Markowitz portfólióelmélet. A befektetési portfólió kialakításának módszertana

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-17 18:54

Ebben a világban az nyer, aki a legjobb viselkedési stratégiát választja. Ez az élet minden területére vonatkozik. Beleértve a befektetést. De hogyan válasszuk ki itt a legjobb viselkedési stratégiát? Erre nincs egységes válasz. Vannak azonban olyan technikák, amelyek növelik a sikeres tevékenység esélyét. Az egyik a Markowitz-féle portfólióelmélet.

Általános információ

Ez a megközelítés talán a leggyakoribb. Meg kell jegyezni, hogy Harry Markowitz cikkben bemutatott elmélete olyan emberek számára készült, akik tapasztalattal vagy legalább minimális elméleti ismeretekkel rendelkeznek a portfóliókezelés területén. Először is néhány általános információ. A Markowitz Portfolio Theory egy szisztematikus megközelítés, amely a várható átlagok elemzésén alapul. Ezt a technikát az eszközök optimális kiválasztására használják, majd a későbbi beszerzést a megállapított kockázat/hozam kritérium szerint. Az elmélet magában foglalja a valószínűségi változók variációinak részletes elemzését is. Meg kell jegyezni, hogy fejlesztettékmég a múlt század közepén, és azóta is a portfóliómodellezés alapja.

Mi a lényege?

Markowitz elmélete azon az állításon alapul, hogy minimálisra kell csökkenteni a betétlehívás lehetséges kockázatát. Ehhez kiszámítják az optimális eszközállományt. A hozamvektort és a kovariancia mátrixot is használjuk. Ennek a megközelítésnek a fő jellemzője azonban a Markowitz által javasolt „jövedelmezőség” és „kockázat” fogalmának valószínűségelméleti formalizálása. Tehát különösen egy valószínűségi eloszlást használnak erre. A portfólióra jellemző várható megtérülési rátát a profitelosztás átlagának tekintjük. A kockázat pedig ennek az értéknek a szórása matematikai értelemben. Ráadásul mindezek a mutatók mind a teljes portfólióra, mind annak egyes elemeire számíthatók. Ugyanakkor a recesszió vagy a gazdasági fellendülés feltétele a jövedelmezőség esetleges eltérésének kritériuma.

Nézzünk egy példát…

Az optimális befektetési portfólió felépítése nem könnyű feladat. A már megírt anyag konszolidálásához nézzünk egy kis példát. Tegyük fel, hogy egy bizonyos "Sunflower" cég egyenként száz rubel értékben bocsátott ki részvényeket. Van egy részvénybefektetési alapunk. A tervek szerint ez az eszköz egy évig marad a portfólióban. Ebben az esetben egy részvény megtérülése két komponens összegeként becsülhető, nevezetesen az értékpapírok értékének növekedése és az osztalék. Tegyünk úgy, minthaaz elmúlt két év részvényár-emelkedésének matematikai várakozása (átlagértéke) tíz százalék volt. Az osztaléknál pedig négy százalék az egy részvényre jutó kifizetés mértéke. A várható hozam pedig évi 14%.

Mi van, ha eltérések vannak?

Először nézzük meg a táblázatot, majd lesz rá magyarázat.

Gazdasági környezet	Várható hozam	Valószínűség
Emelkedés	42%	0, 2
Semleges	14%	0, 6
Recesszió	-6%	0, 2

Mit jelent ez? Milyen kilátásai vannak befektetési portfóliónknak? Ez a táblázat a gazdasági fellendülés lehetőségét, a jelenlegi helyzet folytatását és a recessziót vizsgálja. A korábban számított értékek olyan helyzetet vesznek figyelembe, amikor minőségileg semmi sem változik. Húsz százalék esély van ugyanakkor arra, hogy a Podsolnukh részvények megszerzése 42 százalékos éves hozamot hoz. Ez akkor van így, ha a gazdasági aktivitás növekszik. Ha recesszió lesz, akkor hat százalékos veszteség várható. Ezután ki kell számítanunk a várható hozamot. Ehhez a következő képletet használjuk: E(r)=0, 420, 2+0, 140, 6+(-0, 06)0, 2. Intuitív, és nem szabad adaptációjával kapcsolatos problémák. A számítások eredménye azindex. Ha a kockázatmentes eszközöknél az értéke nulla (ez a fix kamatozású kincstári kötvényeknél figyelhető meg), akkor az összes többinél sokkal erősebb lesz az eltérés.

Folytatás a példával

Valaki már azt gondolhatja, hogy ez a példa nem is olyan kicsi, de hidd el, ha valós körülmények között kell fellépned, akkor kedvesen és szeretettel fog emlékezni a Napraforgó társaságára. Részvénybefektetési alapunk tehát Markowitz javaslata szerint a portfólió diverzifikálását javasolja, hogy a kockázat/hozam tekintetében a legkevésbé korrelált eszközöket tartalmazza. Ez csökkenti a teljes szórást, és optimalizálja az általános mutatót. Például a portfólióba tartoznak a mezőgazdasági vállalkozások és a napraforgóolajat előállító cégek. Ezek a vállalkozások egy elv szerint korrelálnak – a kultúra ára. Hogyan? Ha a napraforgó drágul, akkor a mezőgazdasági vállalkozások részesedése nő, az olajtermelők pedig csökkennek. És fordítva. Az ilyen létesítményekbe való befektetés valójában egyik kancsóból a másikba ömlik. Így a Markowitz-elmélet két kulcsfontosságú elven alapul: az optimális kockázat/hozam arányon és az eszközök minimális korrelációján.

