizaaukciók törlésére és a diszkontrátának az előre jelzett inflációra való emelésére is.

Egyes ukrán szakértők úgy vélik, hogy a Nemzeti Bank rendelkezik minden szükséges forrással a valutaválság leküzdéséhez, de valamilyen okból nem használja fel azokat. De bármit is csinál a Nemzeti Bank, 2015 elején a hrivnya-összeomlás tovább súlyosbodott, az árfolyam elérte a harminc hrivnyát dolláronként.

A hrivnya leértékelésének következményei 2014-ben

Alexander Okhrimenko gazdasági elemző azt állítja, hogy a válság időszakában az átlagbér száz dollár körül mozog, és ötvenre csökkenhet. Csak a legaktívabbak lesznek képesek életben maradni a jelenlegi körülmények között. A többi koldus lesz.

A devizahitelek költsége nő, rosszul vagy egyáltalán nem fizetik. Ez a gazdaság számára olyan kellemetlen jelenség eredménye, mint a hrivnya leértékelődése. 2014-ben a bankok új döntést hoztak – lettekúgynevezett short pozíciókat alkotnak, amikor több devizát adnak el, mint amennyit vásárolnak. 2014 végére a short pozíciók összesen 6 milliárd dollárt tettek ki. Ennek eredményeként azonban a bankok nem tudnak harminc hrivnyáért dollárt vásárolni, és óriási veszteségeket szenvednek el.

A helyzet stabilizálása érdekében Okhrimenko a banki refinanszírozás átlátható politikáját javasolja; mindenki számára devizakincstárjegyet kibocsátani, a bevételből pedig az arany- és devizatartalékot növelni; mentesítsék a betéteket az adó alól és emeljék kamataikat, valamint eltöröljék a jegybank devizapiaci korlátozásait.

A feltételezések szerint Ukrajna körülbelül 5-7 éven belül képes lesz visszatérni a 2013-as szintre. A konstruktív változtatások pedig csak az ország keleti részének problémáinak megoldása után válnak lehetővé.

Ukrajnában a befektetők főként oligarchái. Harcolnak egymás között a hatalomért és a tulajdonért. Ezért külső befektetések csak a köztük lévő háborúk befejeztével jöhetnek majd.

Az ukrán problémák lényege

Minden problémát, beleértve a hrivnya bukását is, úgy döntöttek, hogy a donbászi háborúnak tulajdonítják. Azonban már több hónapja, legalábbis névlegesen, fegyverszünet van érvényben, és a hrivnya elérte a hanyatlás következő csúcsát. És a helyzet várhatóan nem javul.

Nyilvánvalóan a gazdasági problémák megoldásának képtelenségét próbálták a háború számlájára írni. A Donbászszal való kompromisszumra való hajlandóság pedig újakat szül, és súlyosbítja a régi (köztük gazdasági) problémákat Ukrajnában.

Következtetések

Az oligarchák háborúja tönkreteszi az országot. De a legrosszabb az, hogy a délkelet-ukrajnai háború hatalmas emberveszteségekhez vezet. Lehetetlen a gazdasági kérdéseket tisztán gazdasági síkon megoldani, és nem érinteni a politikai összetevőt. Ő az, aki ma meghatározó szerepet játszik Ukrajnában. Az ország további sorsa a délkeleti helyzet rendezésétől függ.