Gyenge helyek

Jaj, a Markowitz-portfólió nem tökéletes. A befektetéseknél minimális kockázatot lehet elérni, de bizonyos fenntartásokkal. És ahhoz, hogy teljes mértékben feltárja a témát, nem kell beszélniecsak az erősségekről, de a gyengeségekről is. Először is meg kell jegyezni, hogy ha a piac növekszik, akkor a Markowitz-elmélet jelentősen leegyszerűsítheti a tevékenység folyamatát és a célok elérését a befektető számára. De a problémák akkor jelennek meg, amikor kibontakozik. Ilyenkor a „buy and hold” elvén épülő befektetéskezelés veszteségnövekedésbe fordul át. Meg kell említeni a matematikai elvárás sajátosságait is, pontosabban a választott időintervallumot. Minél nagyobb, annál lassabb a reakció egy új értéksor megjelenésére.

Milyen egyéb hátrányai vannak?

A tény az, hogy a Markowitz-elmélet nem ad eszközöket a kereskedelmi belépési/kilépési pontok meghatározásához. Emiatt nagyon gyakran újra kell számolni a portfóliót, és ki kell zárni belőle a bukás vezetőit. Azt is meg kell jegyezni, hogy a short ügyletek tilalma azt jelenti, hogy a zuhanó piacnak megvannak a maga sajátos értékelési pontjai. Például a hatékony portfólió fogalma ilyenkor gyakran értelmét veszti. Egy másik probléma: bizonyos eszközök múltbeli viselkedése egyáltalán nem garantálja a jövőbeni jelenlétét. Ezért az aktív vagy kombinált stratégiák fokozatosan egyre népszerűbbek Markowitz elméletének felváltásaként. Ezekben a portfólióelmélet kölcsönhatásba lép a technikai elemzéssel, így gyorsabban reagálhat a piaci változásokra.

Több vezetői pillanat

Minden befektető, aki eldönti, hová költi el rendelkezésre álló pénzeszközeit,számos kérdéssel kell foglalkoznia. A tevékenységi körtől és a kitűzött céloktól függően tanulmányozni kell a piaci dinamika előrejelzését, a makrogazdasági mutatókat, értékelni kell ezek hatását az egyes eszközökre, portfóliókra. Ugyanakkor szükséges a jövedelmezőség maximalizálása az elfogadható kockázati szint fenntartása mellett. Ezenkívül a befektetéskezelés megköveteli a következő kérdések megválaszolását:

1. Mire kell figyelni - az egyes eszközök vagy a belőlük kialakuló teljes portfólió kockázatára?
2. Hogyan lehet számszerűsíteni a lehetséges veszélyeket?
3. Lehetséges-e csökkenteni egy portfólió kockázatát a benne lévő eszközök súlyának változtatásával?
4. Ha igen, hogyan érhető el ez a portfólió hozamának fenntartása vagy akár növelése mellett?

Pár szó a diverzifikációról

Amint korábban említettük, ez nagy szerepet játszik. A különleges pont ebben az esetben az, hogy a kockázatot a teljes portfólió tulajdonának kell tekinteni, nem pedig az egyes eszközöknek. Emlékszel korábban a különböző eszközök közötti összefüggésre? Ha azt képzeljük, hogy pénzeszközeink felét a napraforgó termesztésébe fektettük, és ugyanennyit a belőlük származó olaj előállításába, akkor ezen a piacon minden mozgás, vagyis nulla összegű játék lesz. Ezért nem lehet közvetlen kapcsolat a különböző eszközök között, valamint nem az egyes eszközök, hanem a teljes portfólió kockázatát kell figyelembe venni. És mégis, tegyük fel, hogy bizonyos értékpapírokat eladtak, másokat pedig megvásároltak. Így ideális esetben új portfólió alakul ki,pillanatnyilag optimális. Az új eszközök beszerzése során azonban felmerül a kérdés azok optimális aránya. Ha sok van belőlük, akkor a probléma megoldása problémássá válik, és jelentős számítási teljesítményt igényel. Nehéz itt olyan konkrét megközelítést megnevezni, amely egyetemes és minden helyzetben alkalmazható. Extenzív módon, egyszerűen a kapacitás növelésével lehetséges. Egy másik lehetőségként egy fejlettebb technológia kifejlesztése a probléma megoldására.

Milyen következtetéseket lehet ebből levonni

Ne feledje, hogy bármely elmélet csak a gyakorló szakemberek számára előnyös, és csak azoknak, akik tisztában vannak alkalmazásának minden jellemzőjével. Tehát összegezzük a fentieket:

1. Matematikai apparátus került kifejlesztésre, amely lehetővé teszi a befektetési portfólió kialakításának jelentős megkönnyítését. De ugyanakkor bizonyos ismereteket igényel, amelyek nélkül az egész eszköztár mit sem ér. Például egy valószínűségi változó variációja. Milyen legyen? Mit vegyünk alapadatnak? Ezenkívül azt is meg kell jegyezni, hogy a Markowitz-elmélet lehetővé teszi az információk vizuális szolgáltatását.
2. Ne feledje, hogy ez a technika az őstörténeten alapul, és nem használ előrejelzési módszereket. Ezért az elmélet általános piaci hanyatlás esetén hatástalan. Ezenkívül nem ad be-/kilépési feltételeket.
3. Annak ellenére, hogy sok idő telt el Markowitz elméletének kialakulása óta, és sok komoly tudományoselemzési módszerek, még mindig széles körben használják. De most inkább a matematikai eszköztár része.

Az Önön múlik, hogy használja-e ezt az elméletet vagy sem. A legfontosabb az, hogy felelősségteljesen közelítsünk a számításokhoz és az előrejelzésekhez.